- 0
„A hős nem bátrabb, mint az átlagember, csak öt perccel tovább bátor.”
Ralph Waldo Emerson
Nagy, sőt, mondhatnók óriási nézettségi adatokat és természetesen bevételt produkálnak világszerte azok a filmek, melyekben különböző abnormális képességekkel rendelkező hős(ök) megmentik a világot, más, ugyancsak szuperképeségekkel rendelkező, ám annál gonoszabb lényektől. Ezt a sikert többnyire roppant izgalmasnak szánt vérontások révén érik el, csak úgy fröcsög a vér, városok omlanak össze és hullanak az emberek, mint a légy. Ennyiben tökéletesen valósághűek, ugyanis az emberiség „megmentésére” tett eddigi, történelmi kísérletekben is így volt ez. Az óriási nézettség és a kapitális bevétel természetesen megihlette a haladó politikát is, hiszen nekik is pontosan ezek a legfontosabbak.
Elém került egy videoklip, melyet az MSZP-P készíttetett, és mely arra buzdít, hogy szavazzunk Jávor Benedekre, aki ezért cserébe megmenti a bolygót mint Benedekman, a szuperhős. Ha meggondoljuk, Benedekman bombaüzletet kínál nekünk. Egy vacak x egy darab papíron, és ezért a semmiségért cserébe megmenti a Földet.
Ahogyan mondani szokták, a hülyének is megéri.
Azt azonban láthatóan tudja szuperhősünk, hogy egy dolog a bolygó megmentése, egy másik pedig, hogy ezt el is higgyék neki. Ezért készült az alkotás. Aki nem látta, az ne is nézze meg, mert elmesélem alább. Ki fog majd derülni, hogy szemben a fenti Emerson idézettel, Benedekman nem öt perccel, hanem egy egész uniós parlamenti ciklussal bátrabb, mint mi valaha is lehetünk.
A Benekiáda úgy kezdődik, hogy a főhősünk áll egy helyen, ami valami átrium, vagy előcsarnok lehet. Zakó, kigombolt ing, nadrágszíj, háttérben italautomaták, műanyagpohárral a delfinek vesztére. Arckifejezése talányos, mondhatnók úgy is, hogy hülyén néz. A vidám hangú narrátor be is mutatja mint az EU-parlament legaktívabb magyar képviselőjét. A következő képsorokon megismerkedhetünk a világ megmentőjének napirendjével.
Reggel futni megy – pedig láthatóan nem kergeti senki –, megfelelő dresszben természetesen, hogy fokozza a gyorsaságát és állóképességét a világ megmentésében. Korán kel, vagy keveset fut, mert 6:00-kor már Putyint leplezi le, aki atomerőművel korrumpálja az országot. Ezt az alkotók egy Putyin képpel illusztrálják, melyen az éppen fenyegetően nem csinál semmit. Miután ezzel végzett és Pakson már krumplit vetnek az atomerőmű hűlt helyén, 8:30-kor már a korrupciót győzi le, izgalmas üldözési vágókép segítségével, miközben a háttérben felvillan az obligát Mészáros Lőrinc, de már le van győzve.
A következő képen Benedekman talpig nyakkendőben immár, egy csinos titkárnő segítségével, elgondolkodó arccal, 400 közérdekű adatigénylést ad be és 1395 módosító indítványt terjeszt az EU-parlament elé.
Ekkorra a néző már transzba esik a látottaktól, úgyhogy megállhatunk kicsit.
Az alkotás ugyanis szemérmesen hallgat arról, hogy vajon mi a fészkes fenét csinált aztán Benedekman az igényelt négyszáz adattal, túl azon, hogy igényelte őket, amivel erdők kivágására serkentette a papíripart. Továbbá az is homályban marad, hogy az EU-parlament mind az 1395 módosító indítványát nagy ívben, magasról, sugárban leszavazta. Ezek azonban apróságok, nézzük tovább a művet.
A következő részben a roppant felelősségteljes parlamenti munkájából kapunk ízelítőt. Ez a tevékenység – a videó szerint – abból áll, hogy a parlamentben biciklizik. Ez halálmegvető bátorságot igényel, ugyanis amennyiben valóban megpróbálná, a terrorveszély miatt kissé hisztériás őrség, bizonyára lelőné. És akkor jaj lenne a bolygónak.
Így értünk el a délutánba. Ebédelni nem ebédel, mert az árt a környezetnek. A délutánt a lakhatási szegénység felszámolásával kezdi. Ezt úgy hajtja végre, hogy más hasonló szuperhősök társaságában egy zöld fejléces papírt tart fel. Sajnos krónikásuk itt megtorpant kissé. Nem világos ugyanis, hogy mit jelent a zöld fejléces papír. A lakhatási szegénység azt jelenti, hogy valaki vacak lakásban lakik, és én nem tudom, jobb lesz-e neki, ha egy ilyen papírba költözik, a képen látható ápoltak közé.
De nincs idő gondolkodni, a munka megy tovább.
Megtudjuk, hogy alapjoggá emeli a tiszta ivóvizet. Ezt azzal illusztrálják, hogy Benedekman egy cuclisüvegre emlékeztető, zöld, bálnagyilkos műanyagból készült edényből folyadékot vesz magához. Mi pedig majd – tartok tőle – megisszuk a levét az egésznek. Ezek után csökkenti a légszennyezettséget is, gondolom egy slukkra beszívja az összes szennyező anyagot és friss, havasi levegőt lehel ki.
Ezek után ellenőrzi a láthatatlan gyerekek házi feladatát. Is. Közben EU támogatást szerez a „tényfeltáró” újságírás számára. Ez azért jó, mert ennek segítségével jól láthatjuk majd, amint az EU-parlamenti képviselők trükköznek a napidíjakkal és egyebekkel. Támogatások híján erről csak naponta egy-két esetet hallunk. De majd támogatással… Olcsóbb energiát is szerez, amit szélerőművek formájában mutatnak be nekünk. Az nem látszik ugyan, de a kontextusból nyilvánvaló, hogy a szükséges szelet is Benedekman fújja.
Aztán, hogy felül vagy alul, az nem derül ki.
Végezetül újra fut. (Fuss, Forrest! Fuss!) A bolygó pedig megmenekül. Ezt onnan tudhatjuk, hogy két jóllakott óvodásra emlékeztető macskajancsi között felmutatja az „év európai parlamenti képviselője a környezetvédelemben” című díjat, melyet megnyert. A mű virágos réttel ér véget és a „Cselekedj” felszólítással. Ez nyilván arra vonatkozik, hogy nekünk is egész napunkat futkosással, biciklizéssel és hülyeségeket beszélésével kéne tölteni, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nekünk nem fizetnének érte. Eddig a mű.
Engem felforgatott fenekestül. Beláttam, hogy mindannyiunk érdeke, hogy Benedekman minél távolabb legyen szeretett hazánktól a bolygó megmentése közben. Menjen csak Brüsszelbe, ott majd fel sem tűnik egy szuperhőssel több vagy kevesebb.
