Ma 2021 január 17. Antal, Antónia napja van. Holnap Piroska napja lesz.
5d596926d27426a140507c65c111ccfd.jpg

Indiai titkaim – 7 – Románia úttalan útjain.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Románia ma teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ahogy Magyarország is. A határok leomlottak... Emlékszem, mekkora döbbenettel néztük/hallgattuk a híreket 1989-ben, amikor Tőkés László akarva, akaratlanul kirobbantotta a romániai forradalmat.

Láttuk a Ceausescu-házaspárt, akik napokkal, hetekkel korábban még élet és halál urai voltak és a Kárpátok-géniuszaként tündököltek. Majd egy megtört öreg embert és a feleségét lelőtték. Forradalom volt? Vagy csak egy puccs? A másodvonalbeli kommunista elit lázadása? Mindenesetre Románia elindult a demokratizálódás útján.

 
Mi, magyarok (magyarországi magyarok) sokszor megmosolyogtuk Romániát. Ők voltak a szegény szomszéd. A kilencvenes években sok tízezren áttelepültek Magyarországra. Egy jobb élet reményében...
 
Majd történt valami... Egy aradi panellakás árából az alig 20 km-re lévő Battonyán kertes házat lehet venni. A határon percek alatt át lehet érni, és már ott is vannak az aradi munkahelyen. Új honfoglalás? Hasonló költözködés zajlik a Pozsonyhoz közeli Rajkán is. Magyarország olcsóbbá válik és zsugorodik?
 
Mindenesetre elhagytuk Nagylakot és Nadlacot. A két település persze régen egy volt. Nagylak néven.
 
 
A trianoni diktátum által Magyarország új határai ésszerűtlenül lettek meghúzva. Így történt Nagylakon is, ahol az 1903-ban alapított Kender- és lenáztatógyár udvarán keresztüóül húzódott a magyar-román határ!
 
A munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. ]]>1922]]>. ]]>február 26-án]]> a magyar–román határmegállapító bizottság végül a lentelepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor ]]>Mezőhegyes]]> közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része.
 
Nagylak mellett történt 1514. május 24-én, hogy Dózsa György a népfelkelőkkel elverte a nemesek seregét... Nagylakon ma kb. félezer ember él. Míg Nadlacon kb. nyolcezren laknak. A lakosság alig 3%-a magyar. (1910-ben a 14 ezres Nagylakon 10% magyar élt.)
 
Buszunk sikeresen vette a román oldali határátkelőt is és átjutottunk Romániába. 1993. december 13-a volt és lassan ránk esteledett. Bár benne voltunk a télben, hónak még hírét-hamvát sem láttuk sem Szegeden, sem az első román kilométereken. Addig még nem jártam Romániában, s rácsodálkoztam a fehérre meszelt fákat, melyek az útjelző karókat helyettesítették. Bizonyos szempontból logikusnak látszott, bár elég barbár megoldásnak, hogy a fákat meszelik be.
 
Akkoriban a román utak még legendásan rosszak voltak. Ma már javult némileg a helyzet, de ’93-ban még nagyon rosszak voltak ezek a román utak. A buszunk egyébként sem tudott száguldani, de így még lassabban haladtunk. Keresztülhaladtunk Pécskán. Mostanában Pecica néven ismerik. A nagyjából tizenháromezer lakos harmada magyar. Laktak itt kelták, dákok, a harmadik honfoglalás után magyarok, majd a tatárok, törökök is pusztították. Később szerbek telepedtek le errefelé. A falu híres szülötte volt Szegedinác Péró.
 
 
A szerb határőrkapitány 80 esztendősen egy szerb sereget gyűjtött és fellázadt a szerbek katolikus hitre térítése és jobbágysorba taszítása ellen. Volt egy Vértessy Mihály által vezetett magyar parasztsereg is (1735-ben történt ez) de a két sereg összecsapott és a magyar parasztsereget leverték a szerb szabadcsapatok. Később 1736-ban Arad szerb nemzetiségű parancsnoka Szegedinác Pérót elfogta és Budán kivégezték.
 
A magyarok számára korántsem kedves személyről Csongrád megyében több utcát is elneveztek.
 
Pécska másik szülötte gróf Klebelsberg Kunó. A Horthy-korszak neves kultuszminisztere óriási munkát végzett a magyarság felemelkedéséért. Nehéz elhinni ma, amikor az elmúlt évek oktatási miniszterei digitális táblákat álmodtak a lerobbant iskolákba, hogy Klebelsberg Kunó ötezer (!) népiskolát építetett.
 
 
Jelen sorok írója a kilencvenes években az 503. Klebelsberg Kunó cserkész csapat segédtisztjeként is tevékenykedett, de be kell valljam, amikor Pécskán keresztülrobogtunk öreg buszunkkal, eszembe sem jutott, hogy csapatunk névadójának szülőhelyén járunk.
 
Arad csak ötven km-re van a jelenlegi magyar határtól, benne jártunk a téli éjszakában, amikor elértük Aradot.
 
 
India olyan távolinak tűnt...
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Mozi világ (440) Heti lámpás (249) Mozaik (83) Tv fotel (65) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (502) Jobbegyenes (1946) Tereb (140) Egészség (50) Flag gondolja (33) Kultúra (6) Politika (1571) Mondom a magamét (5038) Sport (729) Történelem (14) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (171) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Gazdaság (656) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Nagyvilág (1453)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>