Néhány fideszesnek egyébként lenne oka a pironkodásra. Csakhogy a Fidesznek, amiért az MSZP elnöke szeretné, hogy szégyenkezzen, semmi oka erre. Mindazonáltal Mesterházy arca is éghetne a szégyentől már most is, hiszen mégiscsak az ő böszméjük volt az, aki trükkök százaival a szemük láttára tönkretette hazánkat.

A makacs gazdasági adatok megmutatják a nyers valóságot. Az idei év első háromnegyedének eredményei szerint a magyar költségvetés 2011-et többlettel zárja. Ha az elmúlt hetekben ránk nehezedő külső nyomás nem rontja le az adatokat. Ilyenre pedig rég nem volt példa. Ezt kellene vajon szégyellniük a fideszeseknek? A hírek szerint mégis 15-20 milliárd eurós hitelkeretre van szükségünk az IMF-től. Ezt a pénzt a kormányfő szerint nem akarjuk elkölteni. A szigorú takarékos fiskális politika mellett nem is lenne rá szükségünk, ha nem örököltünk volna ekkora adósságterhet.

Emlékezzünk csak: Gyurcsányék szinte titokban, a polgárok és a parlamenti ellenzék háta mögött kezdtek tárgyalásba az irdatlan nagyságú hitelfelvételről az IMF-fel 2008 őszén. Emiatt vagyunk ma sebezhetők, emiatt vált nemzeti valutánk a spekulánsok koncává. (Vajon a titkos hitelfelvétel idején miért nem szajkózták a honi és külhoni virtigli demokraták a fékek, az ellensúlyok és az átláthatóság fontosságát?) Ugyanakkora hitelkeretre van tehát most szükségünk, mint amekkorát a nyakunkba varrtak három évvel ezelőtt, hogy feltöltsék belőle a jegybank devizatartalékát. Vagyis az IMF hitelére azért szorulunk rá, mert a magas államadósságunk okán váltunk kockázatos adóssá, ezért finanszírozhatatlanul drága a pénzpiacokon a hitel hazánk számára. Abból a szocialisták által felvett hitelből mellesleg nem épült semmi, hiába „dübörgött a gazdaság”, szinte teljes egészében füstté vált a trükkös pénzpiaci manőverek oltárán. Ha nem támadnának minket folyamatosan, ha külső erőkkel nem gyengítenék a forintunkat, a pénzpiacokról is képesek lennénk finanszírozni a lejáró hiteleinket. De úgy tűnik, nem az a cél, hogy a méhecske szorgalmával törlesszünk, hanem valami más. Ők akarják alakítani gazdaságpolitikánkat. A baloldaliak a legcsekélyebb szégyenérzet nélkül minden létező erejükkel azon dolgoznak, hogy a magyar kormányt – és vele együtt hazánkat – az IMF minél erőteljesebb gyámsága alá kényszerítsék. Az sem zavarja őket, ha cserébe még költségkímélőbb egészségügyi és oktatási rendszert kényszerítenek ki.

Az IMF-nek nem tetszett a devizahiteleseket mentő végtörlesztés lehetősége – mert kárt okozott a bankoknak. Az IMF-nek nem tetszett a bankokra és a multikra kivetett válságadó sem, mert kárt okozott a bankoknak és pénzt hagyott az embereknél.

Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője a szigorúbb felügyelettel együtt járó készenléti hitelt ajánlgatja számunkra. „Ha a kormányt érdekli, hogy folytatódjanak a megbeszélések, ki kellene nyilvánítania hajlandóságát, hogy olyan kérdésekről is tárgyaljon, amelyek fontosak a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Ebben a tárgyalások részeként benne foglaltatik a szoros konzultáció a javasolt jegybanktörvényről és a pénzügyi stabilitási törvényről” – üzeni Rosenberg a gyenge magyar gyarmatnak. Vagyis a céljuk az, hogy a jegybankunk véletlenül se támogassa kormányunk gazdaságpolitikáját, sőt az adópolitikánkra is befolyást akarnak szerezni.

Torkos Matild - mno.hu