A Monetáris Tanács indoklása szerint azért csökkentették az alapkamatot erre a szintre, mert a magyar gazdaság az idei évben újra növekedő pályára állhat a múlt évi recessziót követően, és várhatóan az infláció az év végére elmaradhat a központi bank 3%-os céljától. 2009 végén átmenetileg magas volt az infláció (5,6%) az adóemelések miatt, de csökkenése várható. A nemzetközi pénzügyi folyamatok bizonytalansága viszont óvatosságra int, ezért a Tanács tagjainak többsége a 0,25 százalékpontos csökkenésre szavazott a 0,5 százalékpontossal szemben.

 

 

A jegybanki alapkamat az egyik legfontosabb eszköz a monetáris politika kezében, hiszen alapkamatról van szó, mely befolyásolja a piaci kamatokat, és ez által a pénzügyi folyamatokat is. Mit jelent ez az egyszerű emberek számára?

A jegybanki alapkamat befolyásolja a hitelkamatok nagyságát. Amennyiben az alapkamat alacsony, akkor előbb-utóbb alacsonyabb kamattal vehetünk fel hitelt, tehát a gazdaságba kikerülő pénz mennyisége várhatóan nőni fog, nőhet a fogyasztás, a beruházások nagysága; ez élénkítheti a gazdaságot. Az alacsony alapkamat egyben azt is jelenti, hogy a betéti kamatok is alacsonyabbak lesznek (jellemzően a betéti kamatokat hamarabb igazítják a bankok az alapkamathoz ilyen esetben, mint a hitelkamatokat), nem biztos, hogy megéri majd pénzünket a bankban tartani, érdemes lesz elgondolkodni esetleg más befektetésen, esetleg beruházáson. A betéti kamatok alacsony volta is azt eredményezheti, hogy a gazdaságban több pénz forog, ami élénkítheti a gazdaságot.

A magas jegybanki alapkamat ezzel ellentétes folyamatokat eredményezhet. A bankok először a hitelkamatokat fogják megemelni, drágábbá válik a hitel, jobban meggondoljuk, felvegyük-e, esetleg lemondunk a lakásvásárlásról vagy a vállalkozók lemondanak a beruházásokról. A magasabb betéti kamatok miatt jobban megéri a megtakarítást a bankban tartani, mint más befektetés után nézni, így a pénz kikerül a gazdasági körforgásból, gátolva ezzel a gazdasági folyamatok élénkülését.

 

Magas inflációs környezetben magasnak kell lennie a kamatnak is, hogy a pénzünk legalább közelítőleg megtartsa értékét. Az utóbbi 20 év során a legmagasabb jegybanki alapkamat 28% volt, 1995. február 1-jétől 1996. február 1-jéig volt érvényben, az infláció is ebben az évben volt a legmagasabb. A csökkenő jegybanki alapkamat azt is mutatja, hogy az infláció is csökken.

Az alábbi ábra a jegybanki alapkamat alakulását mutatja 2003-2010 között. Az utolsó év minden kamatváltoztatását feltüntettem, előtte viszont csak azokat, amikor a tendencia változott, tehát az ún. lokális szélsőértékeket.

 

 

A továbbiakban is várható az alapkamat óvatos mérséklése, év végére akár a 4,5%-os szint is elérhető. A változtatás annak függvénye, hogy hogyan változik Magyarország megítélése külföldön.

"Az ország kockázati megítélésétől függ a további kamatcsökkentés, ezért ha a választási kampány hat Magyarország kockázati megítélésére, akkor változhat a kamat is" - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

 

N. R. Ágnes

(]]>http://kozgazdasz.freeblog.hu]]>)