- 0
Útban India felé még mindig Romániában jártunk. Mehedinti megyében, közel a Dunához. Mehedintinek magyarul gyönyörű neve van: Méhed...
Méhed a Dél-Kárpátok bércei között található. 306 ezer lakosából (2002-es adat9 mindössze 270 fő a magyar. Igazi szórvány, feledésre ítélt magyarokkal... Persze ezen a területen talán már Mátyás király idejében is kisebbségben volt a magyarság, bár akkoriban a terület még a Magyar Királyság szerves részét alkotta. Legutóbb Malovatnál búcsúztunk el. E falunak egyetlen híres szülötte van, Ecaterina Andronescu, román mérnök és politikus. Előbb volt mérnök, majd szociáldemokrata politikus. 1948-ban született e kis faluban.
Majd keresztülutaztunk Putinein és Halángán, két, egymás közelében található településen. Ahogy közeledett a Duna, „sűrűsödtek” a települések. Dudasul cernetiului, majd érintettük Drobet Turnu Severint, azaz Szörényvárt, mely Méhed megye központi települése is.
A hegyek közül itt ér ki sík terepre a Duna és válik szélesen hömpölygő folyammá. E hely hadászati jelentőségét sokan felismerték. Már a Rómaiak is. Traianus császár Krisztus után 102-ben kőhidat építtetett ide, tehette, hiszen Dacia tartomány az Impérium része volt.
Béla királyunk e területen létrehozta a Szörényi Bánságot, mely központja Szörényvár lett. A Szörényi Bánság egészen a török időkig fennmaradt, mint a Magyar Királyság része. Javarészt vlachok és kunok éltek errefelé. A domonkosok kezdtek közöttük téríteni (Domonkos volt Julianus barát is). A tatárjárás után a Johanniták bírták e területet pár esztendeig, de nem boldogultak a tatárokkal. A bánság területet a viharos évszázadokban többször is Havasalföld kezébe került (amikor éppen nem Havasalföld függött a magyar királytól). Szörényi bán volt többek között Hunyadi János is, majd a török időkben e terület hadászati jelentősége csökkent... 1524-ben foglalták el.
Szörényvárnak 2003-ban 104 ezer lakosa volt 102 magyar lakossal.
Szörényvárat elhagyva a Duna partján folytattuk utunkat. Simian, majd Hinova következett. Hinovánál a Duna egy éles jobbkanyart vett, mi meg egyenesen haladtunk dél felé. Hinova után Rogova következett. Ez utóbbi két településen egy-egy magyar nemzetiségű ember élt 2002-ben. A következő település, egy kisváros, Vanju Mare volt. E városka kétes hírnevet szerzett magának azzal, hogy 1951-ben a román kommunisták Pünkösd napján (mikor máskor) 2699 embert deportáltak. Jelenleg kb. hétezren élnek a városkában. India még messze volt....
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja