A naptár-könyv önállóan is megvásárolható, de a „Trianon 100” című könyvünk mellé ajándékba jár!

A naptár-könyv eredeti mérete: 23x16 cm, falra akasztva: 46x16 cm

Egyedülálló vállalkozást tarthat kezében a Kedves Olvasó! A Trianoni Békediktátum 100 éves évfordulójára egy olyan különleges naptár-könyvet készítettünk, amelyhez fogható eddig még nem volt, amely hónapról-hónapra követi a 100 évvel ezelőtti események folyását.

Egyszerre tudják használni falinaptárként, és történelem könyvként.

A történések hónaponkénti bontását (1919 júniusától 1920 decemberéig) gyönyörű, korabeli képek és illusztrációk díszítik, amelynek segítségével Babucs Zoltán hadtörténész (a Magyar Hírlap szerkesztője) által megfogalmazott írásokon át kaphatunk betekintést a magyar nép sorsát meghatározó és szétromboló igazságtalan békediktátumba és hatásaiba.

A naptár rész 2019 júniusától egészen 2020 decemberéig tart, így aktuálisan láthatják, mi is történt a Történelmi Magyarországgal 100 évvel ezelőtt!
*
Részlet Andróczky Lászlóné: „Adósunk Európa” című verséből:

Volt egyszer egy ország,
ahol élt a magyar.
A Kárpátok védték,
ha jött a zivatar.

Az idők folyamán
ráéheztek mások.
Széjjeldarabolták
Nagy-Magyarországot...

Akartuk? Mi élők?
Tehetünk mi róla?
Felelős mindezért:
a vén Európa!

Széttépték országunk',
sok millió szívet,
kisebbség nemzetünk
öt országban, így lett.

Ki kérdez ma minket
- Jó nektek így élni?
Kinek van jogában
szíveinket tépni?

Trianont sínylődi
hat ország magyarja.
Köztük nem sok akad
aki így akarja...

Fel is sorolhatom:
a szép Kárpátalja
lakossága magát,
ős-magyarnak vallja.

Ott nyílt meg számunkra
a Kárpát-medence,
ontotta a magyart
az áldott Verecke.

De megjött Trianon
és sorsokkal játszva,
csodás országunkat
darabokra vágta.
(...)
Ne legyen a magyar
mások keze-lába.
És ne alattvaló,
saját hazájába'.

Beszélhesse nyelvét
úgy, ahogy tanulta.
Hisz' ő tekinthet a
leggazdagabb múltra.

Sokaknak nem tetszik,
ha mi ezt kimondjuk;
- de él az igazság
akárhogy' titkoljuk...

(...)
*
Bobula Ida: A mi határunk

Midőn az Úr ez országot teremté,
Gránit-hegyekből vont köré határt.
Határt, amit el nem mozdíthat senki,
Falat, minek az emberkéz nem árt.

Egy ezredévig éltünk itt e földön,
Az istenkéztől vont határ alatt,
Míg jött a béke és azok, kik győztek,
Nagybölcsen új határt alkottanak.

Piros irónnal húzták Trianonban.
Az Isten nézi, mosolyog és vár -
Előbb-utóbb majd megmutatja nékik: -
Hogy az Övé az igazi határ.
*