Nem sikerült a TISZA Pártnak megyei listákat állítania a helyhatósági választásokra, ami intő jel, és sokat elmond az ellenzéki oldal valódi helyzetéről. Kiderült, hogy nem garantálja a sikert az, ha a külföldről támogatott kormányellenes médiában túlreprezentálnak valakit, ahogy az sem, ha a közösségi oldalakon sokan kíváncsiak rá, ám ennél tanulságosabb, hogy a fővárosban tartott tízezres tüntetések sem tükrözik egy szervezet valódi erejét.

Minden vármegyében csak a Fidesz, a DK és a Mi Hazánk gyűjtötte össze a szükséges számú aláírást, azaz csak ez a három párt vehető szervezeti értelemben komolyan. A többiek leszerepeltek, hisz a megyei jogú városok kivételével egy-egy vármegyében a szavazópolgárok fél százalékának ajánlására volt szükség, ami nem tűnik elérhetetlen számnak. Az MSZP-nek a tizenkilencből tizennégy vármegyében lesz listája, ötben nem tudták összegyűjteni a szükséges mennyiségű aláírást, az LMP-re mindössze hét vármegyében lehet szavazni, a Jobbikra pedig csak négyben. Jakab Péter pártja csupán Hajdú-Biharban és Nógrádban tudott listát állítani, a Kutyapárt viszont csak Fejérben járt sikerrel, ahogy a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Néppárt is csak egy helyütt, Békésben lesz rajta a szavazólapon. És ami totális kudarcnak számít, hogy egyáltalán nincs megyei listája a Párbeszédnek és Gattyán György Megoldás Mozgalmának, végül pedig a TISZA Párt is csak budapesti listával rendelkezik, sehol máshol nem tudtak két-háromezer aláírást összeszedni.

Az ellenzék válsága jól láthatóan nem „csak” a politikai mondanivaló és a hiteles vezér hiányában manifesztálódik, hanem szervezeti problémák is sújtják a pártokat. Nincs országos társadalmi beágyazottságuk, nincsenek aktivistáik mindenhol. Kivéve a Demokratikus Koalíciónak és a Mi Hazánk Mozgalomnak. Ettől még persze egy EP-választásokon érhet el jobb eredményt akár a TISZA Párt is (hisz szimplán listás szavazásról van szó), ám a következő országgyűlési választásokon ez a hiátus vissza fog ütni.

A probléma ráadásul – ha az önkormányzati választásokon nincs áttörés – hatványozódhat. Hisz, ha nem veti meg egy párt a lábát egy-egy településen, vagy vármegyében, akkor a társadalmi beágyazottsága sem fog növekedni. Nem lehet valódi alapok nélkül erős várat építeni!

Nem elég, ha melléd áll az amerikai nagykövet. Kevés, ha dollármilliókkal támogatnak tengerentúlról. Minimálisan növeli a győzelmi esélyedet, ha a brüsszeli bürokraták nyíltan melletted kampányolnak. Nem leszel sikeres, ha nincs valódi identitásod, nincs koherens mondanivalód, csak a kormányt szapulod. A nyugati progresszív minták szolgai másolása inkább elriasztja a választópolgárt, mintsem felkeltené érdeklődését. A közösségi oldalakon való érdeklődés növekedésével nem nő egyenes arányban a szimpatizánsok száma. Nagyjából ezeket a következtetéseket vontuk le a 2022-es választások óta.

Ha az ellenzék homokra épített várainak összeomlását szemléljük, akkor az idei kampány, illetve az ezzel párhuzamosan folyó aláírásgyűjtés több új, tanulságos konklúziót és támpontot mutat. Amit ezek közül érdemes kiemelni az egyrészt a társadalmi beágyazottság hiánya, a külföldi támogatásokból működő kormányellenes propagandamédia keltette illúzió hamissága és a látványpékségszerű tüntetések (félre)értelmezése.

Hiába van Jakab Péternek az ellenzéki pártvezérek közül a legnagyobb tábora a Facebookon, mégsem tudott, csak két vármegyében listát állítani, ráadásul az EP-választásokon való induláshoz szükséges húszezer aláírás sem jött össze. (Pedig közel félmillió követője van a közösségi oldalon.) Az MSZP és a Jobbik elvesztette társadalmi beágyazottságát és aktivistáinak döntő hányadát – ezért sem sikerült minden megyében listát állítaniuk. Ez világosan alátámasztható. A Párbeszéd túlreprezentálását a médiában nem is érdemes megemlíteni, hisz gyakorlatilag egy nem létező szervezetről van szó, amelynek van egy Karácsony Gergelye. Még…

A TISZA Párt kudarca azonban jól mutatja azt, hogy hiába írnak róla idehaza és az Unióban is napi száz dicsérő cikket, s hiába vitt ki Magyar Péter több tízezer ellenzéki érzelmű állampolgárt a fővárosi utcákra tüntetni, nem voltak képesek egyetlen vármegyei listát sem felállítani. Pedig nem lehetetlenül sok aláírásra volt szükség. Ebből csak arra következtethetünk, hogy ugyan nagy a „messiásvárás” a baloldalon, de Magyar Péter tartósan nem lesz képes betölteni a vezető szerepet, ahogy a TISZA Párt is ki fog 2026-ra pukkanni, bármilyen eredményt is érjen el az EP-választásokon.

Nagy Ervin

A szerző filozófus

]]>www.magyarhirlap.hu]]>