Ma 2023 február 06. Dorottya, Dóra napja van. Holnap Tódor, Rómeó napja lesz.
Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A szélsőjobb azóta is túszként tartja fogva a mindenkor regnáló kijevi kormányt.

Sok szó esik Magyarország és Ukrajna manapság viharos kapcsolatáról, éppen ezért érdemes a dolgok legmélyebbjére ásni, vagyis a kezdetekig visszanyúlni. Hazánk volt az az ország, amely 1991. december 3-tól – Lengyelország és Kanada után – harmadikként ismerte el Ukrajnát független államként. Ha csak ezt az egyszerű tényt vesszük alapul, akkor rögtön megérthetjük a magyar diplomáciának az a mélységes csalódottságát, amelyet Kijev Magyarország elleni hisztérikus kampánya okoz.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy hazánk volt az első állam, amely diplomáciai kapcsolatokat létesített Ukrajnával, vagyis a két ország fővárosában megnyíltak a nagykövetségek, akkor a csalódás természetesen még nagyobb. Ráadásul a két ország aláírta a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződést is.

Tehát a dolgok nagyon is jól indultak, olyannyira, hogy a két ország labdarúgó válogatottja Munkácson – ott, ahol a minap a várról barbár módon levágták a Turul-szobrot – barátságos mérkőzést játszott egymással. Az ukránoknak nagyon fontos volt a meccs, mert nemzeti tizenegyüknek ez volt az első önálló megmérettetése. Az összecsapás gól nélküli döntetlennel végződött. Kinn voltam a munkácsi stadionban, valóban egy igazi barátságos mérkőzést láttunk. A két tábor biztatta saját csapatát, nem gyalázta a másikat, szélsőséges bekiabálások nem volta, az ultrák is távol tartották magukat a stadiontól. A mérkőzés végén, a szerény létszámban jelen lévő rendőrök udvariasan a magyar határ felé terelték a vendégszurkolók autóit, a hazaiak pedig csendben mentek a dolgukra.

Akkor úgy látszott, hogy nem lesz itt baj a kapcsolatokkal, egy jó szomszédra leltünk. Most már azonban fel kell tennünk magunknak a kérdést: miért romlott meg ennyire a két ország viszonya? A 2004-es narancsos forradalom, amelynek célja a társadalmi közállapotok „tisztára mosása” és a szovjet nomenklatúra eltávolítása volt, egy máig kevéssé ismert, nem várt hozadékot is kitermelt. A forradalmi hangulatot kihasználva, elsősorban Kanadából és Ausztráliából hazatértek azok az öreg ukrán fasiszták, illetve leszármazottaik, akik a második világháború alatt a náci német hadsereget támogatták. Ennek akkor senki nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, de a dolgok mégis akkor kezdtek, ha lassan is, rossz irányba fordulni.

A 2010-es kormányváltás után Magyarország minden fórumon támogatta Ukrajna európai integrációját, elsősorban három fontos területen: a vízummentesség, egy szabadkereskedelmi egyezmény létrehozása, valamint az EU-val megköttetendő társulási megállapodás voltak a fő tényezők. Jó jel volt, hogy az ukránok stabilizálni tudták a közállapotokat, sőt visszavonták a kárpátaljai magyarokra nézve hátrányos intézkedéseket.

Az idők azonban változtak, az ukrán belpolitika egyre hektikusabbá vált. Az ukrán elnök, Viktor Janukovics Moszkva felé kezdett húzni, ami Kijevben erős feszültséget okozott. Amerikai segédlettel ekkor léptek elő háttérből a már említett második világháborús ukrán nácik, akik összekeveredtek a neonácikkal. Janukovicsot puccsal eltávolították a hatalomból.

Ez egy kulcselem, mert a szélsőjobb azóta is túszként tartja fogva a mindenkor regnáló kijevi kormányt. A neonácik 2014-es tombolásuk óta mindenkit megfenyegettek, aki nem az ő nézeteiket vallotta, sikerült az egész ukrán politikát maguk alá gyűrniük. Szabályosan rehabilitálták a második világháború alatt emberek százezreinek lemészárlásáért felelős Sztyepán Banderát, a megszálló németeket készségesen kiszolgáló Ukrán Felkelő Hadsereg megalapítóját, akinek manapság köztereken állítanak szobrokat.

A következmények nem is maradtak el, mert 2017-ben már készen állt az új ukrán oktatási törvény, amely egyértelműen a magyar nyelv „kivezetését” célozta Kárpátaljáról. Zelenszkij ukrán elnök hatalomra kerülésekor megígérte, hogy ezen változtatni fog, de az új jogszabály, ha lehet, még hátrányosabb helyzetbe hozza az ottani magyarságot. A magyarellenességre reagálva mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter még 2017-ben: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot.

G. Fehér Péter

A szerző főmunkatárs

]]>www.magyarhirlap.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (516) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Belföld (8) Mozaik (83) Tv fotel (65) Kultúra (6) Tereb (142) Nagyvilág (1305) Jobbegyenes (2540) Autómánia (61) Sport (729) Politika (1581) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Mozi világ (440) Heti lámpás (260) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (6596) Életmód (1) Vetítő (30) Egészség (50) Gazdaság (675) Történelem (15) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>