Tim Harford - a Financial Times vezető publicistája - új könyve a közgazdaság új áramlatának kiemelkedő remeke. Több közgazdasági Nobel-díjat is kiosztottak olyan kutatásokért, melyek lényege, hogy az emberi döntések alapvetően racionálisak, és a világ érthetetlen rejtélyei egyszerű logikára épülnek. Az emberek - legyenek pókerjátékosok, házastársak, bűnözők, politikusok - döntéseiket többnyire a várható kockázatok, költségek és jutalmak alapján hozzák meg. Azt mérlegelik, hogy a várható haszon arányban áll-e a ráfordításokkal.

Neumann János az 1920-as években azt kutatta, leírható-e matematikai összefüggésekkel a nyertes pókerstratégia: ebből született meg a játékelmélet. Neumann formulája szerint ha jó lapjaid vannak, akkor emelni kell a tétet, mert ha az ellenfél bedobja, akkor nem veszítesz, de ha emel, akkor sokat nyerhetsz. Ha közepes lapjaid vannak, akkor jobb, ha megállsz, mert az ellenfél még mindig bedobhatja, és akkor nyersz, de ha jobb lappal emel, akkor sem veszítesz. Ha gyenge lapod van, akkor jön el a blöff ideje: nagyon jó és nagyon rossz lapokkal érdemes a legtöbbet blöffölni. Ha mindig kiszámíthatóan játszol, tehát nem blöffölsz, akkor biztos, hogy veszítesz, mert kiismernek, és a legjobb lapoddal sem nyersz, mert nem mennek utánad a tétekkel.

Ferguson, a póker amerikai királya Neumann könyveinek tanulmányozásával nyert hatalmas vagyont, mert igazolta: a szerencse mellett a játékelmélet a játék megnyerésének kulcsa. Neumann és Morgenstern pedig elvileg alapozták meg a hidegháborút, amikor rámutattak, hogy az atomkorszak racionális ellenfelek mellett kiszámítható: senki nem támad, mert mindent elveszíthet, ha mégis úgy tesz, hogy támad - mint Hruscsov 1961-ben Nyugat-Berlinben -, akkor blöfföl, és végül beadja a derekát. Ez történt.

A fogamzásgátló pirula, a válás és a női diplomások logikailag összetartozó dolgok. A fogamzásgátlás szabadabbá tette a nőket, a férfiak könnyebben ismerkedtek, a nők is kiléptek a rossz házasságból, és elindultak a munkaerőpiac felé. A világ fejlett országaiban - nálunk is - már több nő szerez diplomát, mint férfi, mert a nők felismerték, hogy a tudás ad függetlenséget a szabadság mellé, és a nők több időt fordítanak tanulásra, mert felszabadultak a háztartási munka jelentős része alól.

Azért Angliában robbant az ipari forradalom, mert az 1700-as évek elején az angol bérek voltak a legmagasabbak Európában. A korábbi században az angol kereskedők és vállalkozók megszerezték a politikai hatalmat, amit a jogbiztonság kiépítésére fordítottak, ezért megérte befektetni és vállalkozni. A kontinensek közötti kereskedelem hasznát így visszaforgatták az angol gazdaságba, emelkedtek a bérek. Megérte géppel helyettesíteni az embert. Még egy tényező kellett: az olcsó szén révén az olcsó vas és acél. Az ipari találmányok azért Angliában születtek meg, mert racionális volt bővíteni a vállalkozást, szemben - Hollandia kivételével - az Európa egészét jellemző alacsony bérrel és jogbizonytalansággal.

Az ipari forradalom is racionális volt, ahogy a teljes emberi történelem. A neandervölgyi ember már 300 ezer éve élt a jégkorszaki Európában, amikor 40 ezer évvel ezelőtt megjelent elődünk, a homo sapiens. Erősebbek, nagyobbak, sőt okosabbak voltak nálunk, mégis őseink néhány ezer év alatt kipusztították őket. Az ok egy apróság: őseink kereskedtek egymással, a versenytársak nem. A neandervölgyi közösségekben férfi és nő között nem volt munkamegosztás, őseinknél igen, ők nem cseréltek más közösségekkel tárgyakat, elődeink igen. Az emberi történelem során, ahogy ma is, igen kicsi különbségek váltanak ki drámai eltéréseket, és az ember többször racionális, mint nem.