- 0
A lélekromboló liberálanarchista alapvetés szerint "a magyar genetikusan alattvaló", s ennek a talmudista meggyőződésnek immár egyre gyakrabban hangot is adnak a vérünkre szomjúhozó jiddis jómadarak.
Kertészék körének egyik kedvelt magyarságfricskázó alapvetését szeretném ebben a bejegyzésben megvizsgálni, konkrétan tehát a "Hungary" szó lingvisztikai eredetproblémájára fogom kihegyezni rövid elemzésemet. Mit is állítanak országunk angol nevének kialakulásáról a liberálisok? Mi is a dilettantizmus diadalát dogma szintre emelő kinyilatkoztatás eme kérdésről? A következő három pontban foglalható össze a mainstream vélekedés:
1. A "Hungary" név nem a hunok nevéből származik, hanem az onogurokéból.
2. Az onoguroknak semmi közük nincs a hunokhoz, lévén ez egy korai bolgárokkal azonos finnugor népcsoport, s a velük való névbeli rokonságunk újabb bizonyíték az - amúgy jól ismert és ezerszer cáfolt - akadémikus finnugor blablára.
3. A magyaroknak semmi közük a hunokhoz.
Minden tisztességes magyar ember számára azt hiszem nemcsak a "magyar" ("mag úr") szó eredetének az ismerete fontos, hanem az angol változaté is, hiszen közel 7 milliárd ember Hungaryként ismeri a Kárpát-medence aprócska létsíkját, s nem Magyarországként, így ezen betűhalmaz alapján ítél meg minket legeslegelőször. Nem mindegy hát, hogy nevenincs finnugribugrisok, avagy Atilla világot igázó hunjainak az utódaiként azonosítanak bennünket. De térjünk is vissza a liberális kinyilatkoztatásokra!
1. Az első szabadoselvű megállapítás félig-meddig korrekt, lévén a Hungary szó valóban direkt módon az onogur szóösszetételből származik, ez leginkább talán a német Ungarn és a francia Ongrie szavaknál érzékelhető, ahol a "H" kezdőbetű nem is jelenik meg. Erre a pontra nem is érdemes több szót fecsérelni.
2-3. A liberális csúsztatás és félrevezetés csimborasszói a fenti kijelentések, ilyesféle módszerekkel szokták más témákban is félrevezetni a magyar kisembereket szélsőséges országzsigerlőink. Az onogur szónak ugyanis semmi köze nincs a finnugor-ugor szavakhoz, a hunokhoz ellenben annál több! Nézzünk pár ezt alátámasztó koraközépkori idézetet:
- "Hugnos antea Hunnos vocatos, postremo a rege suo Avares appellatos" (Sevillai Izidor a 600-as évek elején)
azaz
- "Az onogurokat azelőtt hunoknak hívták, végül királyukról avaroknak nevezték el őket" (Sevillai Izidor a 600-as évek elején)
Hungary = Hunok földje
Hitvalló Theophanés bizánci történetíró (760-816) közvetlen módon nem rokonítja ugyan az onogurokat a hunokkal, közvetett módon azonban annál inkább. Ezen tények felismeréséhez két szöveget kell megvizsgálnunk:
- "A nyugatra távozott Konsztantinosz császársága idején (668-685) Krobatos volt az ura az említett Bulgáriának és kotragosoknak (onoguroknak - TSQ); ez megvált az élettől és öt fiút hagyott maga után... az öt fiú osztozkodásba fogva, elvált egymástól kiki a saját hatalma alatt álló néppel... A Batbaian nevű első fiú... máig megmaradt az ősi földön. A második... akinek neve Kotragos, átkelve a Tanais folyón az első testvérrel szemben lakott. A negyedik és az ötödik átkelt az Isztros, vagy másképpen Danubius folyón, az előbbi az Avarországhoz tartozó Pannoniában az abarisok (avarok - TSQ) chaganosának alattvalója lett és ott maradt a maga hadával." (Hitvalló Theophanés)
- "Ebben az évben (558) egy különös nép érkezett Bizáncba, akiket avaroknak neveznek; az egész város összefutott látásukra, mert még soha nem láttak hasonló népet: hajukat hosszan lelógó varkocsban hordják, amelyet szalagok fonnak át, viseletük egyébként a többi hunokhoz hasonló." (Hitvalló Theophanés)
Bizánci történetírónk első citált szövege tehát bebizonyítja, hogy az onogurok összeolvadtak az avarokkal, míg a második szöveg azt igazolja, hogy az avar a hun nép része. A két forrás szintéziséből tehát egy egyszerű logikai művelet egyértelművé teszi az onogur és hun rokonságot, megerősítve ezáltal Sevillai Izidor állítását. Az onogur-hun-avar-magyar kapcsolatot egy további koraközépkori idézet is megerősíti:
- "A türkök elől menekülő avarok egy része Észak-Kína vidékére menekült, az Ouar és Xhounni nevű törzs pedig Európa felé vette útját." (Theopulaktos Simokattés a VII. században)
A Xhounni népnévben nem nehéz ráismerni a "hun", "hunok" szóra, míg az ouar valamiféle lingvisztikai átmenet az onogur és az avar szavak között. Az avar-hun azonosságot ráadásul a régészeti leletek is bizonyítják:
- "A bocsai avar fejedelmi sír a történelem nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy a bocsai fejedelem hun származásúnak vallotta magát." (László Gyula)
Minden kétséget kizáróan bizonyos továbbá, hogy az onogur betűkompozíció valójában nem is egy nép nevét jelöli, hanem pontosan "tíz íjat", azaz "ono ogurt" jelent, azaz egy törzsszövetséget szimbolizál, melyet nyilván rokon népek kötöttek egymással, köztük a hunok, avarok, magyarok. Érdekes egybeesés, hogy bizonyos források nem is hét magyar törzset tartanak számon (Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat), hanem tízet, azaz hozzászámítják az előzőekhez a Varsány, a Tárkány és a Székely törzseket is. Nyilvánvaló tehát, hogy a tíz szkíta törzs szövetsége, amiből aztán az egységes magyar nép is kialakult, már évszázadokkal a honfoglalás manapság kanonizált dátuma előtt létrejött, s az is nyilvánvaló a fenti történetírói idézetek alapján, hogy a hun, az avar és a magyar nép is az onogur szövetség részét képezte. A Hungary szó etimológiai problémájához visszatérve tehát megállapítható, hogy közvetlen módon az onogur (tíz nyíl) szóból származik, azonban kétségtelen tény, hogy ezen törzsszövetség tagja volt a hun nép is, mely rokonnép, így egy művelt külhoni személy nem véletlenül asszociál a hunokra országunk angol elnevezéséről. Közvetett módon tehát a hun szó és a Hungary szó mindenféleképpen rokon egymással, s ezt a történeti tényt semmiféle Kertész-kompatibilis aknamunka nem lesz képes eltörölni...