A magas államadósság, a zsugorodó gazdaság, a munkanélküliek és a lakossági devizaadósok százezrei miatt Magyarország a csőd szélén táncolt. Azonnali váltásra volt szükség a magyar gazdaságpolitikában és a nemzetközi szervezetekkel folytatott sakkjátszmában is.

A második Orbán kormány az asztalhoz felkészülten, részletesen kidolgozott tervvel érkezett. Tisztában volt azzal, hogy a parti állását megfordítani csak hosszú távú stratégia mentén meghúzott lépések sorozatával lesz képes. Ennek első eleme nem lehetett más, minthogy az IMF-gyámságot egy pénzügyi védőhálóra cseréljük fel. A sakktábla velünk szemközti oldalán helyet foglaló tárgyalópartnereink ezzel szöges ellentétben lévő taktikában gondolkoztak: minél nehezebb helyzetbe kerül Magyarország, annál könnyebben adja majd be Orbán Viktor a derekát egy újabb, a gazdasági önrendelkezésünket korlátozó hitelszerződés megkötésére. Ez a logika a sakkjáték logikája.

Van azonban a sakkon kívül már stratégián alapuló játék is. Ez a póker. Itt nem csupán ésszerű és logikus lépések vannak, hanem első pillanatra ésszerűtlennek és logikátlannak tűnőek is előfordulnak. A pókerben a jó stratégiaválasztás meghatározó eleme a játékos egyénisége. Az nyer, aki a játékostársakkal szemben ülve megérzi, hogy mikor kell a tétet emelni és mikor érdemes inkább passzt mondani. Míg a sakkban végül is minden átlátható és a játék a táblán zajlik, addig a pókerben senki nem nyer, aki a lefordított lapok számbavételénél nem a hetedik érzékére támaszkodik.

Amikor az IMF és az Európai Unió vezetői világosság tették, hogy egy Magyarországnak kedvező kölcsönszerződést nem hajlandóak ajánlani a kormánynak, akkor kényszerültünk arra, hogy a velük folytatott sakkjátszmába időnként a póker eszközeit is bevessük.

Sakk és póker - Wiedermann Helga
Borító: keménytábla, védőborító
Oldalszám: 355 p.
ISBN: 978-963-662-676-1
Kiadás éve: 2014

]]>]]>