A faszért hagytam magam rábeszélni

A stílusért persze elnézést kérek, de úgy tudtam, hogy a barátaimmal beszélgetek, őszintén.

Karácsony Gergely (Magyarország)

És akkor történt valami. Valahol. A Hálózat kifundálta - a honi SZDSZ mély egyetértésével -, hogy ez így nem mehet tovább.

Hát kiről is kellene beszélni most, ha nem erről a fiúról, erről az amatőr és kezdő politikusról, akit a média és a sodródó politika az egekbe emelt. Olyannyira, hogy most ő az ügyeletes nomber one.

Volt ez másképp is, amikor a média próbált diktálni, egy kétballábas tanár volt a reménység, Pukli volt a sztár, egy évig sztárolták a legfontosabb embert, aztán dobták. És volt a fekete ruhás nővér, a hétköznapok Jeanne d’Arc-ja, ma már ő is a süllyesztőben. (Most azt jóindulatúan elfelejtjük, hogy egykor a média a fantasztikus Kálmán Olgát - akkor még ATV - volt képes javasolni, hogy legyen miniszterelnök.)

De a politika - pontosabban az MSZP - sem járt nagyobb sikerrel. Miután a generációváltás jegyében kikoptak az őskövületek, pontosabban fogalmazva a bolsevista nehezékek, Kovács elvtárs és Lendvai elvtársnő, azt gondolhattuk, jönnek a megújulás reménységei, az ifjú titánok. Hát jöttek.

Mesterházy még arra sem volt képes, hogy gratuláljon a megválasztott miniszterelnöknek, még kekeckedett is, hogy nem teszi, igaz, kis szakállát azért levágatta, de ez sem segített. Aztán jött Tóbiás, akinek tevékenységét még lábjegyzetben is nehéz lenne összefoglalni. Az idő viszont telt, azaz sürgetett. Látva a mélyrepülést, a Párt végre lépett és a régi harcos szegedi polgármestert emelte a csúcsra, hogy ő majd igazságos Magyarországot gyurmáz az orbáni önkényből. Akart is szegény országjárással, óriásplakátokkal, a pártelnök támogatásával, de a világmegváltó lendület kifújt.

És akkor történt valami. Valahol. A Hálózat kifundálta - a honi SZDSZ mély egyetértésével -, hogy ez így nem mehet tovább. A média megbukott puklistól, nővérestül, Olgástól, a Párt megy ifjú titánustól.

Lépni kell, mert az orbáni önkény és diktatúra nem maradhat. És léptek. És kitalálták.

És jött az új arc.

Hősünk az SZDSZ-ben kezdte, de ha valaki Machiavelli vagy Metternich, akarom mondani Magyar Bálint háttérembere, az jelent valamit. Aztán jött a csoda, a semmiből jött LMP bejutott a parlamentbe. De hősünk egy ciklust sem tudott kibírni, több társával kilépett és megalakította a Párbeszéd Magyarországért nevű nagy sikerű alakzatot, amely a baloldali összefogás reszlijeként néhány képviselővel 2014-ben is bejutott a parlamentbe. Ennek örömére nevet is változtattak, lehagyták a Magyarországért szót, így ők már csak Párbeszéd. Igaz, hősünk nem ott lakóként Zugló polgármestere lett, (Párbeszéd - Együtt?), de rögtön odahívta alpolgármesternek biológus-ökológus politikus társát, Szabó Rebekát. Ennyi volt a teljesítmény tehát, amíg nem jött a még nagyobb csoda.

Erről a szegény mezei MSZP-sek többet tudnának mesélni, akiknek még a választmányi ülés előtti napon sem volt fogalmuk arról, más bajokkal voltak elfoglalva, hogy jön a Megmentő. Ugyanaz a pártelnök most őt támogatta, miként előtte a szegedi balekot.

Jött az Új Arc és beszélt. Először még félszegen, visszafogottan, egy gimnazista gátlásaival, aztán eltelt egy hónap, meg még egy, semmi félszegség, semmi gimnazista gátlás, semmi visszafogottság.

Most járja az országot rendkívül magabiztosan és beszél. Már azt hiszi, mert elhitették vele, hogy ő a kormányfő. Elmondanám, de nem mondom el neki, hogy nagy elődje, a század legnagyobb politikusa is kijelentette a rádióban, majd a televízióban 2009-ben, hogy egy év múlva ő lesz Magyarország miniszterelnöke. Elhitte, ki is mondta Gordon. Aztán valahogy nem ő lett.

Aztán külföldön is jár, hol a bukott osztrák kancellárnál, hol a brüszeli magyarfalóknál.

Szóval most nem félszegen járja az országot - biztos a hátország - és mondja.

Mondja, hogy az alaptörvény megfosztotta a magyar népet a szabadságtól. Mondja, hogy, ennél a kormánynál nehéz rosszabbat elképzelni. Mondja, hogy Orbán Viktornak semmilyen felhatalmazása nincs arra, hogy Magyarországot kivezesse az Európai Unióból vagy pedig szamárpadra ültesse az EU-n belül. Mondja, hogy az Orbán-kormány politikája veszélyezteti azt, hogy Magyarország részese lehessen a megújuló és szociális Európának. Hát csak mondja, ha már ennyit utazik. Ezekre az ökörségekre felesleges válaszolni.

De azt is mondja, hogy nem lesz több kastély, nem lesz több stadion. Hát erre meg azt mondom fiam, hogy ha elfelejtenéd marxista történelmi ismereteidet, szebbek a felújított kastélyok, mint amikor a szocializmusban magtárak, tsz-raktárak, vagy nevelőintézetek voltak. Tehát szépül az ország.

A vitatott stadionépítésekről pedig annyit, hogy a Sodexo-utalványokkal évi 5 milliárd repült ki a francia befektetőkhöz a legszorosabb értelemben a magyar kispénzű dolgozóktól. A félig magyar Sarkozy hiába tiltakozott, legyőzte a magyar kormány az Erzsébet-utalványokkal.

Mi jobb neked, hazafi, ha kimegy évi 5 Md, vagy felépül egy stadion, ami itt marad? Ezt meg mernéd kérdezni egy lakossági fórumon? (A barátaid önkormányzati és fővárosi adósság-milliárdjairól most inkább hallgassunk.)

Te Gergő, a háttérben épp Cseh Tamás szól, én is dúdolom:  Figyeljétek összetettségét! - szólt a tanárnő, S felemelt egy csillogó hátú, szép bogarat.

Hát te is ilyen összetett vagy, túlságosan is. Liberális is, zöld is, lmp-is, párbeszédes is, polgármester is, aztán a fene nagy összetettségedben már a bolsi utódpárt első embere lettél. Mi a f...zért akartad?