Ma 2017 november 22. Cecília napja van. Holnap Kelemen, Klementina napja lesz.
a5b7eb45973b52103a5a06d94db21f15.jpg

John Lennon New Yorkja

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Harminc évvel ezelőtt, 1980. december 8-án késő este John Lennon a New York-i Dakota-házban lévő otthonába tért volna haza, amikor az épület előtt egy egyszerű rajongónak látszó fiatalember, Mark Chapman megszólította: „Mr. Lennon?" Lennon odafordult, s a halálos lövéssorozatot nem élte túl, már a kórházba szállítás előtt meghalt. 40 éves volt.

Egy új dokumentumfilm, a LENNONYC a Beatles legenda utolsó, New York-i évtizedét eleveníti fel: a viharos magánélet utáni megnyugvást, az alkotói válságot és újjászületést, a politikai aktivitást és az amerikai hatóságokkal folytatott négyéves harcot a kitoloncolás ellen.

"A világ legnagyszerűbb városa"- mondta Lennon New Yorkról. Az 1971-ben New Yorkba költöző sztár és felesége, Yoko Ono a kozmopolita metropoliszban - annyi más művészhez hasonlóan - a pezsgő kulturális életet, a barátságos, toleráns légkört, az utcai életet csodálta.

A Beatles-korszak sztárkultusza, a sikongató lányok után felszabadító élmény volt Lennonnak, hogy szabadon mozoghatott a városban.  „Elég ismert voltam ahhoz, hogy önérzetemnek jól essen a figyelem, de elég ismeretlen ahhoz, hogy nyugodtan éljem a hétköznapi életet" - mondta.

A néző pedig nosztalgiával figyeli azt a hetvenes évekbeli hangulatot, ami minden ellentmondása ellenére is irigylésre méltóan közösségi és nyitott volt. Lennon nyugodtan sétálhatott a lakásához közeli Central Parkban, vacsorázhatott éttermekben, járhatott taxival vagy földalattival.  Se testőr, se paparazzók. Ha valaki felismerte, barátságosan adott autogramot.

Yoko Ono romantikusnak találta, hogy annyi más menekülttel együtt a szabadság városában kezdjenek új életet, ennek hangsúlyozására szívesen fényképezkedtek a Szabadság-szobor előtt. Lennon a Beatles felbomlása után nem találta a helyét Angliában. Egy interjúban arról panaszkodott, hogy az angol sajtó elüldözte őket, olyan gyűlölettel vette körül Yoko Onót.

A Beatles szupersztár, ha nem is a bevándorlók sanyarú sorsát élte, de egyszobás lakásban kezdte az amerikai életet 1971-ben New York művésznegyedében, a Greenwich Village-ben, ahol avantgárd zenészekkel, képzőművészekkel, írókkal vette magát körül.

Bár az utolsó évtized zenei termése meg sem közelíti a Beatles-sikereket, Lennon több elismert nagylemezt is megjelentetett - Some Time in New York (1972), Mind Games (1973), Walls and Bridges (1974), Rock 'n' Roll (1975), Double Fantasy (1980) -, és többnyire politikai töltetű koncerteket adott.

A híresen pacifista házaspár - a vietnami háború elleni tiltakozás mellett - felemelte szavát a politikai foglyok bebörtönzése vagy az ír véres vasárnap ellen, amikor angol csapatok 1972-ben brutálisan szétverték a békésen tüntető tömeget. Lennon Yoko Ono hatására támogatta a feministák harcát is a női egyenjogúságért, és ebből a küzdelemből született az egyik legellentmondásosabb dala, ami nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta az amerikai történelem mély sebeit, a faji érzékenységét. A „Woman is the Nigger of the World" című 1972-es számot, amely a nők megalázásáról szólt, betiltották az amerikai rádiókban a nigger szó használata miatt.

John Lennon és Mark Chapman a gyilkosság előtt készült közös fotón

John Lennon rajongásig szerette második otthonát, New Yorkot, és minden vágya az volt, hogy véglegesen letelepedhessen. A hatóságok viszont joggal kérdezték, miért kellene befogadni azt, aki nyíltan szembeszáll az amerikai politikával. A „Give Peace a Chance" és a „Happy Xmas (War is Over)" című pacifista dalok hatása még inkább megerősítette a Nixon-adminisztrációt abban az elhatározásában, hogy John Lennon persona non grata Amerikában, és letelepedését meg kell akadályozni.

A zöld kártyáért folytatott négyéves küzdelem méregdrága ügyvédek beadványaival, kitoloncolási fenyegetéssel, fellebbezésekkel telt. Az a John Lennon, aki meztelen fotóival borzolta a kedélyeket, az amerikai bíróságra öltönyben, nyakkendőben, jól fésült, engedelmes polgárként jelent meg, csakhogy jó benyomást keltsen. Ahogy be is vallotta, nem Amerika kellett neki, csak New York. De az nagyon.

A vietnami háború befejezése, Nixon bukása után a Lennon-ügy lekerült a napirendről. 1975-ben ügyvédje azt telefonálta a sztárnak, hogy a bevándorlási hivatal magas rangú Beatles-rajongó hivatalnoka kedvezően bírálja el a kérelmet. A zöld kártya önfeledt örömét csak Sean fia születése múlta felül. A Yoko Onóval folytatott viharos kapcsolat, amit egy tizennyolc hónapos, Los Angeles-i „hosszú hétvége" is megszakított, végre nyugvópontra jutott.

Lennon boldogan vállalta a teljes állású apaságot, a háztartási teendőket. A zenei életet messze kerülő szupersztár sütött-főzött, pelenkázott, dajkált, sétált, játszótereket látogatott imádott New Yorkjában, és mindez tökéletesen kielégítette. 

Öt évi szünet után, 1980-ban tért vissza a zenei életbe Double Fantasy című albumával és már a következő lemezen dolgozott. Negyvenévesen úgy tartotta, hogy túl világsikeren, botrányon, alkoholizmuson, kábítószeren az általa korábban megvetett polgári életet kívánja élni: apa és férj akart lenni, dolgozni szeretett volna, komponálni és néha koncertezni. És akkor 1980. december 8-án elsült a gyilkos fegyver.

hetivalasz.hu, Balla Eszter

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Világ história (917) Heti lámpás (136) Jobbegyenes (1162) Nagyvilág (1562) Életmód (1) Gazdaság (588) Kultúra (2) Vetítő (37) Tv fotel (65) Mondom a magamét (2077) Gasztronómia (538) Mozaik (484) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Politika (1562) Mozi világ (453) Tereb (125) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (30) Rejtőzködő magyarország (170) Egészség (50) Sport (724) Irodalmi kávéház (399) Magyar millenium (1221)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>