Ma 2022 május 21. Konstantin napja van. Holnap Júlia, Rita napja lesz.
cc1ac5674f7c7f768c5a43a3d8e9e581.jpg

Antidogma - Az eladósodás globális örvénye

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A tavalyi évet minden bizonnyal „a vég kezdeteként” fogják számon tartani a globális központi bankrendszer történetében, ami pedig utána jön, az a következő válság fokozatos kibontakozása lesz, valószínűleg az általunk ismert bankrendszer összeomlásával.

Ez utóbbi fejlemény viszont nagyon lassan fog bekövetkezni, mert a központi bankok és a politikai elitek foggal-körömmel ragaszkodnak a jelenlegi status quo fenntartásához, még ha ez adott esetben törvénytelenségekkel (a bankszámlák befagyasztása) vagy a piacok bezárásával jár is (amire már volt precedens az első világháború alatt Amerikában). A világ több mint két évi bruttó össztermését emésztené fel adósságának törlesztése, ez derül ki a világ legnagyobb vezetési tanácsadó cége, a McKinsey 2015 februárjában közzétett Adósság és (nem sok) tőkeáttétel-csökkenés című tanulmányából, amely megállapítja, hogy a világ teljes adóssága immár eléri a – történelmi rekordnak számító – 199 ezer milliárd dollárt, vagyis személyenként 28 ezret. 2007-ben ez az összeg még „csak” 142 ezer milliárd volt, vagyis momentán sokkal rosszabb a helyzet, mint a legutóbbi pénzügyi világválság kirobbanását megelőző évben.

Amikor az orbitális mértékű eladósodás kerül szóba, először mindig az Egyesült Államokat említik, és jó okkal: Samu bácsi országának (hivatalos, vagyis erősen „sminkelt”) adóssága eléri a 18 ezer milliárd dollárt, míg az utolsó recesszió előtt „alig” kilencezer-milliárd volt. A McKinsey-jelentés szerint azonban időközben a világ többi nagy gazdasága is felvette az amerikai tempót.

„Hét évvel a globális hitelbuborék kidurranása után, amely a legnagyobb pénzügyi válságot okozta a harmincas évek Nagy Pangása óta, az adósság folyamatosan nő”, olyannyira, hogy „a kormányzati adósság egyes országokban fenntarthatatlanul magas”. 2007 óta ennek szintje 25 ezer milliárd dollárral növekedett. Ráadásul a háztartások adóssága is új csúcsokat dönt, és csak a válság által leginkább sújtott (core crisis countries) Írországban, Spanyolországban, Egyesült Királyságban és Egyesült Államokban mérséklődött valamelyest, miközben sok más országban a háztartások jövedelemhez viszonyított eladósodása tovább nőtt, és egyes esetekben meghaladja a 2008 előtti csúcsszinteket. Még az olyan fejlett gazdaságokban is, mint Ausztrália, Kanada, Dánia, Svédország és Hollandia. „Valójában az eladósodásuk csökkentése helyett ma az összes nagy gazdaságnak magasabb a GDP-jéhez viszonyított adósságszintje, mint 2007-ben. (…) Ez újabb kockázatokat jelent a pénzügyi stabilitásra, és aláaknázhatja a világ gazdasági növekedését.”

Legmeglepőbb, hogy az eladósodás Kínában növekedett legjobban, és 2007 óta gyakorlatilag megnégyszereződött, tavaly év közepéig 28 ezer milliárd dollárra emelkedve. Kína adóssága jelenleg a GDP-je 282 százalékát képviseli, amely a jelentés szerint kezelhető szint, de mégis meghaladja az olyan fejlett országokét, mint Németország vagy az Egyesült Államok. (Független források szerint az USA teljes adósságállománya valójában meghaladja a 60 ezer milliárd dollárt. Arról nem is beszélve, hogy a kínai GDP szerkezete sokkal egészségesebb, mint az amerikaié. Az Egyesült Államok GDP-jében ugyanis a fogyasztás már 2008-ban is 72 százalékot képviselt, szemben a 10 évvel korábbi 67 százalékkal, és ez az arány mára tovább nőtt, míg a kínai GDP-ben a fogyasztás aránya 2008-ban alig 30 százalékot ért el és csökkenő tendenciát mutat.)

Mindebből világossá válik, hogy a viszonylagos stabilitást, amelyet az utóbbi néhány évben tapasztaltunk, csak a fedezetlen pénznyomtatással kreált kölcsönök révén lehetett fenntartani. Márpedig csak egy félkegyelmű nem képes észrevenni, hogy éppen egy óriási pénzügyi buborék képződésének vagyunk a tanúi, amely elkerülhetetlenül arra ítéltetett, hogy előbb vagy utóbb kidurranjon. Claus Vogt német bankmenedzser, a The Global Debt Trap: How to Escape the Danger and Build a Fortune (A globális adósságcsapda: hogyan meneküljünk meg a veszélytől és építsünk vagyont, 2010) c. nemzetközi bestseller társszerzője szerint „a jelenlegi helyzet rosszabb, mint 2000-ben vagy 2007-ben volt, és a nullához közeli kamatszintekkel a központi bankok már kimerítették a munícióikat. Ráadásul a teljes eladósodás, különösen a kormányoké, jóval magasabb, mint valaha. Amikor a Fed, az EKB és a hasonló intézmények elkezdenek majd eltűnni, tömeges kivonulásra fog sor kerülni a részvény- és kötvénypiacokról. Azt gondolom, hogy nagyon közel vagyunk a pénzügyi történelem e kulcspillanatához.”

A tőzsdék azonban folytatják szárnyalásukat, és olyan internetes cégek, amelyek tíz éve még nem is léteztek, állítólag dollármilliárdokat érnek, noha gyakran nem is termelnek hasznot. Napjainkban a Wall Street még azokat a vállalkozásokat is értékeli, amelyek rendszeresen veszteségesek – ezzel is egyértelművé téve a jelenlegi pénzügyi rendszer zsigeri csalárdságát. Mert az igazság az, hogy a „csődhöz túl nagy” (too big to fail) bankok ma még nagyobbak, mint valaha, és az USA-ban most az öt legnagyobb bank birtokolja az összes banktőke több mint felét.

Hogy még súlyosabb legyen a helyzet, a Warren Buffett nagybefektető által egykor „tömegpusztító fegyvereknek” nevezett származékos termékeket (derivatívákat) már több mint 700 ezer milliárd dollárra taksálják (legalábbis papíron), 200 ezer milliárddal többre, mint 2007-ben, amikor megingatták a globális pénzrendszert. Ma a derivatívakereskedelem mérete tízszer nagyobb, mint az egész világgazdaság!

A soron következő válság tehát egész egyszerűen túl nagy lesz ahhoz, hogy az amerikai kormány kezelni tudja azt. 2008-ban a Fednek kellett megmentenie a bankokat, de most már magát a Fedet kellene megmenteni (Addison Wiggin, America’s Spooky New „Money”, agorafinancial.com). Ugyanakkor az amerikai munkanélküliség valóságos szintje eléri a 23 százalékot, ami társadalmi összeomlást okozhat. James Rickards pénzügyi kommentátor és bestselleríró frappáns megfogalmazása szerint „a Fed és a Pénzügyminisztérium jelenti a legnagyobb fenyegetést a nemzetbiztonságra nézve, nem az al-Kaida” (moneymorning.com/jim-rickards-coming-
great-depression). Az USA ma már nem a világ legnagyobb gazdasága, hanem a legnagyobb rizikófaktora.

]]>www.demokrata.hu]]> - Gazdag István

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (141) Egészség (50) Autómánia (61) Gazdaság (664) Belföld (6) Mozaik (83) Mondom a magamét (6064) Sport (729) Történelem (14) Heti lámpás (259) Szépségápolás (15) Politika (1581) Életmód (1) Flag gondolja (33) Nagyvilág (1465) Jobbegyenes (2308) Vetítő (30) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (513) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (168) Gasztronómia (539) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>