A baloldali térfélen mocorgó politikusok magatartását figyelve ez egy különös pótcselekvésnek tűnik. Gyurcsány ha kilép a Szemlőhegyi barlangból mástól zabrált villájából, menten elrikoltja magát: de-mok-rá-ci-át!

Ha Bajnai Gordon útjába esik egy mikrofonnak, Ő is mély átéléssel és sűrű pislogással ecseteli: de-mok-ra-ti-kus összefogás. Alig van olyan baloldali-liberális közszereplő, aki ne a demokratikus-antidemokratikus tengelyen határozná meg saját magát, illetve legfőbb vetélytársát, a Fideszt.

Mindeközben, mikor megint kitört a demokrácia óhajtása a baloldalon, nos, eközben a baloldal a saját választóival és népével abszolút nem viselkedik demokratához illően. Azt látjuk a híradóban, a kis-Bárándy egyeztet a nagy-Bárándyval, a Karácsonyék egyeztetnek a Jávorral, a Jávor a Szabó Rebekával, a Jávor a Bajnaival, és így tovább, Párbeszéd Platform egymás közt.

Tíz szereplőből kilenc az ex-MSZP tagja, egy volt SZDSZ- es. Sehol egy átlagválasztó, sehol egy baloldali demokrata, csak az elit egyik, vagy másik baloldali ága ücsörög a tárgyalóasztalnál nagy mosoly és egyetértés közepette.

Hol maradnak az emberek?

Ezt a baloldalra oly jellemző demokratikus maszlagot még Gyurcsány érti a leginkább, nem véletlen, hogy most is úton van valahová, és találkozik azokkal, akik szerint Kádár idején minden jobb volt, meg persze a Horn Gyula alatt. Ő legalább érti, hogy egy demokráciában az embereket kell meggyőzni, nem az elitnek kell összeborulnia a győzelemhez, hanem az emberekkel kell szövetséget kötni, hiszen valakinek szavaznia is kell a jelöltekre.

Az, hogy a baloldali elit a hatalomért reszketve összeborul, az még senkit sem érdekel. Ám ez a technokrata elit ennek belátására képtelen. Ezek olyan messze vannak az átlagválasztó életétől, vágyaitól és realitásától, mint Makó Jeruzsálemtől.

Ezeknek a választó egy szükséges rossz, egy statisztikai adat. Marad nekik a demokratikus jelző megkopott máza, ez a védőpajzsuk, ami mögé elrejtegethetik valós céljaikat.

oizo-oito - tutiblog.com