- 0
Szaúd-Arábia uralkodója, Abdullah király szeptember 23-án, a szaúdi nemzeti ünnep évfordulóján avatta fel az ország első koedukált egyetemét, amely alapítóinak ambíciója szerint akár a Massachusets Institute of Technology (MIT) színvonalához is méltó rangot készül kivívni a tudomány és oktatás világában.
Abdullah felismerte, hogy ma már egyre inkább a csúcstechnológia a globális fejlődés motorja, és - bár Szaúd-Arábia még mindig a világ elsőszámú kőolajexportőre - nem akarja, hogy országa lemaradjon a K&F területén folyó világversenyben.
"KAUST: a király ajándéka a világnak" címmel adta hírül az Arab News angol nyelvű napilap, hogy Abdullah király múlt szerdán nagy pompával megnyitotta Thuwalban a róla elnevezett új tudomány- és technológiai egyetemet (King Abdullah University of Science and Technology - KAUST), amivel beteljesedett "a szívének oly kedves, 25 éves álom". Az uralkodó reméli, hogy a mintegy másfél milliárd dollár értékű, a legkorszerűbb csúcstechnológiával felszerelt új kutatási és oktatási központ nemzetközi tekintélyre tesz szert, ami kedvezően hat majd vissza a királyság imázsára is.
Számos államfő és neves kutató vett részt a főváros közelében felépült KAUST felavatásán. Külön említést érdemel a szíriai elnök, Bashar Al-Asszad jelenléte, tekintve, hogy Damaszkusz és Rijád viszonya korántsem alakult felhőtlenül 2005 óta, miután Szíria gyanúba keveredett Rafik Hariri egykori libanoni miniszterelnök - Szaúd-Arábia közeli szövetségesének - meggyilkolása kapcsán. A megjelentek között volt továbbá II. Abdullah jordániai király, valamint Abdullah Gül török, Omar Al-Béshir szudáni, Mohamed Uld Abdel Aziz mauritániai és Gloria Macapagal-Arroyo Fülöp-szigeteki elnök is. A szaúdi hatóságok komoly biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, tekintettel arra, hogy a rendezvényre az al-Kaida jemeni csoportja által bejelentett újabb fenyegetések másnapján került sor.
A vállalkozás nincs híján becsvágynak, de bátorság is kellett hozzá egy olyan országban, ahol már nem egy királyi rendelet végrehajtása hiúsult meg a wahabita hierarchia gáncsoskodása miatt. (A wahabizmusként ismert szigorú iszlám doktrína az iszlám „eredeti tisztaságához" kívánja visszavezetni híveit, akik elutasítanak minden, a Koránon és a Szunnán kívüli hagyományt, és elvetik a szentek kultuszát is.)
"A hit és a tudomány nem összeférhetetlen", hangsúlyozta az ünnepség végén tartott rövid beszédében az idős, de még mindig lendületes uralkodó, akit trónra lépése előtt a leghaladóbb szaúdi hercegként tartottak számon. "Az egyetemeknek élen kell járniuk a szélsőségesek elleni küzdelemben", jelentette ki meggyőződéssel Abdullah, aki az új létesítménytől azt várja, hogy "a tudás házaként és a tolerancia helyeként" váljon világszerte ismertté.
Ali Ibrahim Al-Naimi olajügyi miniszter, az egyetem adminisztratív tanácsának elnöke is úgy látja, hogy az intézmény "fordulópontot jelent Szaúd-Arábia jövője szempontjából". Jóllehet, Szaúd-Arábia a világ legnagyobb kőolajexportőre, "törekednünk kell gazdaságunk diverzifikálására a jövőben", tette hozzá. Reményei szerint az egyetem segíthet az arab királyságnak abban is, hogy "hozzájáruljon az életszínvonal javításához az egész világon".
Túl azon, hogy Szaúd-Arábiát a kutatás iránt elkötelezett országok illusztris körébe hivatott beemelni, az egyetem megtör egy tabut is azzal, hogy ez lesz az első vegyes - mindkét nem által látogatható - közintézmény az ultrakonzervatív muzulmán országban.
Alig két év alatt sikerült a szaúdiaknak megépíteniük a Vörös-tenger melletti Jeddah-tól - a második legnagyobb várostól - 80 kilométerre északra, 36 négyzetkilométernyi sivatagos területen elterülő campust, amely helyt ad a kutatást szolgáló óriási modern épületeknek és a kollégiumoknak is.
A világ egyik leggyorsabb szuperszámítógépével és egyéb csúcstechnológiával gazdagon ellátott KAUST már több kutatási programot is útnak indított olyan tekintélyes intézményekkel együttműködésben, mint a Szingapúri Nemzeti Egyetem, a Francia Kőolajkutató Intézet (IFP) vagy a brit Cambridge-i egyetem és az amerikai Stanford Egyetem. Létrehozta saját kutatási egységeit is a legkülönbözőbb területeken, kezdve a nanotechnológiától, az alkalmazott matematikán át, a napenergiáig vagy a biomérnöki szakig. "Két éve még semmi nem volt itt, csak a homok és a tenger. Ma itt működik az egyik legjobb kutatási infrastruktúra a világon", nyilatkozta büszkén a francia AFP hírügynökségnek a KAUST szingapúri rektora, Choon Fong Shih. Ami például a napenergiát illeti, a célkitűzés az, hogy Szaúd-Arábia hamarosan mai kőolaj-kitermelésének (napi kb. nyolcmillió hordó) megfelelő mennyiségű energiát legyen képes előállítani a sivatagi országban bőven rendelkezésre álló napfény felhasználásával.
Az angol nyelven folyó képzés szeptemberben indult 71 oktatóval és 374 diákkal, akiknek csupán 15%-a szaúdi, a többiek mintegy 60 országból érkeztek. További félezer diák kezdi meg tanulmányait 2010 elején, nyolc-tíz éven belül pedig kétezerre kívánják növelni a számukat. Bár a diákállománynak egyelőre szintén csak 15%-át teszik ki a nők - akik külföldi egyetemekről jöttek -, a koedukációra feltétlenül szükség van a kutatás sikere érdekében, vélik a szakértők. A sivatag közepén zöldellő campus területén a nők szabadon keveredhetnek a férfiakkal, anélkül, hogy fekete abaya-ba (az arc, a lábfejek és a kezek kivételével az egész testet betakaró felsőruházat) kellene burkolózniuk, sőt, autót is vezethetnek. "Nem rögzítettünk kvótákat a férfiak és a nők számára. Akiket a KAUST keres, azok a világ legjobbjai", jelezte Al-Naimi, aki a legfontosabb szerepet játszotta a projekt megvalósításában. A világ legbőkezűbben dotált egyeteme a mester- és doktori képzéseken résztvevő valamennyi diákjának teljes ösztöndíjat tud biztosítani, amely a tandíjon felül fedezi a megélhetési költségeiket is. Vonzó fizetés várja a környezetvédelmi kutatásokat előtérbe helyező KAUST-hoz átcsábítani kívánt legkiválóbb kutatókat és oktatókat is.
Sümegi Noémi, hetivalasz.hu