A nyugati közvéleményt soros célpontjaik ellen gyűlöletszító hazugságaikkal folyamatosan lövő fősodratú lapok Magyarország elleni hadjáratához hozzászokott napi olvasóikat is meglepte az a több százra rúgó cikkhalmaz, amely visongó örömmel üdvözölte, hogy az Európai Unió parlamentje meg akarja büntetni hazánkat, beleértve az egyébként ledobásra alkalmatlan 7-ik cikkelynek, a „nukleáris opciónak” a magyar fejekre hajítását.

A szokványos sémák mindegyikét bedobták. Az egyik ilyen séma a mainál is „szörnyűbb” jövő felidézése. Ennek a valós oka az, hogy az ulfkottei rend szerint dolgozó nyugati újságírók úgy érzik, bármit hazudnak a magyarországi diktatúráról, autokráciáról, demokráciahiányról és egyéb kitalációikról, egy nyugati átlagolvasónak az eltorzított valóság sem elég visszataszító, amiért is a fantáziájuk és ócska kalkulusuk szerinti, a jelen „borzalmain” messze túlmenő jövőt dobják be riasztásnak.

Így tette ezt Udo Ulfkotte egykori munkahelye, a ]]>Frankfurter Allgemeine Zeitung]]>, Németország vezető lapja is, amely tegnap este kiposztolt, Magyarországról szóló cikke ezt a címet kapta: „Kiüresített demokrácia”. Összefoglalója: „Orbán Viktor, az agyafúrt magyar elnök (sic!) kritikusaival szemben olyan eszközöket vet be, amelyek Putyin és Erdogan korai módszereire emlékeztetnek. Vajon Orbán is hamarosan átmegy nyílt elnyomásba?”

Amire válaszunk: hogyne, és akkor a magyar sajtóban megjelenő cikkekkel vitázó kommentárokat éppen úgy fogják szűrni és kidobni, mint azt a német sajtó teszi. Ráadásul minden egyes országos politikai napilapot a Fidesz vesz át, nem úgy mint ma, amikor a napilapok terén 2:2 a politikai osztat, a hetilapokén pedig 10:2 az ellenzék javára.

Nem beszélve arról, hogy az akkori Fidesz-kormány nem csak bebörtönzi Németh Péter, az övéi által épp menesztett Népszava-főszerkesztőt és a műsorában a demokratikusan megválasztott kormány elleni erőszakra folyamatosan uszító Klubrádiós Bolgár Györgyöt, de a Kétfarkú kutyapolitikusoktól az életét a politikai rendbontásban kiélő Juhász Péter is a bitófa víziójával kerülhet szembe.

Aki pedig azt hiszi, hogy az Európai Parlamentben tegnap lezajlott perverz indítvány megszavazása elsősorban a német nyelvű sajtót egészen kivételesen nem „a történelem legsötétebb korszakára”, az most is csalódik.

A neokonzervatív irányvonalat követő ]]>Die Welt]]> nevű német napilap portáljára valamivel ma hajnali 3 óra előtt felkerült e féle cikk szerzője Karl Pfeifer, aki cikkét így kezdi: „Zsidó gyerekként 1943-ban Magyarországról menekülnöm kellett, hogy elkerüljem deportálásomat és meggyilkolásomat Auschwitzban”. (Figyelemfelhívás a DK-nak: kérem beszólni a szerzőnek, hogy nevezze magát „magyarnak”, vagy „magyar zsidónak”, mert a pfeiferi szóhasználat csak a szélsőjobbon dívik.)

A cikk negyedik bekezdése így kezdődik: Ami Magyarországon évek óta történik, és most kicsúcsosodik, egyre inkább a legsötétebb időkre emlékeztet. A médiumok – amelyek csaknem mindegyikét a kormány ellenőrzi – ehhez szándékosan kelti a félelmet az „idegenek” – menekültek, zsidók, külföldiek ellen.

A cikk tragi-vége: A magyarországi demokráciának tizenkettő előtt öt perc. Kérem, nehogy nekem azután bárki is azt mondja, nem szóltam. Ezt a mondatot életemben túl sokszor hallottam.

A magyar miniszterelnök leantiszemitázásáért a magyar kormány részről lemondásra felszólított Frans Timmermans uniós bizottsági alelnök a cikket olvasva lemondása benyújtása helyett egy kávét kér.

Lovas István - ]]>www.magyaridok.hu]]>