Indián Amerika – 3 - Templomosok Amerikában?

Vajon Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki eljutott Amerikába? Vagy csak neki volt a legjobb a marketingje? Néhány évtizede már köztudott, hogy a vikingek is elérték Grönland után Észak-Amerikát, meg is telepedtek ott rövid időre, majd eltűntek.

Ám úgy tűnik, a vikingek és Kolumbusz között eltelt majd félezer esztendőben volt még valaki, aki eljutott Amerikába. Nem Spanyolországból indult és nem is a zord Skandináviából, hanem valahonnan a „kettő közötti” területről, Skóciából. Ez egy legendákkal teli történet. Emlékszünk még a Nemzet aranya c. filmre? Az emberiség ősi kultúráinak kincseit az évezredek során egy helyre gyűjtötték, melyet megtaláltak a templomosok, akik rendjük feloszlatása és üldöztetése után „átalakultak” szabadkőművesekké és a hatalmas kincset titokban Amerikába (hova máshova) szállították, ahol az Alapító Atyák olyan ravaszul elrejtették, hogy csak Nicolas Cage tudta megtalálni... Ez a film...

Egyes legendák szerint a templomos rend életben maradt tagjai a rend feloszlatását követően Amerikába menekültek. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a rendet nem minden király üldözte. Skóciában, Portugáliában is fennmaradtak egy ideig, sőt ma is van olyan templomos közösség (mivel több is létezik), mely a folytonosságát hirdeti az eredeti renddel. No de hogy jön ide Amerika? Van Skóciában egy híres kápolna, a Rosslyn-kápolna. Az utóbbi években Dan Brown regénye, a Da Vinci-kód kapcsán lett híres ez a hely. Hogy van-e valóságalapja a Szent Grálnak, illetve a Grál és a kápolna kapcsolatának? Ez egy másik történet. De A Rosslyn-kápolnában léteznek olyan faragványok, melyek különösen hasonlítanak egy Európa szerte elterjedt növényre, a kukoricára. Ami csak azért meglepő, mert a kukorica (a magyar népnyelv találóan tengerinek is hívta) Kolumbusz után terjedt el az öreg kontinensen. A Rosslyn-kápolnát pedig a XV. század közepén építették. Évtizedekkel korábban, mintsem Kolumbusz elindult volna nyugat felé... A rossylin név feloldása: ősi tudás, melyet generációk kaptak örökül. Persze vannak, akik szerint ezek a kukoricát ábrázoló faragványok egy későbbi felújítás során kerültek a helyükre. De vannak más bizonyítékok: 1558-ban Velencében Nicolo Zeno kiadott egy térképet, mely mintha Grönlandot, Izlandot, Új-Angliát is ábrázolná. Mi ebben a különös?Hiszen ekkor már hat évtizede hajók százai, ezrei rabolták az Újvilágot. De Nicolo Zeno leírta, hogy megtalálták a család egy ősének leveleit és térképét, aki egy 1390-es években lezajlott expedíció navigátora volt. Eszerint 1398-ban Henry Sinclar gróf (más elnevezés szerint Henry St Clair) 12 hajóból álló flottával, 2-300 tengerésszel nekivágott az ismeretlennek.

Eljutottak a Faeroer-szigetekre, Izlandra, Grönlandra, Újfundlandra, a mai Új-Skócia és Új-Anglia területére. Sokak szerint ez az egész csak kitaláció... Bár ha a templomosok vagyonát nézzük (Henry St Clair is közéjük tartozhatott a legenda szerint.), könnyűszerrel felszerelhettek egy tucatnyi hajóból álló flottát. Legenda volna ez az utazás? Ám az Óceán túlpartjáról különös bizonyosságra leltek. Új-Skócai területén élt egy indián törzs, a mi'kmaq-kok, vagy micmac-ok. Ma is élnek úgy 20-25 ezren. Hatszáz éve talán 3000-3500 főt számlálhatott a törzs. Persze ők is megszenvedték az indiánháborúk időszakát.
Egy kis kitérő: az 1972-es népszámlálás szerint tízezer micmac indián élt az Egyesült Államok és Kanada területén. Harmincöt esztendővel később a létszámuk meghaladta a 25 ezer főt. 2,5%-os éves népességnövekedés. Mutatja egy nemzet élni akarását. Miközben Magyarország lakossága több százezer fővel csökkent ugyanazen időszak alatt...
Szóval a micmac indiánoknál mesélnek egy mitikus hősről, Glosscapról, aki megtanította őket a földművelésre és a vadászatra. A legenda szerint volt egy földrengés, de megjelent Glosscap és megmentette a micmac indiánokat, hajóira engedve őket. Vajon Henry St Clair és hajósai járhattak a micmacok földjén?

A legenda szerint egy esztendeig éltek itt. Talán éppen a földrengés miatt távoztak el? Vagy voltak, akik ott maradtak?
Rhode Island szigetén áll egy építmény, a Newport torony. A vizsgálatok szerint talán szélmalom lehetett és a XVII. században épült, amikor az európai gyarmatosítók már berendezkedtek errefelé. Ám más vizsgálatok korábbra teszik a keletkezését és azt mondják, mindenképpen Kolumbusz előtt épült. S nem az indiánok építették, hiszen akkor tele lenne a keleti part hasonló építményekkel. Így van, aki azt mondja, hogy a vikingek építették, vagy a XV. században erre felé járt kínaiak (!), de sokan Henry Sinclar és a templomos lovagok mellett teszik le a voksot.
Ki tudja? Talán mégis járt Amerika földjén néhány (száz?) európai Kolumbuszt megelőzve 100 esztendővel. Talán Kolumbusz is hallott a legendáról és azért is mert elindulni nyugat felé hajózva, hogy Indiába jusson.
Ha Henry Sinclar útja nagyobb hírverést kap, ha (és sok a ha) Amerika népei száz esztendővel többet szenvedtek volna és ma a világ is más lenne...
Legközelebb megnézzük, hogyan jutottak el a vad vikingek Amerika földjére. De mi, magyarok már akkor is jelen voltunk!