A kaliforniai El Cerritóban tábor nyílik 4-12 év közötti gyerekeknek, hogy „megtalálják nemi identitásukat, és azt nyíltan kifejezhessék”. A gyermekek minden reggel elkészítik saját névjegykártyájukat, rajtuk a választott „nemi megnevezéssel”, és azt szabadon váltogathatják akár napi rendszerességgel is. Akarják vajon ezt a gyerekek? 

„Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!” József Attila gyönyörű versében ezeket az alternatívákat kínálja fel a gyermekeknek. ]]>Amerikában viszont gyermektábor nyílik ]]>a transznemű közösség szervezésében.

Kérem, a helyén értsék: nem a transzneműekkel van gondom. S ez vonatkozik az LMBTQ többi szereplőjére is. A probléma az, hogy erre már kiskorban elkezdik „nevelni” az embereket. Mindezt természetesen egy üzleti vállalkozással kiegészítve.

Persze szépen fogalmazva: sokszínű programokkal és szolgáltatásokkal fogják népszerűsíteni a nemi sokszínűséget, amivel nem csak a gyermekeket segítenék, hanem „közösségeiket” is.

A táborban természetesen csak gendersemleges wc lesz. A jövőben a projektet kiterjesztik, kis szerencsével Magyarországra is eljuthat.

Józsi csepeli boltos a hírt tanulmányozgatva elgondolkodott, hogy unokáját akarja-e majd ide befizetni. Mivel roppant nyitott ember volt, erről megkérdezte a gyermeket is. A kis Balázs nem értette a felvetés értelmét: ő egy kiskutyát szeretett volna igazándiból!

Józsi tovább feszegette a problémát, érdeklődött az iránt is, hogy a négy éves Balázs naponta hányszor szokta meghatározni nemi identitását. Az unoka ezen megszeppent, veszélyben látta a kiskutya megkapásának lehetőségét. Elgondolkodott, hogy akkor most mi a helyes válasz.

Józsi családjában genetikus volt a tolerancia és kompromisszumkészség keresése. Ezt a kis Balázs is örökölte. Ezért felvette, hogy akkor esetleg lehetne szó egy vizipisztoly beszerzéséről?

Józsi utánanézett a honlapon. Aztán közölte, hogy a pisztoly gyerekjáték formában is tiltott szó, de nem szeretne-e Balázs egy névjegykártyát, amelyre leírhatná nemi identitását. Az unoka erre nem tartott igényt. Részben, mert még csak most ismerkedett a betűkkel, de leginkább azért, mert már tisztában volt a haszontalan dolgok fogalmának jelentésével.

Józsi ekkor felvetette a gendersemleges mellékhelyiség kérdését is. Balázsnak erre sem volt égető szüksége ebben a pillanatban. Ráadásul a szónak már a hangzása is gyanút ébresztett benne.

Józsi végül megkérdezte azt is, hogy unokája szükségét érzi-e, hogy 
„safe space segítséget” kapjon abban, hogy megtalálja nemi identitását, és azt nyíltan kifejezhesse. Balázs válasza határozottan elutasító volt.

Ezután Józsi abbahagyta, hogy marhaságokkal nyaggassa a gyermeket, inkább vett egy vizipisztolyt. A kiskutya kiválasztására is egyeztetett időpontot.

Aztán elgondolkozott azon is, hogy a világ legnagyobb demokráciájában de nagyon ráérnek az emberek, s fölös idejüket mekkora marhaságokkal ütik el. Az is felmerült benne, hogy szeretné-e, ha ez szűkebb környezetében is így lenne.Józsi csepeli boltosnak nagyon nem tetszett a gondolat.

Fotó: printerest.com

Máté T. Gyula - ]]>http://matete.pestisracok.hu]]>