Ma 2020 november 26. Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.
Thunberg-pánikban

Thunberg-pánikban

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Jaj, szegény kicsi lány...

Hirtelen beköszöntött 1300 körül a kis jégkorszak, gyors lehűlés ment végbe, és Grönland gyorsan eljegesedett.

Héjjas István kiváló cikke késztetett megszólalásra a témában. Egyetemi docensként huszonegy éven át tanítottam a Környezetgazdálkodás című tantárgyat a Pécsi Tudományegyetemen. 2018-ban jelent meg tankönyvem a Kossuth Kiadónál Környezetgazdaságtan, környezetgazdálkodás címmel.

A karbon korban (carbonium = szén, latinul), 359–299 millió évvel ezelőtt képződtek a hatalmas széntelepek, ugyanis a fásszárú növények megjelenésekor még évmilliókig nem léteztek a lebontásukra specia­lizálódott szaprofita (lebontó) szervezetek. E hatvanmillió év alatt a légkör oxigéntartalma 32,5 százalék volt a mai 21 százalékkal szemben, a szén-dioxid-tartalom pedig a háromszorosa a jelenlegi 0,036 százaléknak: 0,108 százalék. Éppen ezt a sok szén-dioxidot építették be a saját szervezetükbe a fák évmilliókon át. A tengeri élővilág pedig kalcium-karbonátot készített a szén-dioxidból, így képződtek mészkőhegységeink. Ma is ez történik, ha megnő a légkör szén-dioxid-koncentrációja: a növényzet és a tengeri mikroorganizmusok építik be a szervezetükbe. A bioszféra és a légkör kölcsönhatása teszi nagyon is stabillá az éghajlatot korunkban. Kisebb-nagyobb ingadozások mindig is voltak, vannak és lesznek.

1000 körül érték el a vikingek Grönlandot, ahol dús füvű legelőket találtak állataiknak. Ők nevezték el „zöld földnek”, hiszen ez a grönland dán jelentése. (Gondoljunk az angol green és a német grün szavakra.) 1300 körül hirtelen beköszöntött a kis jégkorszak, gyors lehűlés ment végbe, és Grönland olyan gyorsan eljegesedett, hogy a 2–3 kilométer vastag jégtakaró alatt szinte bizonyos, hogy kiterjedt viking települések maradványai rejtőznek.

A 16. század közepén a neves flamand festő, id. Pieter Brueghel (1525–1569) festményein a fenekükig befagyott németalföldi csatornákon jókedvű hollandok korcsolyáznak.

Az Északi-sark jege mostanában valóban olvad. Először is, ha teljesen elolvadna sem nőne egyetlen milliméterrel sem az óceánok szintje! Ez Arkhimédész törvényéből következik: a víznél kisebb sűrűségű jég annyi vizet szorít ki, mint amennyi víz az olvadásakor képződik. Tessék kipróbálni: egy pohárba vizet és jégkockákat tenni, megjelölni a víz szintjét, és kint hagyni a konyha melegében. Másnap reggelre eltűnik a jég, a víz szintje mégis ugyanott lesz, ahol este megjelöltük.
Én elhiszem, hogy a jegesmaciknak majd alkalmazkodniuk kell évezredek alatt, ha ez bekövetkezik, nyilván a bundájuk majd megbarnul, de erről szól az evolúció. Teljesen értelmetlen dolog ez ellen küzdeni. Nem lehet a földi klímát, az ökológiai rendszert egy adott ponton „befagyasztani”.

Természetesen a grönlandi jég, a gleccserek és a 13 millió négyzetkilométernyi Antarktisz jege, ha elolvad, az meg fogja növelni a tengerek szintjét. De nem évtizedek, hanem évmilliók alatt, emiatt nem kell apokaliptikus látomásokkal gyötörni magunkat. Addigra az emberiség nyilván megtalálja a megoldást, hogy kordában tartsa ezt a folyamatot. Kutatni kell a folyamatokat, hogy jobban értsük, hisztéria, pánikkeltés nélkül, de ne a Greta Thunbergek akarják megmondani a tudománynak és a politikumnak, hogy mit kell tenni.

Gazdag László - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (655) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Belföld (5) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Mondom a magamét (4934) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Politika (1571) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (245) Mozaik (83) Egészség (50) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (492) Tereb (140) Történelem (14) Sport (729) Jobbegyenes (1905) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1452) Életmód (1) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>