Az orosz Sputnik News hírügynökség angol nyelvű szolgálata interjút készített Russel Fosterrel, a világ élvonalába tartozó londoni King’s College Európai és Nemzetközi Tanulmányok tanszéke professzorával arról, hogy a német védelmi minisztérium napokban kiszivárgott jelentésében foglalt előrejelzés szerint az Európai Unió 2040-ig összeomolhat.

Az összeomlás ott felsorolt hat oka közül az egyik az, hogy az EU keleti tagországai az Eurázsiai Gazdasági Unió egy bővített változatához csatlakozhatnak. Az egyetemi tanár elmondta, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök több uniós integrációt követelő sürgetése totálisan ütközik az EU-val szemben mind kritikusabb európai népek választásokon kifejezett akaratával, ugyanis a tagállamokban egyre másra nyernek euroszkeptikus pártok.

Most pedig nézzük az interjú részleteit.

„Európa jövője nem nagyon jól néz ki e pillanatban”, kezdte válaszait Russel Foster. Elmondta, a szóban forgó tervezési dokumentumában a német hadsereg és így a német kormány valóban komolyan veszi az Európában felmerülő súlyos lehetőségeket.

A jelentésben szereplő hat forgatókönyvből három meglehetősen semleges és pozitív. Kettő azt a változatot látja, hogy Európa békés lesz, de a másik három forgatókönyv nem ígér jót.

Az utóbbiak egyike az, hogy a keleti tagországok csatlakozhatnak egy orosz központú tömbhöz, netán az Eurázsiai Gazdasági Unió bővített változatához. Egy másik pedig azt tartja, hogy az európai országokban erősödik a belső szélsőségesség. Az egyik megjósolja Európa felbomlását és egy egyre kaotikusabb világot.

A Sputnik News újságírójának arra a kérdésére, hogy nem lenne ésszerű feltételezni, miszerint a többi európai ország is hasonlóan gondolkodik, mint a német hadsereg, a professzor azt felelte, hogy sajnos a többiek nem tekintenek előre hosszabb távra, mert nem fognak felhívást kapni további politikai vagy katonai integrációra Európában.

Macron francia elnök nagyobb integrációt látó víziója teljesen ellentétes az európai népekével, akik az elmúlt két évben erősen euroszkeptikus kormányokat választanak meg.

Vagyis egy egységes európai katonaság eszméje – Macron és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök álma – nem fog megvalósulni. A jövőbeli katonai forgatókönyvekkel az egyes tagországok vagy a NATO szembesül, és ehhez még hozzájön az, hogy Trump elnök kiszámíthatatlansága miatt az észak-atlanti szervezet nem tudhatja, mennyi amerikai támogatásra számíthat a jövőben egy konfliktus esetében.

Arra a kérdésre, hogy mi az oka, amiért egyes uniós országok otthagyhatják az EU-t, Foster azt felelte, több okból ábrándulnak ki az emberek az EU-ból. Az egyik ilyen ok az ott uralkodó demokratikus deficit, hiszen az Európai Bizottság tagjait nem szavazzák meg. A másik a Földközi-tenger térségét fojtogató gazdasági problémák és egy lehetséges újabb euróövezeti válság, amit kiválthat Katalónia és – még inkább – a szűnni nem akaró migrációs áradat.

Az interjúalany hozzátette, az EU vezetői nagyon el vannak szigetelve az Unió fél milliárd lakójától. Ezután kifejtette, ha 2040-ig az Európai Unió szétesik, akkor jelentős társadalmi és gazdasági instabilitás keletkezik Európában, miközben Oroszország stabilabb és gazdaságilag biztosabb államnak látszik majd, és így lehetséges, hogy az egykori Varsói Szerződés tagállamai kelet felé tekintenének és nem Nyugat-Európa ingatag gazdaságai felé.

Az egyetemi tanár azzal folytatta, hogy az Európai Unióban tapasztalható politikai, gazdasági és társadalmi problémái olyan kritikus értéket értek el, hogy az európai népek hitüket vesztették az EU-ban és az ezért a kétezer harmincas éveket se fogja megélni. Hacsak hatalmából jelentős mértékben nem ad vissza az egyes nemzetállamoknak.

Lovas István

]]>www.magyaridok.hu]]>