Ma 2024 március 19. József, Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.
dc96d278b9fbfc45c7417a7ca2623b09.jpg

Újabb világháborús film az Oscarért

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Közeleg az Oscar-díj-kiosztó. A legjobb idegen nyelvű filmek versenyében az idén egy igen figyelemre méltó történelmi film is ringbe száll. A világhírű lengyel rendező, Agnieszka Holland ismét a világháború poklába viszi el a nézőt, és ahogy nem először pályafutása során, most is egy szokatlan történet elmesélésével teszi mindezt.

In Darkness (eredeti cím: W ciemnosci) a film címe. Sötétben. Több szempontból is. Nem csupán arról van szó, hogy sötét bűnökkel terhes korba kalauzolja nézőit Holland kamerája, hanem ténylegesen a sötétség válik a film egyik meghatározó elemévé – illetve két világ, a fent és a lent, a szabadság és a bezártság közötti ellentét bemutatása.

 
Pozitív jellemfejlődés]]>

Lembergben
]]>

járunk. A város ma Lviv néven egy darabka emlékzuga a Monarchia eleganciájának, ahol a világégés előtt vallásilag és etnikailag is sokszínű, kulturálisan pezsgő élet folyt. Itt él a monumentális filmalkotás főszereplője, Poldek. Katolikus és lengyel (a kettő persze akkor és ott ugyanazt jelentette), nem mellesleg elég sötét jellemnek tűnik első ránézésre. Piti tolvaj, egyébként pedig a csatornát karbantartó munkások nem éppen kifinomult életét éli – munkája és a „fusizás” szerencsésen egészítik ki egymást, hiszen a lopott szajrét könnyű elrejteni a föld alatti csatornarendszer útvesztőiben.



Amikor minden rosszra fordul, hősünk élete is váratlan fordulatot vesz. Új oldaláról mutatkozik be: a csatornába menekíti az üldözött zsidókat. Persze először anyagi érdekek mozgatják, de nem Poldek az első olyan hős a lassan önálló műfajként kezelhető holokausztfilmek sorában, akit kezdetben nem makulátlan célok vagy belső erkölcsi parancsok mozgattak. Elég csak

]]>Schindlert]]>

említeni, ha közismert nevet szeretnénk felhozni példaként.



Hősünk új oldaláról mutatkozik be: a csatornába menekíti az üldözött zsidókat
 

Értelem vagy érzelem?

A főszereplőt megformáló ]]>Robert Wieckiewicz]]> remek választás volt a szerepre: korábban többször is volt alkalma már bizonyítania különböző lengyel filmekben, hogy jó érzéke van a simlis szereplők megformálásához, ám képes a többrétegű karakterek eljátszására is. A nemzetközi koprodukcióban készült filmet eddig alapvetően jól fogadta a kritika, bár olvasható olyan vélemény is, hogy talán kicsit túl érzelmesre sikerült a film, és kevésbé képes visszaadni a szélsőséges helyzetre adható lelki reakciók sokféleségét úgy, ahogy azt Holland bizonyos munkáival korábban tette.
 

A kérdés az: magával ragadjon, vagy igyekezzen a távolság megtartására is ösztönözni
a sötét történelmi korszakokról forgatott film
 

A kérdés nem csak esztétikai, legalábbis nehéz szétválasztani a műfajba tartozó filmek tetszeni akarását vagy látványos megvalósítását attól a kérdéstől, hogy vajon a néző értelmét vagy az érzelmeit kell elsősorban a hasonló témát feldolgozó alkotásoknak megragadniuk. Az igényesség és a műgond ebben az esetben nem feltétlenül elég. Másképpen mondva, a kérdés az: magával ragadjon, vagy igyekezzen a távolság megtartására is ösztönözni a sötét történelmi korszakokról forgatott film, hiszen annak ellenére, hogy a történet fordulatos – és van valóságalapja, például Holland filmje esetében is –, nem mesét, nem pusztán fordulatos sztorit nézünk. Hogy a kérdés mennyire nem bagatell, jól példázza, hogy a közönség és a kritika is hajlamos a holokausztfilmek vagy a tágabb értelemben vett világháborús filmek ürügyén erős véleményeket és vádakat megfogalmazni és utólag kikezdeni egy-egy mű hitelét – joggal vagy alaptalanul.

Az utóbbi évek során ennek egyik példája volt az a vita, amelynek a lángja Lengyelországban csapott magasra, és amely ]]>A zongorista]]> című, nagy sikerű Polanski-film kapcsán robbant ki. A polémiának Agata Tuszynska könyve volt a kiváltó oka. Tuszynska Wiera Gran zsidó énekesnő életét dolgozta fel, aki a 30-as évek Varsójában kezdte pályafutását az éjszakai életben. A könnyű műfajokban ismertté vált dizőzt megvádolták azzal, hogy kollaborált a nácikkal, amit ő következetesen tagadott, miközben többször is úgy nyilatkozott, hogy Wladyslaw Szpilman, vagyis A zongorista című film hőse, akit viszonylag közelről ismert az éjszakából, korántsem volt az a pozitív személyiség, ahogy Polanski megörökítette a filmvásznon.

Megújul a zsáner

A lengyelek persze nem mostanában kezdték a múlt mozgóképes feldolgozását. Nem csak a helyszínek hasonlósága miatt, de fontos előzményként említhető Wajda örökbecsű ]]>Csatornája]]>, és Holland életművében is kiemelt szerep jutott a világháborús történések elbeszélésének (lásd keretes írásunkat). Mostani filmje azonban még inkább párhuzamba állítható azokkal az utóbbi években készült filmekkel, melyek a világháborús vagy holokauszt témájú zsánereket értelmezik újra – akár a formai megvalósítás, akár a témaválasztás szempontjából. Ha nem is olyan elrugaszkodott példája ennek az irányvonalnak, mint a ]]>Becstelen brigantyk]]>, a Daniel Craig főszereplésével készült ]]>Ellenállók]]> (Defiance) például szintén új nézőpontból közelíti meg az eseményeket azzal, hogy a harcot felvevő zsidókat mutatja be a sorsukat elfogadó áldozatok helyett. És hogy valami egészen biztosan változik, jól jelzi a ]]>The Way Back]]> című film sorsa és fogadtatása is. A Gulág-témájú film – mely egyúttal egy hihetetlen szökéstörténet is – alkotóinak bizonyos ellenállást le kellett küzdeniük ahhoz, hogy munkájuk megvalósulhasson, ami mutatja, még korántsem övezi az a figyelem a kommunizmus rémtetteit feldolgozó alkotásokat, mint ami kijárna a komor témának, a film pozitív fogadtatása pedig arról árulkodik, hogy ez a mellőzöttség végül a nézői kíváncsiság felkeltése terén mégis megtérült. Kérdés, az idén a zsűritagok mennyire lesznek kihegyezve a szokatlan világháborús történetekre.             


Agnieszka Holland 1948-ban született Varsóban. A prágai FEMU-n végezte filmes tanulmányait. Visszatérve Lengyelországba dolgozott asszisztensként Krzysztof Zanussi mellett, valamint tagja volt az Andrzej Wajda vezette „X” elnevezésű filmes csoportnak. Első jelentősebb filmje a Vidéki színészek volt 1978-ban. A hadiállapot kihirdetése előtt emigrált Franciaországba 1981-ben. Egyik legismertebb és legtöbbre értékelt filmje az Európa, Európa (1990). A film Solomon Perel életrajzán alapul, aki kamaszként Németországból Lengyelországba menekült a Kristályéjszaka után, majd számos viszontagságot követően sikeresen elhiteti magáról, hogy német, és ezáltal a Hitlerjugend kötelékében találja magát. A szintén világhírű lengyel rendező, Krzysztof Kieślowski közismert Három szín trilógiájának első darabját (Kék) Hollanddal együtt írta. Későbbi fontosabb filmjei: Olivier, Olivier (1991), A titkok kertje (1993) vagy a Verlaine és Rimbaud szenvedélyes viszonyát feldolgozó Teljes napfogyatkozás (1995), ami többek között Leonardo DiCaprio alakítása miatt is emlékezetes. Holland elvállalta a komoly kritikusi visszhangot kiváltott Drót című sorozat 8. részének rendezését is. Nevéhez fűződik az elhíresült hegyi betyár, Jánošík kalandjainak filmre vitele is 2009-ben.



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

mno.hu - Szathmáry István Pál

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1582) Nézőpont (1) Jobbegyenes (2772) Történelem (17) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Nagyvilág (1309) Tv fotel (65) Vetítő (30) Egészség (50) Autómánia (61) Gazdaság (701) Mozi világ (440) Tereb (146) Heti lámpás (308) Belföld (10) Kultúra (6) Életmód (1) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (36) Mondom a magamét (7479) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (536) Sport (729) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>