Ma 2019 december 06. Miklós napja van. Holnap Ambrus napja lesz.
631cc0f165fe4949db28fa1776f9d1ac.jpg

Afrika Che Guevarája: a Thomas Sankara-gyilkosság – 2.rész

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A helyzet megértéséhez először Libériába kell utaznunk egy kicsit az időben, Charles Taylor ugyanis éppen azokban az években kezdte meg pusztító tevékenységét Nyugat-Afrikában, amikor Thomas Sankara éppen fénykorát élte Burkina Fasó-ban.

1985-től Taylor Ghánában építette véres tervét Sierra Leone és Libéria ellen, de a ghánai hatóságok folytonos zaklatása miatt (kétszer vették őrizetbe két év alatt), segítségre volt szüksége és ezt meg is találta Burkina Faso ghánai nagykövetének képében (Compaoré jóbarátja), aki összehozta a “keresletet és a kínálatot”: Taylornak segítségre volt szüksége az akkori libériai vezetés megbuktatására, Compaorénak pedig egy ember kellett, aki segít eltávolítani útjából Sankarát.

A végeredmény az lett, hogy Ghána kiadta Taylort Burkina Fasó-nak  (Compaoré közbenjárására), és mily meglepő, hogy Taylor éppen 1987. októberében érkezett meg Ougadouguba. Sankara halála után nem sokkal pedig Compaoré megismertette egymással Taylort és Kadhafi líbiai elnököt, innen pedig azt a történetet már ismerjük. Mindenesetre a későbbi libériai elnök részvétele a Sankara-merényletben nem megerősített, de különböző időbeli egybeesések és az egykori libériai lázadó vezér, Prince Johnson (az ő nevéhez fűződik Samuel Doe libériai elnök megkínzása és megölése) vallomása alapján bőven van benne ráció (a kommandó nagyjából felét Taylor jelölte ki saját embereiből). Ahogy abban is, hogy a Sankara-gyilkosságot végrehajtó csapat vezetője Compaoré egyik jobbkeze, a később örökre eltűnt Yacinthe Kafando, az elnöki testőrség parancsnoka volt, ahogy szintén eltűnt vagy meghalt több, a gyilkosságban állítólagosan résztvevő egykori biztonsági tiszt (pl. Arzouma Ouedraogo, egykori biztonsági tiszt) is.

Később Compaoré már nem csak a gyilkosokkal számolt le, de holtan végezték azok a bajtársak is, akikkel anno Sankara végrehajtotta 1983-as puccsát. Akárhogy is, ami biztos: Blaise Compaoré állt a gyilkosság mögött, amelyhez mindenhonnan kapott segítséget, azóta is cáfoltan, ám nemhivatalosan köztudottan Franciaországtól is. És Sankara eltávolításáért Burkina Faso mostani vezetője megfelelő elismerést is kapott az “anyaországtól”, Compaoré ugyanis nagyon gyakori vendég lett Párizsban, személyes vagyonát pedig most is sok millióra becsülik. 2009-ben készült egy olasz dokumentumfilm az eseményekről, amely minden korábbinál keményebb történetet tálalt elő és próbált alátámasztani, az ebben megszólaltatott bennfentesek és egykori libériai érintettek elmondása szerint Franciaország adta ki a végső jóváhagyást Sankara meggyilkolására, de még az amerikai hírszerzés, a CIA is tudott az eseményekről.

]]>ThomasSankara]]> 

A RAI által készített filmben megszólal Charles Taylor két közeli segítője, Momo Jiba és Cyril Allen, akik azt állították, hogy ott voltak abban a szobában, amikor meggyilkolták Sankarát. Sőt, Jiba állítása szerint maga Blaise Compaoré lőtte le az afrikai Guevarát az asztalánál ülve, akinek utolsó szavai Julius Ceasart idézték: “Blaise, a legjobb barátom vagy, a testvérem, mégis megölsz?” – ezután kapta meg a lövéseket. Az Egyesült Államok szerepéről a gyilkosságban megoszlanak a vélemények, a többségi álláspont szerint irracionális a feltételezés, de ha jobban belegondolunk, abban a feszült időszakban senki sem akart volna egy afrikai Kubát, egy olyan afrikai országot, amelynek céljai között a teljes önállóság és a segélyektől való függés megszüntetése is szerepelt volna.

Sankara a lakosság követeléseinek hatására végül normális sírhelyet kapott a fővárosban, amelyet azóta is turisták és helyi lakosok ezrei keresnek fel évente, sőt minden évben megemlékezések vannak a legendás vezető halálának évfordulójáról. És végül milyen konkluzióval zárom a posztot? Thomas Sankara megpróbált egy másik utat, egy valóban lakosságbarát (tekintsünk el az ehhez tartozó elnyomó filozófiától) országot felépíteni a Szaharában, de elképzelései sértették Franciaország és egykori pénzéhes bajtársainak érdekeit, így megtalálták a módját, hogy eltávolítsák az útból. De ahogy ő mondta halála előtt egy héttel: “Forradalmárok és egyének meghalhatnak, de elvek és elképzelések soha.”

]]>www.mindennapiafrika.info]]> - A Flag Polgári Műhely partnere

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (1644) Tv fotel (65) Heti lámpás (219) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1440) Mozi világ (440) Mozaik (42) Autómánia (61) Egészség (50) Történelem (13) Rejtőzködő magyarország (171) Kultúra (4) Gazdaság (633) Politika (1571) Tereb (138) Belföld (5) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Életmód (1) Mondom a magamét (4133) Sport (729) Irodalmi kávéház (474)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>