Ezzel a 22 fős Arab Ligában már csak Egyiptom és Jordánia tart fenn kapcsolatokat a közel-keleti országgal, ők kölcsönösen diplomatákat is állomásoztatnak a másiknál.

Maga a történet gyorsan zajlott, tiltakozásul Izrael gázai mészárlása (amelyben több mint 1000 embert, köztük gyermekeket is lelőtt az izraeli hadsereg) miatt a mauritániai diplomaták egy szó nélkül elhagyták Jeruzsálemet, majd a Mauritániában lévő izraeli nagykövetséget is rövid idő alatt bezárták. Ezzel lett Afrikában az Izrael létezését tagadó országok száma 14, bár ezek közül néhány nemhivatalos kapcsolatot azért fenntart a zsidó állammal, például a Comore-szigetek (ők is valószínűleg csak a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok miatt). Marokkó sem ismeri el Izraelt, de a közel-keleti állam polgárai útlevelükkel beléphetnek Marokkó területére, ahogy hasonló a helyzet Nyugat-Szaharával is.

De például Líbia nem ennyire “engedékeny, a teljhatalmú “vezér”, Kadhafi úton-útfélen Izrael ellen szónokol, ráadásul izraeli pecsétes útlevéllel nem szerencsés próbálkozni bejutni az államba. Algériában is hasonló a helyzet, annak ellenére, hogy a zsidó állam mindent megtesz a dolgok állásának megváltoztatására, a közelmúlt algériai robbantásos merényleteinél mindig jött egy részvétnyilvánító üzenet Jeruzsálemből, ami azonban nemhogy jót tett, csak tovább szította a feszültséget. Látható, hogy zömmel az arab és muszlim többségű (vagy irányítású) államok nem ismerik el a közel-keleti állam létezését, példaként még néhány név: Szudán, Tunézia, Mali vagy Dzsibuti.

Az arab országok véleménynyilvánításából egyébként szomorú (vagy inkább mulatságos) történetek is születnek, példaként ott van az egykoron Leonard Mucheruként született kenyai, Mushir Salem Jawher sztorija, akit Bahrein vásárolt meg magának, hogy végre sportsikereknek örülhessen. Szóval Jawher egyszer meghívást kapott egy izraeli maratonra, amelyet ő gondolkodás nélkül elfogadott, pedig tudnia kellett volna, hogy Bahrein szerint Izrael nem is létezik. Ezért akciója után új országa azonnal megfosztotta állampolgárságától, és később Kenya is bejelentette, nem fogadja vissza elkóborolt gyermekét, így Mucheru ország nélkül maradt. Persze nem sokáig, mert végül mindkét állam felülvizsgálta döntését, így országnélküliből hirtelen kettős állampolgár lett.

]]>]]>

Hogy miért jött elő ez a furcsa téma? A napokban a világ új “főellensége”, Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök és Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője Teheránban fogadta Mohamed Ould Abdel Aziz mauritániai államelnököt, ahol sok egyéb téma mellett mindkét iráni politikus fennhangon méltatta partnere döntését, hogy megszakította a kapcsolatait Izraellel. Ahogy Khamenei fogalmazott, “ez egy követendő példa néhány arab kormány számára”, ezzel valószínűleg főként Egyiptomra és egy-két közel-keleti államra utalva.

A magasrangú küldöttséggel, üzletemberekkel érkező Aziz és Ahmedinezsád persze másról is tárgyalt, többek között Irán növekvő befektetéseiről és érdekeltségeiről a nyugat-afrikai államban, továbbá a nemzetközi politika jelenlegi fejleményeiről is szót váltottak. Érdekesség, hogy egy, Izrael által elkezdett szemészeti központ építését végül irániak fejezték be, ahogy több, jelenleg is folyó nouakchotti építkezés mögött is iráni cégek állnak. A mauritániai elnök hangsúlyozta a beszélgetések során, hogy országa teljes mértékben nyitott Teherán felé, mind politikai mind gazdasági téren.

A tegnapi beszélgetések utáni sajtótájékoztatón mindenesetre további érdekességek is elhangzottak, többek között amikor az ajatollah a “nyugatnak” is nekitámadt, azt állítva, hogy Afrika a tökéletes példája annak, hogy ahova az ún. nyugati államok betették a lábukat, oda csak pusztítást és korrupciót hoztak. A legfőbb vallási vezető emellett felszólította az afrikai államokat (különösen a muszlim többségűeket), hogy tegyenek meg mindent annak elkerülésére, hogy az Egyesült Államok újabb katonai bázisokat hozzon létre a fekete kontinensen.

Egymás dicsérete mellett a felek még egy dolgot hangsúlyoztak többször: a muszlim országok egységére és a “nyugati”, elnyomó erők elleni küzdelemre szólítottak fel. Nem az év híréről szól ez a poszt, de úgy gondoltam, mindenképpen megér néhány sort annak tudatosítására, hogy a világ megosztottsága növekszik, mind vallási, mind politikai (sőt: mind gazdasági) szinten. De hogy ez hová vezet, az már csak  a (sötét) jövő titka.

GaceTillerro

]]>www.mindennapiafrika.info]]> - A Flag Polgári Műhely partnere