„Tele van korrupciós ügyekkel.”

 

Ezt a bátor bejelentést Medgyessy Péter miniszterelnök tette 2004 augusztusában. Meg is semmisült politikailag pár napon belül. Az SZDSZ többek között mérhetetlen korrupciójával is rombolta a civilizációt: annak erkölcsi alapjait.

 

Medgyessyt is meglakoltatta bátorságáért.

 

Az akkori SZDSZ-vezetőségnek esze ágában sem volt kivizsgálni, mire célzott a miniszterelnök – ahogyan ezt egy civilizált párt tette volna. Ehelyett barbár módon lekaszabolta a bejelentőt, és egy erkölcsi szörnyszülöttet ültetett a helyére.

 

Húsz évig rombolta a civilizációt az SZDSZ.

 

A magyar történelem egyik mélypontja, hogy ez a civilizációellenes, bőszülten barbár párt 12 évig kormánykoalíció tagjaként rombolhatott. Kiheverhetetlen, gyógyíthatatlan mindaz, amit ez az erkölcsi, politikai rém művelt a magyar társadalommal.

 

Bevezették a liberális inkvizíciót.

 

Szélsőséges nyomásgyakorló csoportjaik a liberális cenzúra erőltetésével lehetetlenné tették a társadalom elemi önvédelmét. Így lendítették előre az erkölcsi züllést, így intézményesíthették a korrupciót, a populista hazudozást.

 

Verbális lincselésnek vetették alá az igazmondókat.

 

Budapestet egyfajta átnevelő tábornak tekintették, elindították a maoista kulturális forradalmat, megpróbálták kialakítani azt a proletár réteget – csőcseléket -, amely választói bázist jelenthetett nekik; ez jelentős részben sikerült.

 

Közpénzből vakolták körbe a liberális fundamentalizmust.

 

Szerették volna lezárni a történelmet, természetesen csak a magyart. Úgy táplálkoztak az általuk szított konfliktusokból, ahogyan a sakál a tetemekből. Irtóztak a társadalmi békétől, kiképezték a forradalmasító osztályt, fortyogtatták a permanens forradalmat.

 

„Szociálfasiszták” – ezt a szót állítólag Sztálin alkotta.

 

A XX. század legnagyobb tömeggyilkosa sok mindenben szellemi vezérük volt. Fegyelmük a kommunista egységfrontot idézte, testhezálló volt nekik a baloldali blokk. Megszállta őket köztársasági elnökük vallásos imádata.

 

Önkényuralmi államot hoztak létre.

 

Ellenfeleiket ellenségnek tekintették, és rájuk küldték a jogszolgáltatást. Még odatelefonálni sem kellett, sorra születtek a javukat szolgáló határozatok. Mindenki meglakolt, aki nem követte híven a liberális ortodoxiát: még lelkesedni is kellett.

 

Politbürójuk kényszerzubbony-politikát húzott az országra.

 

A vidéket egyes körzetekben állati barbárságba süllyesztették, törvényesíteni próbálták a szodómiát, újságírók helyett médiaproletárokkal vette körbe magát a csalhatatlan vezér, hivatásos forradalmárok szolgáltak nekik, politikai kivégzőosztagokat állítottak fel.

 

2006. október 23-án véressé vált a forradalmi erőszak.

 

Ez utóbbiért egy (volt?) maoista kitüntette azokat az osztagparancsnokokat, akiket később bíróság ítélt el gaztetteik miatt. Liberális őskövületeik tettestársak lettek a kiárusító privatizációban. A politikai salakot tekintették forradalmi elitnek.

 

Az SZDSZ egyfajta „iszlám állam” volt az államban.