Összesen huszonkilencen próbáltak szerencsét – köztük egy helybeli koldus is, a sokat szapult magyar demokrácia szép példájaként –, végül tizenketten szerezték meg az indulásra jogosító ajánlásokat. Most igazán nyugodt a légkör a Bakony lábánál fekvő megyeszékhelyen, ahol máskor – a város régi hagyománya szerint – vagy fúj a szél, vagy harangoznak. A voksolás tétje: a kétharmados parlamenti többség megtartása vagy elveszítése nem sokat oszt-szoroz a túlnyomó többséggel kormányzó Fidesz–KDNP helyzetén, rosszabbik esetben is csak némi presztízsveszteséget okozhatna. Az ellenzéknek azonban a világot jelentené, ha valakinek mégis sikerülne beülni az EU-biztossá választott Navracsics Tibor megüresedett székébe a Duna-parti képviselőházban.

Látván az elinduló jelöltek közötti esélykülönbséget a sikeres és tapasztalt önkormányzati politikus Némedi Lajos veszprémi alpolgármester és az önmagát is megosztó ellenzék arctalan figurái között, nincs éles küzdelem Veszprémben, három héttel a megméretés előtt. Mintha ki sem józanodott volna a hazai ál-liberális ál-baloldal abból a jobbhorogból, amit a tavalyi választásokon bekapott, amúgy meg senki sem kíváncsi az unalomig ismert szónoklatokra és újabb, fedezet nélküli ígéretekre. Ezt látván – vagy nem látva – csak a baloldali kötődésű hírcsatornák és az írott sajtó igyekszik támogató hátszelet fújni a kampányban részt vevőknek. Részben megszokásból, előre tekintve pedig az „ami nektek jó, az nekünk is jó”, becsületes, elvi alapon. Muníció érkezik a fővárosból, a a „robbanó töltet” Orbán és a kormány vélt (vagy valós) mellényúlásai, „alkalmatlansága”, és mindez az ellenzéki indulók és voksolóik számára fogyasztható minőségben.

„Veszprémben legdrágább az igazságos útdíj” – üti szemen az olvasót a négyhasábos szalagcím a Népszabadság első oldalán. A lap munkatársa kiszámolta, melyik megyei matricával jár legjobban a magyar autós. Elosztotta megyénként a fizetős útvonalak aktuális hosszával az évi ötezer forintos úthasználati díjat. Ugyancsak ráérhetnek a piacvezető politikai napilapnál, ha olyasféle osztás-szorzással ütik agyon az időt; aminek semmi értelme, de még a remélt hozadéka sincs meg a veszprémi választásra készülő olvasókat megcélozva. Ők közelebbről és jobban ismerik a saját megyéjük matricahelyzetét, mint a pesti szerkesztő.

Kezdetben tizenöt megyét érintett a bejelentett úthasználati díj – a Népszabadság térképe szerint –, azóta a valóságban már csak tizennégyet. Éppen Veszprém megyét nem érinti, pedig csakis ezért tették címlapra a vérlázító „igazságtalanságot”. Lássuk a tényeket! A legjobb helyzetbe a Pest megyében autózók kerültek, ők összesen kétszázhúsz kilométernyi autópálya-használatot nyertek évi ötezer forintért, a korábbi (42 980 forintos) matrica helyett; elméletileg huszonhárom forintért koptathatnak egy kilométer utat 365 napon keresztül. Minden érintett megyében jól járnak az ott élő, autópályákat igénybe vevő autósok, a Fejér megyében legolcsóbb, 39 Ft/km/év tarifától a Baranyában legmagasabb, 85 Ft/km/éves díjig. Nem csoda, hogy január végéig máris eladtak másfél millió matricát (az év eleji, téli szezonban), amit ha valaki megvásárol nyolc (!) megyére, olcsóbban autózik, mint eddig az éves matricáért.

Kiszámolta papíron a Népszabó, hogy az „igazságosságban” megsértett, becsületes Veszprém vármegye népe, s azon belül is a tengelyen utazók 256 Ft/km, rekordnagyságú útdíjért használhatják a „fizetős utat”. Az M7-es autópálya Fejér megyei szakasza Lepsény és Siófok között mintegy tíz kilométer hosszon keresztül halad Veszprém megye nyúlfarknyi csücskén, lakatlan mezőgazdasági területen, ahol be- és kihajtó út sincs a sztrádára. Ha Mikszáth Kálmán ma élne, remek elbeszélést kerekítene az esetből. A napilap „novellistája” azonban nem vette a fáradságot, hogy utánanézzen, így a január 22-én bemutatott hivatalos, korrigált megyetérkép helyett a karácsony előttiből dolgozott, és verte fel a habot. Tény, hogy Veszprém megyében nem kell fizetni a közutak használatáért – és remélhetően a jövőben sem kell, mert a 8-as számú országos (történelmi) főútvonalnak nincs alternatív útja, mint az összes többi egy számjegyű hazai autósztrádának. Ez tehát a jó és pontos hír, később a napilap is átírta, jól elrejtve fél mondatban a hatodik oldal legalján.

Naponta látni az ellenzéki lapok címoldalán ilyesfajta harsogó, többnyire alaptalan, a „köznyugalmat megzavaró” hamis híreket, kormányzati „igazságtalanságokról és botrányokról”. Akár az évtizedek óta zavartalanul, saját zsebükre dolgozó gépjárműoktatók, taxis vállalkozók, korrupt kéményseprők, méregdrága kazán- és liftszakértők stb. védelmében, akiket a gonosz Fidesz-kormány (és Orbán Viktor) meg akar(t) regulázni, büntetni, ellehetetleníteni, államosítani… Mire jó ez? Választást eddig nem sikerült nyerni vele.

Ludwig Emil - magyarhirlap.hu