A hazai, nagyon mértékadó, nagyon liberális és még inkább értelmiségi közvélemény a fenti gyermekmondóka módjára fogadta az LMP-kongresszus eredményét.

Hát emberek, mi lesz így az ellenzéki egységgel? Ki fogja leváltani őgonoszságát, a demokráciatipró Orbán Viktort? Ki fogja házhoz hozni az új rezsimet, a fölöttébb nagyon európait, a szólásszabadságosat és a magasabb gázsijút?

Hát emberek, hogy lesz ebből meggazdagodás? Hogyan fogunk négy év után újra jóllakni, zabálni? Hogyan fogunk tiporni és tiportatni? Mi lesz így a bosszúval, az édessel és hasznot hozóval? Mi lesz a fotelokkal minisztériumokban, alapítványokban, pénzosztókban? Mi lesz szegény kicsi, aranyos Klubrádióval?
Uiiii, uiiii!

Az LMP kongresszusa kicsit fiatalabb, kicsit zöldebb volt, mint egy SZDSZ-küldöttgyűlés, amúgy legfeljebb abban volt különbség, hogy a szabadelvű elit inkább boros, az LMP-s pedig még a sörnél tart. Ha megnézik a szavazati arányokat, azok nagyjából ugyanazok, mint anno Kóka és Fodor vagy a két irányzat éppen aktuális reprezentánsa között volt. Ugyanaz az ellentét is. Hatalomra jutni mindenáron, avagy elveket kergetve ellenzékben maradni. Az SZDSZ tönkrement ebben a vívódásban – no meg loptak is rendesen, s az ilyesmi idővel szemet szúr a mégoly naiv népeknek –, az LMP-t ketté fogják szakítani. Vagy most, vagy később, még egy próbát téve egy következő kongresszuson. Mert az elv szép dolog kampányban, de nem kell a való világban. Az érdekesen hercig Jávor Benedek kiegészíti Schiffer András politikai génjeit, és pár hétig mindketten kitűnően tudnak játszani Karácsony Gergely technokrata forgatókönyvéből. Nyílik az ajtó a Parlamentben, de egyben záródik is, mivel a magasztos széplelkűségből ellenzékben semmit sem tudnak megvalósítani, a marakodás meg bizonyítja az örök közhelyet: lehet, hogy a politika más, de a politikus azért nagyon ember tud lenni a pénz közelében.

Lehetett volna persze másképpen, az LMP mondhatott volna nemet és igent Orbánnak és az MSZP-nek egyaránt programja, a magasztos ökopolitika értékei mentén. Az LMP politikusai azonban a Parlamentben akarnak sörözni négy év múlva is, így megalkudtak az alkuval.

Most Schiffer nyert, s ha valaki, ő az otthoni könyvtárban keresgélve olvashatta, hogy mennyire illékony a bolsevik és mensevik lét közötti különbség. Illúziója, a sajátosan baloldali, de alapvetően liberális szavazóra számító harmadik erő, amely a zöldgondolat mentén jobboldaliakat is befogad – nos, bájos kísérlet. Karácsonyék egyszerűbbek: ide a hatalmat, a hozzá való mezre meg majd nyomtatunk valamit.

Jelen állapot szerint bukni fognak mindketten. Schifferék azért, mert „szakértői” háttér nélkül nem fog menni az öt százalék. A másik oldal meg azért, mert a szervezetileg, illetve morálisan kettészakított LMP egyik fele nem viszi be Bajnait Orbán irodájába.
Uiiii, uiiii!

Bajnai Gordon nagy pofont kapott a hét végén. Ha zászlót bontunk és összefogást hirdetünk, valahol elvárható, hogy valaki össze is akarjon fogni velünk. Ilyen azonban csak a Piszkos Fredként ajánlkozó Gyurcsány volt. Tegnap a jó Fletó parlamenti mécsesgyűrűje kétségkívül látványosra sikeredett, Bajnai odaírhat még egy nullát Gyurcsány összefogás-csekkére.

A baj azonban az, s ezért a sértő visítás, hogy Mesterházy egyelőre nem kér az ajánlatból, az LMP nemje pedig jó ürügy neki is arra, hogy halogassa az igent. Az MSZP nélkül pedig az Együtt 2014 nem több Bokros Lajos párt-
alapítási ötleténél. Két hétig hír, utána kabarétréfa.

Az MSZP elnöke pragmatikus fiú, addig lavírozott a veteránok között, míg a párt első embere lett. Bajnai mögé beállva a legjobb esetben is második ember lenne, ráadásul ott van Gyurcsány is, így lejtős a dobogós helyezés. Ha meg veszítenek, nos, akkor vele is elvitetik a balhét a pártban. Ha nincs összefogás, egyértelmű, hogy Mesterházy lesz az ellenzék vezére 2014-ben. Majd eljátssza saját összefogását, zsebszervezet a baloldalon annyi, mint a tenger, olyan széles lesz az a szocialista együttlista, amitől Bajnai píárosai sírva fakadnak. Erő persze ettől nem lesz több, de ő egyelőre ellenzéket és nem országot akar vezetni. Felelős felelőtlenség.

magyarhirlap.hu - Máté T. Gyula