A jó ideje már kocsik és üzletek felgyújtásával is a rájuk rakott terhek miatt tiltakozó görögök egy vasárnapi közvélemény-kutatás tanúsága szerint 60 százalékos arányban utasítanák vissza az uniós vezetők idegtépő tárgyalásai után nekik dobott mentőkötelet.

A görög kormányfőnek a saját kormánya előtt is váratlan bejelentése bombaként robbant a tőzsdéktől kezdve a görög parlamenten és utcán át Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök dolgozószobájáig. A várhatóan jövő januárban megtartandó népszavazás, jósolta tegnap szinte minden érintett és megfigyelő, katasztrófával járhat. Akár az euróövezet felrobbanásával. Sőt.

Most egy pillanatra menjünk vissza az időben, csütörtök hajnalra, amikor a szerda esti uniós csúcsot követően összeülő eurócsoport tagországainak vezetői elégedetten távoztak Brüsszelből, futószalagon adva ki az optimista nyilatkozatokat oly meggyőzően, hogy a piacok is velük örvendtek.

Mire azonban feljebb kúszott az égbolton a csütörtöki nap, már kiderült, hogy a megállapodás szerint az euróövezet köré vonandó, ezermilliárdos tűzfalhoz szükséges pénz forrása még bizonytalan. Ekkor kezdett beállni az azóta szinte óránként növekvő idegesség a piacok és a politikusok által is annyira nem szeretett bizonytalan jövő miatt.

Olyannyira, hogy szintén kiderült: a tűzfal felépítéséhez szükséges összegek előteremtése az unión kívüli tényezőktől, elsősorban Kína hajlandóságától függ. Egyrészt elsősorban azért, mert az unió úgy érzi, forrásai kimerültek, másrészt legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok nyakig úszik az adósságban úgy, hogy külső adóssága egy negyede kínai kezekben van, és így hozzá sem fordulhat.

Hogy Brüsszelnek mennyire azonnal és teljes természetességgel a demokráciára tüzet okádó kínai sárkány jutott eszébe mentsvárként, annak bizonyítéka, hogy a 440 millió euróról 1000 milliárd euróra felpumpálni kívánt uniós mentőalap igazgatója csütörtök hajnalban alvás nélkül a csúcstalálkozóról Pekingbe sietett, hogy a kínai vezetőket kérlelje a segítségre. Válasz helyett tegnap estig udvarias mosolyt kapott.

Hogy kérlelésük holnap a franciaországi Cannes-ban, a világ húsz legfontosabb országa vezetőinek csúcstalálkozóján folytatódik, az kétségtelen. És az is, hogy ha az eddig már 500 milliárd eurós európai államadósságot magánál tartó Peking hajlandó segíteni, annak nagy ára lesz. Európa fölött az égbolt napról napra sötétebb lesz. Hétfőn New Yorkban jelentették be a belga, olasz, ír és portugál államkötvényekre túlzottan játszó amerikai pénzintézet, az MF Global összeroppanását, ami a transzkontinentális földrengést okozó Lehman Brothers csődje óta a legnagyobb bukás.

Görögország uniós tagságának története a hazug statisztikai adatok szolgáltatása, a saját lehetőségeiken messze túlmenő költekezés, a követelőzés és a zsarolás. Felmerül ugyanakkor a kérdés: ha – mint a lisszaboni szerződés már lehetővé teszi – uniós kezdeményezésre referendumban kérdeznék meg az unió 500 millió lakosát, távozzanak-e a görögök nemcsak az euróövezetből, hanem az unióból is, vajon Papandreu ezt a népszavazást is demokratikusnak tartaná?

Lovas István, mno.hu