Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatban eddig csak a pozitív imázsépítést láthattuk. A sikeres sorozatszínész, gazdag producer egyik napról a másikra lett a megtámadott Ukrajna rátermett, felelős vezetője. Már a háború első óráiban megkezdődött a tudatos legendagyártás. Nyugati lapok megszellőztették, hogy az amerikaiak felajánlották neki a családjával együtt történő kimenekítést a szorongatott ukrán fővárosból. Ám ő – legalábbis a hírek szerint – keményen elutasította ezt a lehetőséget, mondván, „ne taxit küldjenek neki, hanem fegyvereket”. Ezután pedig mind öltözködésében, mind szakállviseletében, sőt egész hanghordozásában egy új Zelenszkijt láttunk. Erős, határozott, kemény, férfias. Ahogy egy megtámadott ország elnökéhez illik. Az alakítás sikerét jól mutatja, hogy a leköszönő brit miniszterelnök kitüntette a Sir Winston Churchill-díjjal. Boris Johnson szerint a legendás miniszterelnök is megirigyelte volna ugyanis Zelenszkij háborús vezetői képességeit. Hát, nem is tudom. Churchill tehetséges festő és irodalmi Nobel-díjas szerző volt, aki nem mellesleg aktív katona, és a II. világháborút megnyerő szövetség egyik meghatározó, vezető személyisége volt. Volodimir Zelenszkij művészi tevékenységének értékelésétől most hadd tekintsek el. Háborús vezetői képességei vonatkozásában pedig éppen az elmúlt hetekben jelentek meg olyan hírek, amelyek erősen árnyalják ezt a képet.

Először is érdemes felfigyelni arra, hogy az alábbi információk amerikai, illetve jó tengerentúli kapcsolatokkal rendelkező forrásokból származnak. A Fitch Ratings hitelminősítő szerint Ukrajna csődközeli helyzetben van. Külső adósságai törlesztésére kétéves moratóriumot kért. Az ország működésének fenntartására havonta folyamatosan több milliárd dolláros külső finanszírozásra van szüksége.

Mindez egy megtámadott ország esetében még magyarázható lehetne, ám az egyik vezető amerikai hírcsatorna, a CBS igen érdekes dokumentumfilmet készített. Információik szerint az Ukrajnába érkező nyugati fegyverek alig harmada érkezik meg a harcoló csapatokhoz. Az Interpol vezetője is felhívta erre a figyelmet, mivel az eltűnt fegyverek jó része a feketepiacon tűnik fel. Igaz, a CBS a beharangozó után mégsem vetítette le a filmet, mondván, új adatokkal frissítik azt. De az alapinformációt a korrupcióról már közhírré tették, ami több mint árulkodó. Ehhez rögtön tegyük hozzá az Amnesty International jelentését, mely szerint az ukrán hadsereg iskolákat, kórházakat használ bázisul, de a lakosságot nem értesítik, nem evakuálják. Közel húsz településen dokumentálták ezt a gyakorlatot. Ha felidézzük, hogy az Amnesty a Soros-féle NGO-hálózat egyik legrégebbi, leghatékonyabb fegyvere, akkor ismét egy igen figyelemreméltó kiszivárogtatást látunk, ami aligha történhetett véletlenül. A minap pedig a német Die Welt ­hasábjain jelent meg egy írás Zelenszkij elnök titkos ügyleteiről. Eszerint 2019 óta Cipruson offshore számlái vannak, Belize-ben és a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégeknek is ő a tulajdonosa. London központjában pedig több millió dollár értékű ingatlanokat tulajdonló céggel hozták összefüggésbe. 2012 óta állítólag közel negyvenmillió dollárt kapott Igor Kolomojszkij ukrán oligarchától. A cikk szerint – nem meglepő módon – a nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség vizsgálta az eseteket, de nem találtak semmilyen törvénytelenséget. Azért beszédes, hogy az egyik legjelentősebb német lap most tette közzé ezeket az információkat az ukrán elnök állítólagos kétes üzleteiről. Szintén az elmúlt napokban látott napvilágot az a hír, mely szerint az ukrán termőföld jelentős hányada került amerikai érdekeltségű óriásvállalatok birtokába. Noha ezt már igyekeznek cáfolni, de az azért még tény, hogy Zelenszkij 2021-ben aláírta azt a törvényt, amely megnyitja az utat a külföldiek földvásárlása előtt. Egy szintén Soros Györgyhöz köthető szervezet, az Atlantic Council már egy évvel a törvény kihirdetése előtt készített egy elemzést, amely az ukrán földvásárlásban rejlő üzleti előnyöket mutatta be.