Ma 2020 január 27. Angelika napja van. Holnap Károly, Karola napja lesz.
047f6d375761b647491767124c08c564.jpg

Lovas István: Az MSZP brüsszeli képviselőinek magyargyűlölő performanszai

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az Európai Parlament (EP) e négy szocialista tagja – Tabajdin kívül Göncz Kinga volt külügyminiszter, Gurmai Zita és Herczog Edit – azonban a sárral hazadobálást Brüsszelben és brüsszeli tógában más helyszíneken olyan intenzitással és gyakorisággal végezték, amely példa nélküli a közösség történelmében.

Az Európai Parlament különleges mintadarabjai öngólt lőttek – Tabajdiéknak nem jött be a feljelentés-biznisz.

„A ’Polgár vallomásai’-nak első két fejezetét nem engedem külföldi nyilvánosság elé; nem akarom, hogy ezt a szomorú vallomást, a magyarságnak ezt a vádiratát idegenek is olvassák. Magyarul, magyaroknak, igen...De az idegen ne tudjon minderről.”

(Márai Sándor, Hallgatni akartam című kötetéből)

* * *

Amit Márai kifejezett, csak nálunk furcsaság. Máshol norma. Egy friss példa: Algériában az április 17-i elnökválasztáson negyedszer is győztes Buteflika mögött másodikként végző Ali Benflis volt miniszterelnök hazájában a kampány idején a legélesebb szavakkal ítélte el ismételten azt, hogy szerinte a választások pályája durván lejt a hatalmon lévő elnök irányába. Amikor ugyanezt az algériai spanyol nagykövet kifogásolta, igen erős indulattal utasította rendre őt azzal, hogy „az ilyen viselkedés, az ilyen durva beavatkozás egy más ország belügyeibe ellentétes a diplomácia legelemibb normáival”.
Ezzel együtt, ha egy népet az Európai Unióban gumilövedékkel lőnek és viperával vernek a „rend” azonosítójuktól megfosztott őrei, netán egy képviselőjüket úgy verik véresre, mint tették azt a fideszes Révész Máriusszal 2006-ban, a vészharang megkongatása érthető.

De azt a négy képviselőt, akik a volt moszkovita diplomata, Tabajdi Csaba vezetésével Brüsszelben öt éven át a motorjai voltak a Magyarország elleni kampánynak, ilyen atrocitások sem őket, sem képviseltjeiket nem érték. Objektív szemmel nézve a legdurvább incidens busás fizetésük rendszeres felvétele volt teljesítményükért.
Az Európai Parlament (EP) e négy szocialista tagja – Tabajdin kívül Göncz Kinga volt külügyminiszter, Gurmai Zita és Herczog Edit – azonban a sárral hazadobálást Brüsszelben és brüsszeli tógában más helyszíneken olyan intenzitással és gyakorisággal végezték, amely példa nélküli a közösség történelmében. Jutalmuk az emancipálódott magyar nép elfordulása lett. Sőt, még pártjuk sem díjazta azt, amit tettek: Tabajdi, Göncz és Herczog nincs az új MSZP-s EP-listán.
Az alábbiakban terjedelmi korlátok miatt csak töredékes ízelítőt kínálunk kontraproduktív ténykedésükről - ha egyáltalán íznek nevezhető az, amit ők tettek.
* * *
2010. június 10.
Két hét sem telt el a Fidesz-KDNP koalíció megalakulása után Tabajdi Csaba megafont ragadva vetítette előre annak a veszélyét, hogy az unió 2011. januárjától fél éven át tartó uniós elnöksége kudarc lesz. (Nem lett az.) Arról hallgatva, hogy az országot a csődtől 20 milliárd eurós (a balliberális sajtó által „gigahitelnek” nevezett paksi szerződés értékének kétszerese a semmiért) hitel mentette meg nyolcéves félrekormányzásuk után. Melynek során Szlovákia nem csak beért bennünket gazdaságilag, de messze maga mögött hagyott bennünket; a munkanélküliség több mint a duplájára nőtt, az államadósság pedig az égbe szökött, miközben Magyarország a túlzott deficiteljárás vádlottjainak padján ült, lábbilinccsel odaláncolva.
2010. július 6
Martin Schulz, az EP szocialista frakció akkori vezére – ma az EP távozó elnöke - egy nemzetközi sajtókonferencián fejezte ki (netán a szocialista kvartett sugallatára) súlyos aggodalmát a hat hete kormányon lévő budapesti kormány médiaszabadságot korlátozó gyakorlata miatt.
2010. szeptember 7.
Göncz Kinga az akkor négy év múlva következő hazai választásokról azt nyilatkozta, hogy azokon a kisebb pártok számára még a részvétel is „lehetetlenné válik”. Mint ismeretes, az őt küldő MSZP a számukra a második Moháccsal felérő választási eredményeket most azzal is magyarázták, hogy mindenféle bizniszpártok indultak el rajta. (A két, egymással ellentétes vádat a külföldi sajtó mindenfajta kétely nélkül kürtölte világgá.) Tabajdi delegációvezető pedig már uniós beavatkozást sürgetett Magyarország ellen, ahol „felszámolják a demokratikus intézményrendszert, valamint eltüntetik a fékek és ellensúlyok rendszerét”.
2010. szeptember 11.
Göncz Kinga a Fapados Alapítvány 100 nap – Becsapott Magyarország című budapesti konferenciáján kijelentette, hogy informális beszélgetéseken Brüsszelben már „felmerült”: Orbán Viktor és Magyarország „ezzel a kormánnyal” nem alkalmas az EU soros elnöki tisztének betöltésére. Majd hozzátette, szankciókra számíthatnak azok az országok, amelyek nem tartják a hiánycélt. Mondta Göncz, akinek kormánya 2004 és 2010 között egyetlen percre nem tudta a költségvetési hiányt az előírt 3 % alá szorítani. És jósolta ezt arról a kormányról, amely tavaly június 21-én kihozta az országot a túlzottdeficit-eljárás alól annak ellenére, hogy az Európai Bizottság (EB) átlátszóan hamis előrejelzésekkel hosszú időn át érdemtelenül ott tartotta.
2010. december 14.
A 2006 őszén néma leventeként viselkedő Tabajdi Brüsszelben kijelentette, Magyarország kormánya – miközben az EU elnöksége átvételére készül – súlyosan korlátozza otthon a demokráciát, a szólásszabadságot és a szakszervezetek jogait.
2010. december 21-23.
Az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói össztüzet zúdítottak a magyar médiatörvényre, a magyar sajtó halálát vizionálva és uniós beavatkozást sürgetve. Miközben például sem a görög, sem a bolgár EP-képviselők egyikének se jutott eszébe hasonló hangon Brüsszelben saját sajtójuk haláláról szólni, noha a még a Magyarországot nagyon nem kedvelő amerikai Freedom House szerint is náluk jóval kevésbé szabad a sajtó helyzete.
2011. január 10.
Gurmai Zita az uniós elnökséget elkezdő Magyarország kormányát azzal vádolta, hogy otthon puha diktatúrát vezetett be.
2011. január 13.
Göncz Kinga örömmel újságolta a vezető uniós szakhetilap, a European Voice őt interjúvoló újságírójának, hogy szocialista frakciója már tanulmányozza, miként lehet megvonni Magyarország szavazati jogát. Miközben Magyarország brüsszeli állandó EU-képviselete Göncz fiát, a nyilván nélkülözhetetlen Benedek Mártont kérte kölcsön az Európai Bizottságtól (EB) a fél éves (anyja jóslata szerint „kudarcos”) magyar elnökségre.
2011. január 19.
Az EP strasbourgi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök verte vissza a szocialista Swoboda, a zöld Cohn-Bendit és a liberális Verhofstadt frakcióvezérek, valamint képviselőtársaik vádjait úgy, hogy a fél Magyarország által nézett vita jelentősen hozzájárult a 2014-es jobboldal ismételten kétharmados győzelemhez. A vitában a kormány ellen kirohanók egyike volt az időközben „konzervatív jobboldalivá” vedlett, az MSZP pénzügyminisztereként a gazdaságot visszafogó és az embereket kegyetlenül sújtó megszorító csomagjáról megismert Bokros Lajos EP-képviselő.
2011. február 15.
A szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók a magyar médiatörvényt elítélő határozati javaslatban állapodtak meg, amelyet Tabadji Csaba is aláírt. A javaslat tele volt tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal és megalapozatlan feltételezésekkel, miközben kötelezettszegési eljárás lefolytatásával fenyegetett. Ugyanezen a napon lapunknak adott interjújában Joseph Daul, az EP legnagyobb, néppárti frakciójának elnöke kijelentette, soha nem látott olyan támadást bárkitől is az intézményben saját hazája ellen, mint amelyben a magyarországi szocialista képviselők tobzódnak.
2011. március 1.
Göncz Kinga egy sajtószabadságról Cohn-Benditék által rendezett közmeghallgatáson az Európai Bizottságot puhának találta abban, ahogyan a magyar médiatörvény ügyét kezelte, majd közölte, e törvény csak a jégyhegy csúcsa és a magyar kormány le akarja bontani a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszerét. Ugyanitt Heller Ágnes Brüsszelben a magyar népet „szolgalelkűnek” nevezte, és arra a kérdésre, hogy miért nem panaszkodott, amikor emberek szemét lőtték ki 2006-ban, azt válaszolta, hogy akkor senkit nem lőttek és kínoztak meg.
2011. március 29
Tabajdi az alaptörvény „múltba révedő” preambulumát támadta azzal, hogy az kiemeli a kereszténység szerepét és nem utal az Európai Unióra. Azt nem mondta, hogy melyik tagország alkotmánya utal az EU-ra és hogy mely országoké emelik ki nemcsak a kereszténység, de saját egyházuk szerepét is alkotmányukban.
2011. április 5
Göncz a Magyar Gárdát és a magyar romastratégiát bírálta összeállva éppen azzal a Monika Flasiková-Benova szlovák EP-képviselővel, aki a SMER párt egyik alapítójaként korábban a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Szlovák Nemzeti Párttal dolgozott koalíciójukban. Flasiková-Benova ugyanakkor elfelejtette bírálni hazáját, amikor tavaly november végén a sajtóban neonácinak nevezett Marián Kotlebát választották Beszterce térség kormányzójává. Ugyanezt a magyarországi szocialisták sem kifogásolták.
2011. május 25.
Göncz Kinga az EP állampolgári jogi-, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága – melynek Göncz egyik alelnöke – ülésén örömét fejezte ki, hogy a bizottság napirendre vette a vitát a magyar alkotmányról és egyéb magyarországi jogsértő intézkedésekről.
2011. július 26.
Göncz írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz egyebek között a magyarországi iskolakötelezettség és a büntetőjogi felelősség korhatárának csökkentéséről. (A szomszédos Ausztria EP-képviselői például egyetlen alkalommal nem kifogásolták Brüsszelben, hogy náluk szintén 16 év a tankötelezettség.)
2011. szeptember 12.
Göncz azt írta az új magyar vallás- és egyházügyi törvénnyel kapcsolatban az EB-hez választ igénylő kérdésében, hogy a Magyarországon működő 358 vallási közösségből mindössze 14 kap formális elismerést, ami szerinte ütközik a megkülönböztetés uniós tilalmába. (A francia Le Figaro 2014. május 1-jei száma szerint ez a magyar törvény Európában az egyik legmegengedőbb.)

2012. február 14.
Guy Verhostadt, a liberálisok vezére, a román Renate Weber, Louis Michel volt francia külügyminiszter, Sophie in ’t Veld és más liberális európai parlamenti képviselőtársaik, Daniel Cohn-Bendit, Rebecca Harms zöldvezérek, Judith Sargentini, Rui Tavares, Ulrike Lunacek zöldképviselők, Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezére, valamint Tabajdi és Göncz képviselők az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak állásfoglalásra irányuló indítványt nyújtottak be a „közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről”. (Eddig egyetlen más uniós képviselő saját hazája „politikai fejleményeiről” nem nyújtott be indítványt.)
2012. február 16.
A magyarországi szocialista EP-képviselők több mint egy éves munkáját „siker” koronázta: az EP többsége állásfoglalást fogadott el, amely az állampolgárok jogainak védelmében bírálta az Orbán-kormányt és megfelelő intézkedésekre kéri az Európai Bizottságot.
2012. június 4.
Az MSZP EP-delegációja elítélte, hogy két vezető fideszes politikus „a szélsőségesekkel együtt támogatta egy náci, antiszemita személy újratemetését” és hogy a kormány „immár nyíltan együttműködik a szélsőségesekkel”. (Bolgár EP-képviselők soha nem kifogásolták, hogy Szófiában a szocialista kormány a Jobbiktól radikálisabb Attakával kormányoz együtt.)
2012. július 3.
Herczog Edit írásbeli választ kért arra a kérdésére, hogy mit tud tenni a bizottság, ha egy tagállam „beláthatatlan idővel kitolja a csatlakozási szerződésben vállalt, euróhoz való csatlakozást”. Svéd, lengyel, cseh és az euróövezeten kívüli más országok EP-képviselőinek ez ügyben eddig még nem fordultak a bizottsághoz.
2012. október 12.
Göncz Kingának a romániai helyzet EP-beli megvitatásakor is Magyarország jutott az eszébe: hiányolta az EB szigorú fellépését Magyarországgal szemben.
2012. december 11.
Göncznek az EP-ben az alapvető jogok uniós érvényesüléséről zajló vitában Magyarországgal kapcsolatban kedvenc szavajárásának adott teret: bűnbakképzésről, kirekesztésről, gyűlöletkeltésről, nacionalizmusról és a nemzeti radikalizmus erősödéséről szónokolt.
2012. december 12.
Tabajdi Csabának a ciprusi uniós elnökségről szóló vitán az jutott eszébe, hogy Magyarországon egyetemistákés középiskolások hetek óta tüntetnek a „röghözkötés” ellen. Más országok képviselői a témához tartották magukat.
2013. január 29.
Tabajdi arra sürgette az EU-t, hogy álljon ki a magyar diákok jogai mellett, miközben a „téli rózsás forradalom fellángolásáról” beszélt a budapesti diáktüntetések kapcsán. (2006-ban az MSZP-SZDSZ kormány többször éles kirohanást intézett a Hírtévé ellen, amikor annak riportere egy alkalommal „forradalminak” nevezte a Gyurcsány-féle hazugságbeszéd nyomán fellángoló össznépi elégedetlenség kifejeződését.)
2013. április 8.
Az EP LIBE bizottságának ülésén Göncz kifogásolta, hogy az alaptörvényben a gyűlöletbeszédet csak a magyar nép ellen tiltják.
2013. október 2.
Alapjogokat sért a hajléktalanság büntetése, mondta Göncz, és sürgette az EU fellépését. Miközben hallgatott, amikor Demszky Gábor főpolgármestersége idején tucatjával fagytak meg a hajléktalanok.
2013. október 3.
Az MSZP új EP-listáját vezető Szanyi Tibor – aki a magyar miniszterelnököt „náci sasnak” is nevezte - Budapesten kijelentette, az EP-választásokra a „kutya nem fog elmenni”. Decemberben pedig azt nyilatkozta, hogy a végsőkig elkeseredett embereket „a hatósági terrortól való félelem” tartja vissza attól, hogy az utcán tiltakozzanak.
2014. március 4.
Ulrike Lunacek EP-képviselő a Magyarországot elítélő, MSZP-forrásból táplálkozó Tavares-jelentés szerzőjével és Magyar Bálint volt SZDSZ-es vezérrel együtt asszisztált az ausztriai Karl Pfeifer újságírónak a magyar kormány antiszemitizmusáról tartott előadásán.
2014. március 20
Tabajdi Csaba az EP petíciós bizottságának ülésén arról biztosította hallgatóságát, hogy az EP továbbra is kiáll „a jogfosztott magyar állampolgárok mellett”.

Lovas István
(Magyar Nemzet, 2014-05-07)

forrás: Lovas István facebook oldala

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (477) Politika (1571) Rejtőzködő magyarország (171) Gasztronómia (539) Belföld (5) Mondom a magamét (4262) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1443) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (13) Tv fotel (65) Sport (729) Mozaik (42) Egészség (50) Gazdaság (635) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Heti lámpás (227) Vetítő (37) Jobbegyenes (1671) Életmód (1) Tereb (139) Mozi világ (440) Kultúra (4)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>