A török idők óta tartó örök vágyálma ez a magyarságnak. Pontosabban a magyarság állítólag sehova se tartozó, örök elégedetlen és örök ellenzéki felének (tizedének-huszadának?). It’s so 2017, tehát ideje most már tényleg megcsinálni, kedves független és kedves értelmiségi barátaink!

Független értelmiséginek lenni gyönyörűséges létállapot. Minden oldalról áthatolhatatlan erkölcsi páncélba burkolva az ember örökös morális dombocskáról oszthatja ki a világ alsóbbrendű részét, kedvére publikálhat faszságokat a megjelenő sajtóorgánumok nagy százalékában, és ha kellően szerencsés, még akár a Hír TV és ATV magazinműsorainak is állandó sztárvendége lehet. Ki ne vágyna ilyen életre? Soha nem kell kiállnod semmi és senki mellett, de főleg a kormány mellett nem (ha fideszes). Különösebben megterhelni se kell magad. Te lehetsz az a gyerek a strandon, aki soha nem épít egyetlen homokvárat se, csak körbejárja a többi, szorgalmas, kreatív, elkötelezett gyermek építményét és sorban szétrugdossa őket. Ezzel a teljesítménnyel pedig a többi hasonszőrű kisköcsög között megbecsülést, sőt, már-már sztárságot vívhatsz ki magadnak!

A független értelmiségi nem rest ezt életmódszerűen csinálni. A legügyesebb része talán még szerényen meg is tud élni belőle (persze azért az oldala alján mindig pénzért kuncsorog, hiszen olyan kurva drága a blogolás, megfizethetetlen a havi négygigás net és biztos pénzért vette a wordot is, ő úgy havi 6-8 ezer dollárra gondolt, köszi!), de a többségük általában kurátori, színházi, szociológiai kutatóintézeti állását kockáztatja (állítólag, az orbáni önkényben) az örökös ellenzékiskedéssel.

Persze soha egyetlen kormány alatt se rúgták ki sehonnan.

Nemritkán azért, mert nem is tudták volna, hiszen nyilvánvalóan szabadúszó. Miért is köteleződne el bárkihez? Nem szolgálja „ezeket” meg „azokat” se, ráadásul még a végén időre kéne bejárni, ami az ő rendszertelen életmódjával kivitelezhetetlen. Higgyük el, próbálta már ezerszer.

Sokkal jobb és kényelmesebb AKKOR és ÚGY kiosztani ezt a kurva kormányt végre, amikor és ahogy ő akarja. Dühös glossza, néhány vitrolos flekk, alulkérdezős interjú, esetleg mélyelemzős köldöknézegetés a magyar nép örökös hitványságáról. Zsúrpubi, mno, 24.hu, és már kedden megvan a heti penzum, a honoráriumból le lehet nézni valamelyik alterglob helyre. Felkészülni témákkal Olgához vagy a Szabadfogásba. Döntően és alapvetően persze a kormány a köcsög, de főleg a 0rbán meg a rohadt csókosai.

Az egyensúly kedvéért néha megereszt egy kritikát a másik oldal irányába is, hogy meglegyen a kiegyensúlyozottság.

Köcsögök ám azok is, de hát 1990-ben úgy várta, úgy remélte, hogy végre Európa leszünk. Nem pedig bezárkózó, buta, nacionalista, egyenlőség-nő- és emberellenes, gonosz homofób bunkók, szóval a helyzet alapvetően rossz, aggasztó, kétségbeejtő.

Az egészségügy romokban. Tudja, látja, hiszen a legkedvesebb ismerősei mesélték másod-harmadkézből (2002-ben kellett volna kormányra szavazni az SZDSZ-t, ők ugye akkor megígérték, hogy rendbe teszik, valószínűleg itt kúrhattuk el). Az oktatást szándékosan lezüllesztették „ezek”. Most már testet kell nevelni, meg erkölcsöt tanulni. Lesz még lövészet is, borzasztó! Ráadásul már azt se tanulják meg, hogy mi vagyunk a leghitványabb nemzet, szóval nettó történelemhamisítás az egész. Kréta persze nincs, kellett a stadionba Orbánnak vonalazni. Ez a különösen legfelháborítóbb, ráadásul semmi eredmény, persze tavaly ő volt a legeslegnagyobb és leghangosabb magyar drukker, ezt ne merészelje senki se elvitatni, de ezzel együtt is már a szünetben posztolta, hogy az izlandi tizi tök jogos volt nemzetközi szinten (amit ő kizárólag követ), mert ott volt bizony a kontakt! És vajon hova járhat rendszerszinten (úgy, ahogy Orbánia korrupt) egy ilyen Barca-Real-Arsenal-Juve (néha több egyszerre) rajongó? Hát természetesen vidékre („Ti nem tudjátok, mi van ott!), ami valahol ott kezdődik a Liliom utca meg Kubatov stadionja után.

Két országjárása között a független értelmiségi legszívesebben videóbejegyzésekkel üti el az időt. Pizzériai affér, illetve egyéb közterületi agresszió, vagy egyszerűen csak megint felbaszta az agyát a Törvényes Magyar Demokratikus Kormány egy újabb nagyszerű intézkedésén? Már nyomódik is be a piros gomb, mely után heves gesztusokkal próbál minket meggyőzni a beszédhibás botsáska kizárólagosnak vélt igazáról. Az érveit megtámasztandó nemritkán alsóruházatra vetkőzik. Ilyenkor kivillannak a kemény konditermi munkaórák során tökéletesre formált quadricepsek. Szinte ujjpercig eltűnik kézfeje a kőkeményen feszített sixpack redői közt, és jön a következő póz, ahol a barnítókrém alatt már huncutul ott mosolyog eres-erős karján a kikandikáló hollócsőrizom.

Na, jó. Természetesen csak tréfáltunk. Testedzés mellett egy valamit nem csinált még soha, és az a szavazás! Kivéve persze 1990, amikor nagyon bízott, 1994, amikor sosem látott lehetőség előtt állt a Haza, 1998, amikor meg kellett védeni valamit, ami igazán elindult. 2002, amikor meg kellett védeni valamitől, amikor igazán elindult. 2006, amikor révbe értünk végre, Európa lettünk újra. 2010, amikor Lehetett Más a Politika, és 2014, amikor muszáj volt neki is Összefognia. 2018-ban még talán elmegy, és ruhaszaggatva, hajtépve, tükörbe köpve leszavaz utoljára, de tényleg utoljára „ezekre”, csak, hogy ne legyenek megint „azok”, de aztán utána rögtön emigrál, amint szar lesz.

Ahogy 2010 óta minden évben, de sajnos csak szájjal.

Előtte persze még sztrájkba lép, és erre buzdítja a többi független értelmiségit. Ha Orbán még a jövő héten is lesz, akkor nem tud majd a színész megfelelő időben végszavazni, nem készül el a felmérés az ormánsági falvak helyzetéről meg a tanulmány szivárványcsaládok mindennapjairól. Esetleg nem lesz vitriolos kritika az új Batman filmről, és akkor majd megnézheti magát ez az Ország!

Mint láthattuk, a független értelmiségi komoly tényező. Ha valahogy (tiszteletjeggyel mondjuk) kikeveredne a Forma-1-re, a bárkinek szurkolás helyett bizonyára indulatosan magyarázna a tribün felé fordulva, hogy a kocsik zajosak, büdösek, és mindegyik kipufogógázt bocsájt ki, ami mérgezi és melegíti a glóbuszt, tehát az egész rendszer reformra szorul. A legtöbb embercsoport természetesen túlságosan jóságos, és valami rosszul értelmezett tolerancia okán nem kever le két egyformát ezeknek a furcsa csodabogaraknak.

Mi se tegyünk így, csak hagyjuk magunkat szórakoztatni általuk.

Ja, és persze ne felejtsük el jövőre megint kétharmadhoz juttatni a Fideszt! Attól tuti leborotválják majd megint mindenüket!

]]>www.tutiblog.com]]>