Bajnai először is a múlt embere, méghozzá a posztkommunista múlté. Politikusi pályafutása a KISZ-ben kezdődött, több évtizedes kapcsolata Gyurcsány Ferenccel is innen eredeztethető – a pártállami diktatúra vezető köreiből jöttek mindketten. Bajnai és Gyurcsány a rendszerváltás idején a Creditum Kft.-ben együtt dolgozott a párt- és KISZ-, valamint szakszervezeti vagyon felosztásán és átmentésén, szoros együttműködésben az MSZP-s Kiss Péterrel.

Bajnai és Gyurcsány meggazdagodása sok hasonló vonást mutat, mindketten részesültek a spontán és kevésbé spontán privatizáció „édes” előnyeiből. Gyanús ügyletek, hihetetlenül előnyös bankhitelek szegélyezték vagyonosodásuk nem éppen rögös ösvényét.

Bajnai és Gyurcsány útjai 2006-ban ismét összeértek, Bajnai miniszteri és kormánybiztosi pozíciókat vállalt Gyurcsány Ferenc második kormányában, s szinte miniszterelnök-helyettesi funkciót töltött be. Miniszterelnök-helyettesit, majd 2009 tavaszától miniszterelnökit abban a baloldali kormányban, amelyik e négy év alatt, 2006 és 2010 között végletesen eladósította és ezáltal tönkretette az országot.

Vajon az országot tönkretevő kormány oszlopos tagja, Gyurcsány jobbkeze lenne a jövő embere, a kiút záloga Magyarország számára?

Másodszor pedig: Bajnai küldött ember, méghozzá a globális pénzügyi, gazdasági és politikai körök embere. Miként barátja, Gyurcsány is. Bajnait egyszerűen „kitalálták”: az általa alapított Haza és Haladás Alapítvány kezdettől fogva az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezi. Szigetvári Viktor tanácsadó egy helyütt úgy nyilatkozott, hogy a CAP néhány tízmillió forintot fizetett eddig az alapítványnak – elképzelhetjük, hogy ez valójában mit, vagyis mennyit jelent és fog jelenteni. A CAP a Clinton család, illetve Hillary Clinton külügyminiszter szellemi hátországa. Egyáltalán nem mellékes, hogy Hillary Clinton 2011. júniusi budapesti látogatása alkalmával külön találkozott Bajnai Gordonnal. Nem lehet kérdés, miről beszélgethettek? Megemlítendő itt, hogy a CAP mögött ott áll a pénzével Soros György dollármágnás is.

Emellett a New York-i Columbia Egyetem, valamint a John Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézete is vendégprofesszorrá fogadta Bajnait, aki egy másik fontos intézmény, a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának a munkájába is bekapcsolódik, mely intézetben megtalálható Simonyi András volt amerikai nagykövet, Charles Gati Orbán-gyűlölő politológus és Francis Fukuyama is. (Charles Gati Bajnai barátja.) Az amerikai magyar lobbi vezetője, Lipták Béla ez év februárjában levélben figyelmeztette a John Hopkins University rektorát, hogy a munkatársak egy része azon dolgozik, hogy megdöntsék a törvényesen választott szabad magyar kormányt és visszajuttassák a hatalomba Bajnai Gordont.

Nem véletlenül írta azt Gyurcsány Ferenc 2011-ben a blogjában, hogy „Bajnai politikai karaktere, ízlése hozzánk, a Demokratikus Koalícióhoz áll a legközelebb”, s hogy Bajnait könnyebb szívvel és mélyebb meggyőződéssel támogatja, mint bárki mást. Igen, Bajnaival újra megkapnánk a reinkarnálódott Gyurcsány Ferencet. Ez leginkább a Rákosi–Gerő cserére, azaz 1956 nyarára emlékeztetne.

Bajnai – a háta mögött Gyurcsánnyal – tönkretenné mindazt, amit az Orbán-kormány tett nemzeti szuverenitásunk visszaszerzése érdekében. Mi, magyar honpolgárok és demokraták, a nemzeti függetlenség elkötelezettjei, ehhez nem járulhatunk hozzá!

S végül harmadszor: Bajnai Gordon erkölcsileg erősen kifogásolható, morálisan felelőtlen ember. Mit is csinált az elmúlt években? Többek között mindenben parírozott annak a Gyurcsány-kormánynak, amely eladósította és tönkretette az országot; nem szólalt fel az őszödi beszéddel szemben; nem szólt, nem tiltakozott és nem mondott le erkölcsi okokból, amikor 2006 őszén a rendőrség kegyetlen brutalitással verte az ártatlan tüntetőket az utcán, lábbal tiporva az emberi és állampolgári jogokat.

Továbbá: amikor a Wallis beszállt a Hajdú-Bét nevű cégbe, tönkretette azt, s amikor a libatenyésztők közül néhányan öngyilkosok lettek az elmaradt kifizetések miatt, nem mutatott együttérzést és nem kért bocsánatot senkitől, pusztán arra hivatkozott, hogy „szakmailag nem értettek a dolgukhoz”. Nemrég a Népszabadságban pedig annyit tudott kicsikarni magából a Hajdú-Bét-es viselt dolgai-val kapcsolatban, hogy ő minden eddigi, vele szemben indított perét megnyerte, és punktum. Ez engem Horn Gyulára emlékeztet, aki amikor felvetették neki, hogy a III/III-as ügynöktörvény alapján ő is érintett, és ezért erkölcsi okokból le kellene mondania, csak annyit mondott: igen, érintett vagyok. Na és?

Bajnai Gordonnal tehát nem a jövő jönne el, hanem a múlt és vele Gyurcsány Ferenc. Nem a demokrácia erősödne meg, hanem újra a posztkommunizmus és annak hálózatai. Nem a nemzeti szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme lenne a fontos, hanem a globális, nemzetközi hatalmi körök előtti önfeladás, megalkuvás. S nem a tiszta erkölcs uralkodna, amely minden országnak talpköve, hanem a morális üresség, a jellegtelenség, a mérhetetlen felelőtlenség, s maradnánk újra – hogy ezúttal saját, közismert mondásomat idézzem – egy következmények nélküli ország.

Ha Bajnai újra visszajönne, mint ahogyan egyszer már visszajött Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is, akkor mindent elveszítenénk.

Bizony kár lenne az országért, kár lenne értünk!

Fricz Tamás - magyarhirlap.hu