„Köszöntünk mindenkit az aranyjáraton” - egy KEK-győzelem margójára

Az FTC-Rail Cargo Hungaria a KEK-döntő visszavágóján 23–23-as döntetlent ért el a spanyol C.B. Mar Alicante otthonában, így a hazai pályán szerzett ötgólos előny elegendőnek bizonyult a kupasikerhez. A spanyol fél részéről egyetértettek benne, hogy az első meccsen dőlt el a párharc, míg Pádár Ildikó büszke rá, hogy a mostani csapat véghez vitte azt, ami nekik 1994-ben nem sikerült.

A diadal után érthető módon kiváló hangulatban telt el a hazaút, a fogadtatás pedig frenetikusra sikeredett.

Az Aranygép utasai (Fotó: Zácsik Szandra)

ÁNGEL SANDOVAL: AZ FTC KOMPLETT CSAPAT, TÖBB VARIÁCIÓS LEHETŐSÉGGEL

„Bíztunk benne, hogy az elején el tudunk menni, der ez sajnos nem sikerült, és a kipattanókkal sem volt szerencsénk. Az első félidőt két-három gólos előnnyel szerettük volna zárni, akkor lett volna reális esélyünk a végső sikerre. Az FTC komplett csapat, több variációs lehetőséggel, bár két játékost is kivettünk, de mindig volt más valaki, aki a helyükbe lépett.”

ISABEL ORTUNO: A CSALÓDOTTSÁGOT IDŐVEL A BÜSZKESÉG VÁLTJA FEL

„Ez volt az első európai kupadöntőnk, így idővel a csalódottságot majd a büszkeség váltja fel. A párharc igazából az első meccsen dőlt el, ott kellett volna közelebb maradnunk a magyarokhoz” – értékelt az ezúttal csak nyolc gólig jutó spanyol játékos.

PÁDÁR ILDIKÓ: AMI NEM SIKERÜLT NEKÜNK 1994-BEN, AZ MOST ÖSSZEJÖTT A LÁNYOKNAK

„Elején érezhető volt az idegesség mindkét csapaton, ami a nagy tét miatt érthető is. A Fradi egyre jobban felpörgött, és a szünetig átlendültünk a holtponton. Zsuzsi sokat lendített a csapaton a második félidőben, de az egész csapat szenzációs volt. Ami nem sikerült nekünk 1994-ben, az most összejött a lányoknak” – mondta boldogan Párdus a kupaátadás közben.

KÖKÉNY BEA: SIKERÜLT DERŰSEN ZÁRNUNK AZ ÉVET

„Véleményem szerint az Alicante gyengébben játszott, mint Dabason, kicsit meg voltak zavarodva. Nálunk mindig akadt egy-egy teljesítmény, ami átlendítette a csapatot. Sok volt a bajnokság és a kupa az év végére, de a kupaarannyal sikerült derűsen zárnunk az évet” – mondta Kökény Bea, aki az előző évi záró banketten már megjósolta a Fradi KEK-döntőjét, így adta magát a kérdés, hogy mi fog elhangzani az idein, ám az ügyvezető egyelőre elhárította a választ, bár azt nem tagadta, hogy jövőre már jó lenne finálét játszani a hazai pontvadászatban is.

ZÖLD-FEHÉR SZÁRNYAKON: AZ ARANYGÉP ÉS A KÖSZÖNTÉS

„Köszöntünk mindenkit az aranyjáraton" – hangzott Hemela Zsolt ügyvezető üdvözlete a fedélzeti rádión a felszállás után. Aztán a kapitány vette át a szót, aki bejelentette, hogy a gép a magyar határtól MA 1531 KUPAGYŐZTESEK járatszámmal folytatja útját.

Elek Gábor edző és a reptéri pezsgős fogadtatás (Fotó: Czerkl Gábor)

Az oldott hangulat garantált volt, a KEK-trófea körbejárt a gépen, mindenki kortyolhatott belőle a siker emlékére.

Ahogyan az indulás és az út, úgy az érkezés is emlékezetesre sikeredett. A csapat gépe egy vízfüggönyön haladt át a leszálláskor, miközben szirénázva felvonult, aki élt és mozgott a reptéren. Frenetikus volt a hangulat a váróban is, több mint 500 szurkoló várta az este tíz óra után a kijáraton feltűnő csapatot. »Kupagyőztes« – harsogták a drukkerek pezsgőzápor közepette.

„Szállj fel magasra” – énekelték a ferencvárosi lányok, miközben a gép lassan elhagyta Alicantét. Később felcsendült a kihagyhatatlan „Újra itt van a nagy csapat” című örökzöld sláger és bizony mindenki rendesen összecsapta a mancsait.