- 0
Öntsünk Tisza-vizet a pohárba! De mielőtt súlyos fertőzésnek tennénk ki magunkat, elegáns mozdulattal löttyintsük is ki.
Öntsünk Tisza-vizet a pohárba! De mielőtt súlyos fertőzésnek tennénk ki magunkat, elegáns mozdulattal löttyintsük is ki. Hűségünket a párthoz, lojalitásunkat a megváltó szerepében tetszelgő elnökünkhöz meggyőző módon fejezi ki a kortyintás imitálása is. Szimbolikus és utánozhatatlanul kifejező a közösségi oldalakon terjedő videó a Tisza Párt híveiről és magáról Magyar Péterről. A lényeg a látszat, a valóság csak zavaró tényező.
Tegyünk úgy minden esetben, mintha, zsebeljük be a lájkokat, és gyorsan hazudjunk valami újat, mielőtt az előzőt számon kérnék rajtunk. Ez a Tisza, és ez maga Magyar Péter.
A hamis látszat, a szemenszedett hazugság, a totális átverés.
De szimbolikus az is, hogy a politikába a gyermekei anyjáról titokban készített hangfelvétellel betolakodó agresszív alak sunyin takargatott igazi arcáról a róla készült hangfelvételek sorozata rántja le a leplet. Péter nem az, akinek látszik, tudtuk meg egykori barátnőjétől, és ezt ma már csak az nem veszi észre, akinek teljesen elvette az eszét az Orbán-fóbia és a fékezhetetlen gyűlölet a kormánypártiak iránt. Annak megfogalmazását, kicsoda valójában Péter, az olvasókra bízom.
De annyi kiolvasható az említett felvételek anyagából, hogy egy végtelenül erőszakos, indulatait kordában tartani képtelen, aljas módon képmutató, notórius hazudozó alakról van szó.
Mindent és mindenkit kihasznál és felhasznál alantas céljaira. Legutóbbi kampánykörútján a gyermeknevelő intézményeket vette célba, és azt a hazugságot terjesztette, hogy a kormány nem törődik az amúgy is szerencsétlen sorsú gyerekekkel, nem gondoskodik róluk kellőképpen, a gyermekvédelem üres lózung csupán, a családbarát politika pedig parasztvakítás. Bezzeg ő még ajándékcsomagot is visz, amit a gonosz hatalom ellop.
Mielőtt neve elé biggyesztenénk a pulyák megmentője díszítő jelzőt, nézzük meg, hogyan viselkedik valójában a gyermekekkel, ha nem tudja, hogy felvétel készül róla.
A magam részéről persze csókoltatom annak a kislánynak a szüleit, aki rajzait Péter bácsinak ajándékozta volna. El tudom képzelni, mi folyhat otthon az életre való felkészítés címén. De azt a penetráns bunkóságot, azt a tahó ingerültséget, amivel a ripacs visszautasította a felkínált ajándékot, felnőttekkel szemben sem tartom normálisnak. Napnál világosabban megmutatja viszont, milyen a valódi viszonya az önmagát bálványozó manipulátornak a gyerekekhez.
És bárkihez. A legrosszabbul talán azok járnak, akik közelebbi kapcsolatba kerülnek vele. Ma már legendás, hogy körülötte mindenki büdös szájú agyhalott hülye, csak ő a fénylő csillag az értelem egén, sziporkázó szelleme saját napszemüvegéről is leégeti a foncsort, azért cserélgeti oly gyakran. Próbáljon csak meg bárki egy jottányit is eltérni az ő elképzelésétől, olyat kap, hogy a fal adja a másikat.
Volt barátnője annyit tett szóvá a legutóbbi választások napján, miért kell olyan korán szavazni menni, mire a jövő reménysége, a haza üdvöskéje olyan stílusban tette helyre akkori párját, amit legfeljebb füttyögő melósok engednek meg maguknak három tüske után, ha jó nőt látnak elmenni az utcán.
Nem részletezném, de szerintem az aberráltságnak egy magasabb fokára utal, ha valakit az hoz lázba, hogy a szavazófülke magányát szexre használja. Ha a szimbólumok világában próbálom értelmezni Magyar Péter gondolatmenetét, egyértelművé válik az is, mit gondol valójában az egész cirkuszról, amit eddig a demokrácia ünnepének hittünk. Sietni kell persze, hogy a látszat érdekében készült csalóka képet jó sokszor és jó sokáig lehessen mutogatni az interneten.
Csak ismételni tudom magamat: Magyarország többet érdemel.
Gajdics Ottó - www.magyarnemzet.hu