Ma 2020 szeptember 26. Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz.
Szentesi Zöldi László: „Az élet nem szimpla genetika”

Szentesi Zöldi László: „Az élet nem szimpla genetika”

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Meglepő dolgokra bukkantunk a Gyurcsány-család apai ágáról.

Gyurcsány Ferenc váratlan facebookos bejegyzése után (amelyben apja náciszimpátiáját tárta fel) nem érdemtelen összefoglalni mindazt, ami kiderült a család apai ágáról. Meglepő dolgokra bukkantunk.

Megirigyelte a jelek szerint Gyurcsány Ferenc, hogy nagyapja bűnei miatti elkeseredésében Pokorni Zoltán napokig tartó nyilvánosságot kapott. És talán az is munkálhatott benne, amikor egyik takargatott életrajzi foltját most tárta ország-világ elé, hogy a Pokorni Zoltánnak nyújtott részvétből talán rá is kiárad valamennyi. A DK első embere a minap a Facebookon írt furcsa, moralizáló bejegyzést apjáról, id. Gyurcsány Ferencről:

„Apám nem egyszerűen nagy hóhányó volt, hanem dörzsember. Dörzsölte az életet, a tisztességét, az őszinte szeretetet. Időnként törte is. Ezer munkahelye volt. De jobban szerette a léhaságot, mint a kötelezettséget, a családot. Rosszul, de beszélt németül. Pápán az osztrák tévét grazi tévének mondták. Azt nézte. Imádta a nácikról szóló dokumentumfilmeket. És lendítette karját. Nem értettem. Semmit nem értettem. Anyám fonónő volt. Apám helyett is ő dolgozott és vigyázott ránk. Ő hangosan kiabált ilyenkor, hangja betöltötte a szoba-konyhás cselédlakást. Mellette álltam, de nem értettem mi történik valójában. Ma már értem. Az élet nem szimpla genetika. Biológiai értelemben apám és anyám vére vagyok. Hálás vagyok az életért. De gondolkodó, értő, érző és ítélő emberként önmagam vagyok döntéseimmel, magam vagyok anyám lelkével és tisztességével.

Magadért felelsz. De annak felelj meg!”

Annak megválaszolásával, hogy miféle, kiféle a dörzsember, alighanem adósak maradunk, de Gyurcsány Ferencről azért néhány dolgot tudhatunk. Ahogyan a volt miniszterelnök felmenőiről is. Minket értelemszerűen az apai ág érdekel jobban, Gyurcsány Ferenc láthatóan ezt szégyelli, ezt rejtegeti, és mint látni fogjuk, apjával kapcsolatban hazudik fontos részletekről.

A gyurcsányi családtörténet tragédiákat, szenvedélybetegségeket hordoz. Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrként dolgozott, és a volt miniszterelnök szerint kártyaadósság miatt főbe lőtte magát. Mi megtaláltuk a Pécsi Napló 1938. júliusi 7-i számát, amely a helyszínről, a részletekről is pontosan beszámol, igaz, magáról az indítékról nem szól:

„A tükör előtt állva fejbe lőtte magát egy nagyatádi pénzügyőri szemlész. Gyurcsány Géza pénzügyőri szemlész már hosszú évek óta Nagyatádon teljesített szolgálatot. Szombaton délután a nagyatádi pénzügyőrség parancsnoka levelet talált az asztalán, amelyet Gyurcsány pénzügyőr írt neki. A levélben bejelentette parancsnokának, hogy öngyilkosságot követ el. A pénzügyőrség parancsnoka a levél elolvasása után dr. Bodnár István és Bakonyi Sándor fővigyázókat azonnal Gyurcsány lakására küldte, hogy vegyék el tőle a szolgálati revolverét. A két fővigyázó elment Gyurcsány lakására, melynek ajtaját zárva találták. Közben jött Gyurcsányné, akinek segítségével a pénzügyi fővigyázók kinyitották a lakás ajtaját. Amikor az egyik szobába be akartak lépni, abban a pillanatban a szobában fegyver durrant és a fővigyázók már azt látták, hogy Gyurcsány átlőtt fejjel hátrahanyatlik. Mindjárt hozzárohantak, de szerencsétlen bajtársuk már halott volt. A golyó keresztülment a koponyáján és azonnal megölte. A hatóságok, mivel bűncselekmény nem történt, kiadták a temetési engedélyt.”

Nem túlzás azt állítani, hogy apjáról, id. Gyurcsány Ferencről a DK elnöke egy életen át hazudozott és hazudozik. Lássuk a tényeket: a miniszterelnök apja 1933-ban született Igalon, sok gyerekkori hányódás után Pápán állapodott meg, miután elvette Varga Katalin helyi munkáslányt. Bizonyos életrajzi elemeket Gyurcsány Ferenc valószínűleg kozmetikázás nélkül bocsátott a közvélemény elé. Nincs okunk abban kételkedni, hogy „zuhanó dzsentricsalád gyermeke”, „haragudott a rendszerre, haragudott magára, nem találta a helyét és pokolian ivott”, „ha ivott, akkor azért elcsattant egy-két pofon… egy komoly verésre emlékszem, amikor komolyan elagyabugyált”, ahogyan azokat a volt kormányfő az Összezárva Friderikusszal című műsorban 2015-ben előadta. Elhallgatta az igazság egy-két részletét azonban, amikor azt állította, hogy „a pápai tanácselnök sofőrjeként autóval belehajtott az árokba, de kiderült, hogy ivott előtte és lecsukták másfél évre”. „Öt-hat éves voltam akkor”, folytatja Gyurcsány Ferenc, tehát az eset valamikor 1966–1967 körül történhetett. Mi azonban rábukkantunk egy kísértetiesen hasonló 1959-es ügyre. Gyurcsány vagy hazudik az időpontról és a körülményekről, vagy tudatosan leplezi, hogy – mint látni fogjuk – több részeg vezetése is volt az apjának. A Közép-dunántúli Napló 1959. november 8-i cikkét idézzük:

„November 2-án este tizennyolc órakor Gyurcsány Ferenc pápai lakos, a győri 61. sz. AKÖV 3,5 tonnás, YA 73–33 rendszámú tehergépkocsijával a Somogyi Béla utca 17. számú ház előtt elütötte a Rákóczi TSZ fogatolt kocsiját, amely tejet szállított a tejüzembe. Megállapították, hogy a fogatolt kocsi szabályszerűen, kivilágítva közlekedett, a tehergépkocsi pedig hátulról szaladt bele. A vezető ittas volt, s mielőtt a rendőrhatóság kiszállt volna a helyszínre, megpróbált a gépkocsi berendezésén változtatásokat eszközölni, az eset elkendőzése céljából. A rendőrök Gyurcsányt azonnal felszólították a gépkocsitól való távozásra. A közlekedési hatóságok – jogosítványának bevonása után – megindították ellene az eljárást.”

A két összevetés azért is elgondolkodtató, mert Gyurcsány utólag szélsőjobboldali nézeteket tulajdonít apjának, ugyanakkor azt állítja, hogy a hatvanas évek közepén a pápai tanácselnök sofőrjeként dolgozott. Mindenesetre nem életszerű, hogy a pápai tanácselnök olyan embert vett volna maga mellé bizalmi állásba, akit nem kádereztek le, arról nem beszélve, hogy a tíz évvel azelőtti részeg vezetéséről és az eljárásról a kisvárosban mindenki tudhatott.

Id. Gyurcsány mindenesetre többször landolt ittasan az árokban. Részlet a Veszprémi Napló 1968. február 7-i számából, tanácselnökről ebben sem esik szó, ittasságról viszont igen:

„Ugyancsak ittas vezetés miatt történt baleset Adásztevel községben is. Gyurcsány Ferenc 35 éves pápai lakos a személygépkocsival az árokba hajtott, majd felborult. A kocsi utasa: Gulyás László 32 éves pápai lakos megsérült.”

„Onnantól munkahelyről munkahelyre vándorol, a pénzt elissza, ha nincs pénze, elmegy kölcsönkérni. Időnként az ilyen kölcsönkérős ügyek miatt lecsukták két-három hónapra megint” – mondja Gyurcsány a gázolás utáni időkről Friderikusznak. Arról persze nem beszél, hogy apja már 1961-ben sikkasztott, amiért első fokon elítélték. Újabb részlet a Veszprémi Napló 1962. október 9-i számából, ezúttal „Gyurcsányiként” említve Gyurcsány apját:

„Visszaélt a bizalommal. Gyurcsányi Ferenc Pápa, Április 4. utca 5. szám alatti lakos, jelenleg a győri AKÖV gépkocsivezetője, 1958 szeptemberében mint kisegítő munkaerő, első ízben dolgozott a Pápai Városi Tanács VB pénzügyi osztályán. Mivel munkáját ekkor jól végezte, az egyik dolgozó megbetegedésekor, 1961 márciusában, ismét alkalmazták pénzbeszedőként. Gyurcsányinak, aki italozni is szokott, csakhamar pénzre volt szüksége. Az adózóktól beszedett pénzekkel nem számolt el tehát, illetve részükre nem hivatalos nyugtát adott, hanem a nyugtatömbben elhelyezett, de abban az időben a tanácsnál már nem használatos szelvényekkel igazolta a pénz átvételét. Egyéb módon is jutott így pénzhez. Miután visszaéléseire 1961 augusztusában fény derült, munkaviszonyát megszüntették. Gyurcsányit azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy az adófizetéssel kapcsolatosan újabb visszaéléseket kövessen el. Ezután úgy igyekezett jogtalanul szerzett pénzhez jutni, hogy az adófizetők közül néhányat felkeresett és előttük továbbra is úgy viselkedett, mintha még hivatalában lenne. E minőség színlelésével újabb zsákmányhoz jutott. Bár cselekményei felderítését követően az okozott 5320 forint kárból jelentős összegűt megtérített, még mindig 2830 forinttal adósa társadalmunknak. A bíróság egyrendbeli, társadalmi tulajdont károsító sikkasztás folytatólagosan elkövetett bűntette, valamint háromrendbeli, hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett csalás bűntette miatt hét hónapi szabadságvesztésre ítélte Gyurcsányi Ferencet. Kötelezte ezenkívül a bűnügyi költségek és az okozott kár megfizetésére. Az ítélet nem jogerős.”

Gondok vannak a szabadságvesztések körül is. Debreczeni József 2006-ban megjelent könyvében, Az új miniszterelnökben pár mondatot szentel a börtönbüntetéseknek: „Gyurcsány Ferenc apja kétszer börtönbe is került. A meg nem adott kölcsönök miatt, illetve közveszélyes munkakerülésért. Az apa nélkül maradt családot ilyenkor az édesanya jövedelméből kell eltartani.”

Csakhogy az adatokat szolgáltató ifjú Gyurcsány (és Debreczeni) ebben is hazudik. Azt sugallják ugyanis, mintha az apa jelentéktelenebb ügyek miatt került volna börtönbe. Többszöri lopásról szó sem esik. Pedig id. Gyurcsány Ferencet 1979. november 19-én a Pápai Járásbíróság egyrendbeli lopásért és egyrendbeli kisebb értékre elkövetett lopásért tizenegy hónapi szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletben felbukkan, hogy Gyurcsány különös visszaeső, vagyis ugyanazon cselekményért (esetünkben lopásért) legalább egyszer már elítélték. Azt is kiböngészhetjük a bírósági iratból, hogy az elítélt részegen biciklit és pénztárcát lopott, és hogy a bíróság szerint „alkoholistának tekinthető”, ezért kényszergyógyítását is előírják szabadságvesztésének idejére. És itt a perdöntő bizonyíték arra nézve, hogy nem csak kétszer volt büntetve, és korántsem közveszélyes munkakerülés és kölcsönügyeletek miatt:

„(Gyurcsány Ferenc) többször volt büntetve, utoljára a Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1977. november 21-én jogerőre emelkedett B.2772/1977/2 sz. alatti összbüntetési ítéletével lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 1 év és három hónapi szabadságvesztésre ítélte, és a büntetéséből 1978. augusztus 13-án szabadult.”

Vagyis – ha a fia visszaemlékezését is hitelesnek tartjuk – id. Gyurcsány Ferenc legalább háromszor, de lehet, hogy többször kapott letöltendő szabadságvesztést, és a periratok alapján leginkább lopásért, de lehet, hogy más bűncselekmények miatt is. Amit biztosan tudunk róla: lopott, sikkasztott, munkakerülő volt, adósságait nem adta meg, többször ittasan vezetett.

Idősebb Gyurcsány Ferenc 1996-ban halt meg, 63 évesen. Nem találkoztam senkivel, aki részt vett a szertartáson. Így aztán azt sem tudjuk, lendítette-e valaki a karját, vagy sem. Mi csak annyit tudunk, hogy hazudni nem szép dolog, és hogy a Pokorni-ügybe kapaszkodva Gyurcsány megpróbálta kimosni a családi szennyest. Felmenői tetteiről természetesen senki sem tehet: de ha valaki tudatosan ferdít, hazudik, akkor semmivel sem különb a megtévedt szülőnél. Gyurcsány Ferenc pedig hazudott, mégpedig nem először – és valószínűleg nem utoljára.

Szentesi Zöldi László - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (490) Kultúra (6) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Történelem (14) Sport (729) Mozaik (83) Flag gondolja (33) Tereb (140) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Gazdaság (652) Gasztronómia (539) Heti lámpás (243) Mondom a magamét (4814) Életmód (1) Politika (1571) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (1854) Nagyvilág (1452) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Vetítő (37) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>