Peter Falk épített vasutat Tito marsallnak, kosárlabdázott a hírhedt Sing Sing börtön csapata ellen. De annyira összefonódott Columbo alakjával, hogy sokan olasznak is gondolják. Valójában Falk Miksának, a Pester Lloyd főszerkesztőjének a leszármazottja. Meg sem kapta volna a detektívszerepet, ha Bing Crosby golfmeccsei nem esnek egybe a forgatási napokkal.

Ő volt az egyik leggyakoribb amerikai vendég a nappalinkban - még fekete-fehérben. Csak a nyelvet nem lehetett gyakorolni rajta; valamiért szakasztott úgy beszélt ugyanis, mint Szabó Gyula. Ahogyan Kojakkel a rumlis New Yorkot, Stone hadnaggyal és Keller felügyelővel a dimbes-dombos San Franciscót, Columbóval Los Angelest és dúsgazdag környékét hozta a hazai otthonokba a 70-es évek amerikai krimisorozataival a Magyar Televízió - miközben II. János Pál, az "új pápa" a Derricket karikázta be a műsorújságban.

Fogalmunk sem volt akkoriban, mi a kereskedelmi televízió, nem tudhattuk, hogy a fénykorban a Columbóval és a Petrocellivel az NBC, a Kojakkel a CBS, a San Francisco utcáinnal és a Charlie angyalaival pedig az ABC küzdött a nézőkért és a hirdetési tortáért. Mindegyikünknek volt annak idején kedvenc Columbo-része; e sorok írójának a Gyilkosság a műtőasztalon. Ebben a ballonkabátos hadnagy az utolsó előtti pillanatban látszólag már elveszíti a küzdelmet a rafinált sebésszel szemben, hogy aztán a legeslegutolsóban fordítson, szokásos fordulatával: "Csak még valami!..." visszatér az orvosi szobába, és kiveszi a gyilkos zsebéből az oda rejtett bűnjelet, egy sebészfonalat.

Az idén 82 éves Peter Falk személye - tucatnyi egyéb televíziós és legalább kétszer annyi moziszerep, színpadi múlt, öt Emmy-díj és egy Golden Globe-elismerés dacára - annyira összefonódott a Los Angeles-i rendőrhadnagyéval, akit 1968 és 2003 között alakított, hogy Amerika (nemhogy a világ) szinte másra sem emlékszik belőle. A Gyilkosság Rt. egy mai magyarországi vetélkedőben szinte biztosan Ganxsta Zolee albumát jelentené, eredetileg azonban (Murder Inc.) a II. világháború előtti Brooklyn - a többi közt Bugsy Siegelt, Frank Abbandandót is tömörítő - olasz-zsidó-ír alvilágát jelölte. De alighanem csak a filmek mindentudói emlékeznek arra: az ezt megörökítő 1960-as moziban az alig 33 éves Falkot Abe Reles alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjára jelölték, és ugyanezt érdemelte ki a rákövetkező évben Joy Boy megformálásáért Frank Capra utolsó filmjében, A maroknyi csodában.

A New Yorkban bölcsész-, majd közigazgatási diplomát szerzett Peter Falk egyébként John Cassevetes jó barátja volt, és - a fenti filmekhez képest évizedes késéssel - játszott a rendező két alkotásában, a Férjek-ben és az Egy hatás alatt álló nő-ben is. A színpadon emlékezetes alakítást nyújtott Az eljő a jeges-ben, a Napsugár fiúk egy tévéváltozatában pedig Woody Allen partnereként. Egy szerelmi kapcsolat részeként beutazta Európát, fél évig például - amíg "devizabűntettel" le nem bukott - vasutat épített Tito Jugoszláviájában.

A Falk-Columbo-karakterek összemosásából adódik például, hogy a színészt is olasznak gondolják. Pedig valójában kelet-európai zsidó gyökerekkel rendelkezik, a többi közt Falk Miksa, az egykori Pester Lloyd ma már lipótvárosi utcanévként is ismert főszerkesztőjének a dédunokája. Az amerikai krimihősök etnikai hátterének helyenként van, máskor pedig nincs valóságalapja: a Kojaket alakító Telly (azaz Aristoteles) Savalas tényleg görög - Fürtöskével együtt, hiszen a kövérkés rendőrt fivére, Demosthenes Savalas alakította -, de a Petrocellit megformáló Barry Newman nem olasz.

Falk a forgatókönyvbeli hadnagyhoz hasonlóan valóban New Yorkban látta meg a napvilágot, és tényleg Kaliforniában, közelebbről Beverly Hillsben él. (Az utóbbi időkben már zavart viselkedéséről, Alzheimer-kórjáról érkeztek hírek, lánya nemrég gyámság alá helyeztetését kezdeményezte. Az ősszel még e portré is interjúkérelemmel indult, de választ nem hozott rá a posta.) Közös bennük a megannyi amerikai családra jellemző bevándorlómúlt; a forgatókönyvírók szívesen is vittek ilyesfajta ízt a sorozatokba. Mára teljesen feledésbe merült, hogy a Columbo-figurát az első nyolc évben nem is Falk, hanem előbb Bert Freed, majd Thomas Mitchell alakította, és harmadjára is két további színész állt eredetileg a lista első helyein. Meg sem kapta volna a szerepet, ha Bing Crosby golfmeccsei nem esnek egybe a forgatási napokkal.

Közhely, hogy Columbo (keresztneve, mint az egyik részben maga mondja: Hadnagy, és csak a legavatottabbak emlékezhetnek, hogy egy igazolványon feltűnik: Frank Columbo) kócos, rosszul öltözött, szórakozott, esetlen, csetlik-botlik. Lehamuzza a pazar villa szőnyegét, csilis babot rendel az előkelő étteremben, parkoláskor feldönti a kukákat a lepukkant, de valóban igen ritka - 1959-ben mindössze félezer példányban piacra került - nyitható tetejű Peugeot 403-assal. Egyszóval - ahogy az amerikai angol mondja - egy klutz. De hányan gondoltak vajon bele, hogy a kopasz Kojaket, a krumpliorrú Stone hadnagyot és a fél szemére vak Columbót egy-egy feltűnő testi eltérés is megkülönbözteti környezetétől, sokszor éppen a kifogástalan megjelenésű bűnelkövetőtől?

Peter Falk már háromévesen üvegszem viselésére kényszerült, miután rosszindulatú daganattal műtötték. Noha később megesett: durván eltanácsolták szereptől, mondván: ennyi pénzért kétszemű színész is akad, fogyatékosságával megbarátkozott, sőt bizarr humorának csillogtatásához is felhasználta. - Emlékszem, a középiskolában egyszer igazságtalanul kiállított a bíró. Annyira begurultam, hogy kivettem az üvegszemet, és átnyújtottam neki: Tegye be magának! - idézte fel baseballmúltját a szivarrajongók magazinjának, a Cigar Aficionadónak adott 1997-es interjújában az akkor már 55 éve pöfékelő és a dohányzás jogáért keményen kiálló Falk. ("Micsoda világ lesz ebből, ahol már egy baseballmeccsen, a szabad levegőn sem lehet rágyújtani?")

 A kosárlabdapályán viszonylag alacsony termete (175 centi) miatt nem annyira dobójátékosként, hanem fürgesége okán vált be, és a hírhedt Sing Sing börtön az életfogytiglanra ítélt Piggy Sandset is felvonultató csapatával is volt alkalma megmérkőzni. A második világháborúban megint csak a szeme miatt nem sorozták be a tengerészgyalogosokhoz (pedig mindkétszer az üvegszemet letakarva kis híján átcsúszott a látáspróbán), így a kereskedelmi flottánál vigasztalódott, ahol szakácsként és mosogatóként foglalkoztatták. - A hajón a kapitány az egyetlen személy, akinek látnia kell. Na, a Titanic esetében ez sem nagyon jött össze - így a színész, aki a CIA-nek pedig azért nem kellett, mert a flottánál belépett a szakszervezetbe, amelyet a McCarthy-féle időkben a kommunizmus egyik melegágyának tartottak Amerikában.A forgatókönyvírók szeretik a titokzatosságot.

Ahogy a Charlie angyalaiban Charlie-t soha nem láthattuk szemből - általában pedig csak hallhattuk -, a Columbóban a hadnagy felesége marad rejtve. Gyakran emlegeti, egy mexikói bűnesetnél pedig éppen együtt nyaralnak a határ túloldalán, de Columbo állandó társaként legfeljebb egy basset houndot láthatunk. Nem így a valódi Peter Falk esetében. Második felesége, Shera Danese színésznő, akivel öt kutyát is tartanak nyolc hálószobás házukban (egyik sem basset hound), valójában a Columbo hat epizódjában is feltűnt - legfeljebb nem a nyomozó nejeként.

Első házasságában örökbe fogadott kisebbik lánya, a most a beteg Peter feletti gyámságot ambicionáló Catherine Falk történetesen magánnyomozó. Még az ő anyjával, Alyce Mayóval mentek - Volkswagennel, hiszen a párnak nem Peugeot-ja volt - az 1960-as Oscar-díj-átadásra, amelyre Peter Falkot is jelölték. Így emlékezett vissza: "És a nyertes Peter...- mondja a hang, én meg már emelkedem fel a székből - ..Ustinov. Mire máris roskadok vissza. Ki van rúgva!, fordulok az ügynökömhöz, nekem több napot már ne számlázzon ki."

Szőcs lászló, Nol.hu