A fehérek 43 százaléka vélekedik úgy, hogy „végül megoldást lehet találni a fekete–fehér kapcsolatokra” (sic), míg 1963-ban még 70 százalékuk volt optimista e tekintetben. (US race relations are deteriorating, businessinsider.com, 2015. augusztus 6.) Az amerikai fehérek 40 százaléka erőszakosnak tartja a néger férfiakat, 75 százalékuk semmiféle kapcsolatot nem tart fenn színes bőrűekkel, a munkásosztálybeli fehérek 60 százaléka vélekedik úgy, hogy ugyanolyan súlyos diszkrimináció sújtja őket, mint a feketéket, éppen ezért a 73 százalékuk nem támogatja az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében a feketéknek kedvező megkülönböztető bánásmódot. (Qué opinan los blancos en EE.UU. de su propria raza?, bbc.com, 2014. december 9.)

Azokat a fehér nőket, akik fekete férfit választanak maguknak férjnek, 12,4-szer nagyobb valószínűséggel gyilkolja meg a házastársuk, mint azokat a fehér nőket, akik fehér férfiakkal kötik össze az életüket, ugyanakkor azok a fehér férfiak, akik fekete nőnek esküdnek örök hűséget, 21,4-szer nagyobb valószínűséggel veszítik életüket „szerető” hitvesük keze által, mint a saját fajukon belül házasodó fehér férfiak. Az Egyesült Államokban szinte mindennap megesik, hogy egy „afroamerikai” férj brutálisan meggyilkolja „kaukázusi” feleségét. (Risk Factors for Femicid in Abusive Relationships: Results From a Multisite Case Control Study, American Journal of Public Health, 2003. július, 1089-1097. old.)

Az USA Igazságügyi Minisztériuma (U.S. DoJ) Igazságügyi Statisztikai Hivatalának (BJS) Országos Bűnügyi Viktimizációs Felmérése (NCVS) szerint az amerikai népesség 13 százalékát alkotó feketék (kb. 40 millió fő) a 2012–2013-as időszakban mintegy 560 ezer erőszakos bűncselekményt követtek el a népesség 62 százalékát alkotó fehérek (kb. 195 millió fő) ellen, miközben a fehérek alig 99 ezer hasonló bűncselekményt követtek el feketék sérelmére. Ez azt jelenti, hogy a fehéreket és feketéket érintő (ún. interrassziális) erőszakos bűncselekmények csaknem 85 százalékában feketék voltak a tettesek, és hogy a feketék 25-ször nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt, 200-szor nagyobb valószínűséggel pedig súlyos testi sértéssel járó támadást fehérek ellen, mint fordítva.

1976 és 2005 között négerek követték el az összes gyilkosság több mint felét az USA-ban. (Family secret: What the left won’t tell you about black crime, washingtontimes.com, 2014. július 21.) A BJS szerint 1980 és 2008 között az Egyesült Államokban elkövetett összes gyilkosság 52 százalékát feketék követték el, és csak a 45 százalékát fehérek. (Fact Check: do black Americans commit more crime?, channel4.com, 2014. november 27.) A feketék hétszer nagyobb valószínűséggel követnek el gyilkosságot és nyolcszor nagyobb valószínűséggel rablást, mint a más fajúak. Amikor feketék követnek el erőszakos bűncselekményt, háromszor gyakrabban használnak lőfegyvert és 12-szer gyakrabban kést, mint a nem feketék. A feketék 39-szer nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt fehérek ellen, mint fordítva, 136-szor nagyobb valószínűséggel rablást, ráadásul pedig – a polkorr sztereotípiák ékes cáfolataként – 2,25-ször nagyobb valószínűséggel úgynevezett gyűlöletbűncselekményt. (New Century Foundation, The Color of Crime) Az USA-ban évente körülbelül 7000 néger válik gyilkosság – az esetek 94 százalékában más négerek – áldozatává. A BJS szerint 1976 és 2011 között, vagyis 35 év alatt, majdnem 280 ezer feketét gyilkoltak meg az Egyesült Államokban, közülük több mint 262 ezret a saját fajtársaik. Összehasonlításként 1882 és 1968 között – tehát a négerellenes fehér rasszizmus és szegregáció legvadabb „dühöngésének” nyolc évtizede alatt – mindössze 3446 feketét lincseltek meg fehérek! A koreai háborúban 3075, a vietnami háborúban 7243, az 1980 óta indított amerikai háborúkban 8197 fekete vesztette életét, összesen tehát 18 516-an estek el közülük a harcmezőn a második világháború óta. (The black-on-black crime epidemic, tbo.com, 2012. május 23.)

A demokrata párti Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke szerint napjainkban az USA egy „korlátlanul korrupt oligarchia”, amely „teljesen felforgatta a politikai rendszerünket, gigantikus borravalóvá változtatva azt a fontos kampánytámogatók érdekében, akik a befektetéseikre ellentételezéseket várnak és követelnek a választások után”. (Jimmy Carter: The U.S. Is an „Oligarchy With Unlimited Political Bribery”, theintercept.com, 2015. július 31.) Nemrég Donald Trump republikánus elnökjelölt is megerősítette, hogy a jelenlegi amerikai rendszer egy „összetört” (velejéig korrupt) rendszer, amelyben pénzért minden és mindenki megvehető, maguk a politikusok, konkrétan Hillary Clinton is. (Trump’s Triumph: Billionaire Blowhard Exposes Fake Political System, counterpounch.org, 2015. augusztus 7.) A korrupciókutatásra szakosodott Transparency International nemrég közzétett korrupcióészlelési indexe alapján a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő G20-as csoporton belül a minimális átláthatóságot jelölő legrosszabb osztályzatot – Kínával holtversenyben – az Egyesült Államok érdemli. (Transparency International reports shows G20 countries fail to keep their promises on fighting crime, transparency.org, 2015. november 12.)

Henri Temple francia gazdasági-jogi szakértő szerint azonban az USA-ban még Kínánál is rosszabb a helyzet, az amerikai jegybank (Fed) ugyanis valójában egy magánbank, amelynek rendet kellene tartania bankok között, de ennek a feladatának nem felel meg. „Jól láttuk a 2008-as összeomlás idején a hihetetlen hanyagságokat vagy cinkosságokat a Fed és az olyan magánbankok között, mint a Goldman Sachs vagy a Lehman Bro­thers”. Ezekkel az otthoni praktikáikkal „az amerikaiaknak nincs joguk az erkölcsi tekintélyt játszani a G20-ban”. (Henri Temple: USA, pays le plus corrompu du G20, fr.sputniknews.com, 2015. november 13.) Sztálin szerint a tények makacs dolgok, de talán még ő sem ment olyan messzire az öntömjénezés fényes ösvényén, mint Obama. A végkifejlet az amerikai neo-Szovjetunió esetében sem lehet más, mint oroszországi archetípusa esetében.

Gazdag István -]]> www.demokrata.hu]]>