Ma 2021 július 25. Kristóf, Jakab napja van. Holnap Anna, Anikó napja lesz.
43b735673b8ac1758a90f396dd101ac4.jpg

Antidogma - Amerika mint Patyomkin-falu

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az amerikai gazdaság látszólagos egészsége csak érzéki csalódás, puszta délibáb, szemfényvesztés à la Hollywood, amely riasztó szegénységet palástol az amerikai lakosság nagy többségénél.

Az alábbi adatok nem egy Amerika-fóbiás konspiracionista agyából pattantak ki, hanem az amerikai háztartások körében végzett legutóbbi hivatalos felmérések eredményét tükrözik, és szó szerint sokkolóak. Elsősorban azért, mert felfedik, hogy az amerikaiak többsége életvitelét tekintve a szakadék szélén egyensúlyoz, de továbbra is felelőtlenül és önámító módon viselkedik annak ellenére, hogy az utolsó 36 év során stagnált a háztartások átlagjövedelme.

A multinacionális nagyvállalatok, a Wall Street és a korrupt politikai osztály szentségtelen szövetsége a munkahelyek millióitól fosztotta meg az Egyesült Államokat (is) a globalizáció keretében, miközben az adósságot, a tőzsdespekulációt és a pénzügyi manipulációt saját meggazdagodására használja fel. A szociopata finánc­oligarchia kártékonysága azonban nem mentesíti az állampolgár személyes felelősségét a tekintetben, hogy ne nyújtózkodjon túl a lehetőségein. Fegyelmezetlensége, nárcisztikus életszemlélete, pazarló életmódja, anyagi vágyai, a világról alkotott téveszméi, a legegyszerűbb számtani műveletek elvégzésére és a kritikai gondolkodásra való képtelensége adósságcsapdába juttatta az amerikaiak többségét.

A számok magukért beszélnek. Az amerikai háztartások 65 százaléka 1000 dollárnál (jelenleg kb. 285 ezer forint) is kevesebb megtakarítással rendelkezik a bankszámláján, minden ötödik amerikainak pedig egyáltalán nincs megtakarítása. A felmérések egy különösen nyugtalanító tényre is rávilágítanak, nevezetesen az amerikai népesség – a világ maradéka által gyakran kárhoztatott – élethosszig tartó infantilizmusára, ami ez esetben abban nyilvánul meg, hogy akárcsak a gyerekek, az amerikai felnőttek sem tudnak különbséget tenni a vágyaik és a szükségleteik között.

Hogy még súlyosabb legyen a helyzet, ez a magatartás leginkább a „javakorabeli”, 35-54 éves korcsoport tagjaira jellemző, akik közül minden másodiknak egy árva centje sincs a bankszámláján, sőt közülük minden ötödiknek még bankszámlája sincs. Ne feledjük, hogy éppen azokról van szó, akik – elvileg legalábbis – már 10-30 évet munkában töltöttek, tehát a lehetőségük megvolt a spórolásra, csak az akaratuk és a józan belátásuk hiányzott hozzá.

Az amerikaiak nagy többsége azonban az utóbbi évtizedekben krónikusan túlköltekezett, hagyta magát adósságba csábítani a Wall Street-i hitelházalók és a Madison Avenue-i médiamágusok által, akik rózsaszín álmokat árulnak a szándékosan tudatlanságban tartott fogyasztóknak. Azok, akik ezt a perverz gazdasági rendszert működtetik, kihasználják az amerikai jegybank (Fed) „könnyű pénz” politikáját, a mindennapi életet elárasztó reklám- és propagandaáradatot és a nagyság illúzióját kergető köznép fogékonyságát.

A felmérések a megtakarítások hiányán kívül arra is fényt derítenek, hogy az átlagos munkaképes korú (35-54 éves) háztartás alig 3000 dollár nyugdíj-előtakarékosságot mutathat fel, és az átlagos friss nyugdíjas háztartás is csak 12 ezer dollárt, noha 30-40 éves munkaviszony és a történelem legnagyobb tőzsdei értéknövekedési periódusa (1981–2001) áll mögötte. Az amerikaiak tehát évtizedeken át a lehetőségeiken túlnyújtózkodva éltek, ha csak ilyen keveset tudtak megtakarítani.

Valójában az 1980-as évek (vagyis a laissez-faire kapitalizmus új aranykorának mondott és Ronald Reagan elnökségével fémjelzett az ún. Reaganomics korszaka) óta az amerikaiak több nemzedéke valósággal tivornyázott a fogyasztási javakban, az emberi történelemben példátlan adósságzüllés orgiájában költekezve. Meg is van az eredménye: a személyenkénti fogyasztási hitel összege 1980-ban 9300 dollár volt, 2015-ben már 65 200 dollár, vagyis 35 év alatt 700 százalékkal nőtt. Az amerikai népességet jelenleg hivatalosan 21 ezer milliárd dollár jelzálog, hitelkártya, diákhitel és egyéb tartozás terheli a Wall Street bankárjaival szemben.

Az amerikai pszichét olyannyira jellemző görcsös sikermánia nyilvánvalóan a fogyasztási szokásokban is megnyilvánul. Az amerikaiak alapvetően lízingelik a luxusautóikat, hogy sikeresnek tűnhessenek, így az autóhitel-állomány ma meghaladja az ezermilliárd dollárt, 40 százalékos emelkedést mutatva 2010 óta. Jellemző módon még a szociális segélyből élők és az ételjegyre rászorulók is valahogyan előteremtik a mobiltelefonáláshoz szükséges összeget (holott ha inkább könyvekre költenének, talán nagyobb esélyük lenne kilábalni a szegénységből).

Az amerikaiak 46 százalékának havonta 100 dollár (kb. 28 ezer forint) vagy ennél is magasabb a telefonszámlája. Ráadásul az átlagos amerikai háztartásban havonta 219 dollárt dollárt költenek éttermi étkezésre. Nem csoda, hogy az átlagos hitelkártya-tartozás háztartásonként 7500 dollár, mindez az átlag 155 ezer dollár jelzáloghitel-kötelezettségen és az átlag 32 ezer dollár diákhitel-tartozáson felül (62% of Americans Have Under $ 1,000 in Savings, Survey Finds, gobankingrates.com, 2015. október 5.).

Azoknak az 57 százaléka, akiknek 2008 előtt volt is megtakarításuk, a Nagy Recesszió nyomán részben vagy teljes egészében felélte azt. A megkérdezettek 39 százaléka mindössze háromhavi átlagos napi kiadásra elég megtakarítással rendelkezik, és csak a 48 százalékuk mondta azt, hogy teljes egészében fedezni tudna egy esetleges nem várt kiadást 400 dollár (110 ezer forint) értékben anélkül, hogy el kellene adnia valamit, vagy kölcsönt kellene felvennie (Report on the Economic Well-Being of U.S. Households in 2013, federalreserve.gov, 2014. augusztus 15.).

Következésképpen minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a liberálisok – és utolsó évértékelő beszédében Obama – által egekig magasztalt amerikai gazdasági modell valójában csak egy kártyavár, amely a reklámok és a bankok által stimulált féktelen fogyasztáson alapul, és bármelyik pillanatban összeomolhat, mert csak a Fed bankóprés-politikája (vagyis az ex nihilo pénzteremtés) tartja életben, amely azonban nem tarthat örökké.

Gazdag István - ]]>www.demokrata.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (5447) Vetítő (30) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1456) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (14) Irodalmi kávéház (505) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Politika (1578) Életmód (1) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Belföld (6) Gazdaság (659) Heti lámpás (255) Tereb (138) Mozi világ (440) Jobbegyenes (2080) Rejtőzködő magyarország (168) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Egészség (50) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>