Ma 2021 október 28. Simon, Szimonetta napja van. Holnap Nárcisz napja lesz.
Szél Bernadett liberális demagógiája

Szél Bernadett liberális demagógiája

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Ez bizony szégyen!

Érdemes egy szóra visszatérni Szél Bernadett független képviselő egy bejegyzésére, mint jelenségre. Arról írt, hogy az augusztus 20-i tűzijáték haszontalan, káros dolog, helyette gyermekétkeztetésre kellene fordítani a pénzt. 

Szél Bernadett – az övéi számára csak a „Berni” – megjegyzése nem is lett volna különösen érdekes, úgymond beleillett az ellenzéki kötözködések szokványos sorába, ám valamiért mégis érdemes megállni mellette egy szóra – így utólag is.

Azért mégpedig, mert a „Berni” jellegzetes és tipikus, demagóg liberális szöveget nyomott, ami első látásra nagyon vonzónak és emberségesnek tűnik, a gyanútlan állampolgár azonnal meghatódik tőle, hogy milyen nemes gondolat ez: ne csináljunk fölösleges „csinnadrattát”, helyette inkább segítsünk az éhezőkön. Kinek ne tetszene elsőre ez a gondolat? Ki vitatkozna azzal, hogy cirkusz helyett kenyeret adjunk az embereknek?

Elsőre senki.

Másodikra azonban már észre kell vennünk, hogy álságos érvelés ez a javából.

Először is azért álságos, mert minden országnak szerte a világon vannak olyan ünnepei, szimbolikus eseményei, látványos rendezvényei, amelyek a nemzetközösség számára lelki összetartó erőt jelentenek, s nem lehet kiváltani azokat semmi mással. Ezek olyan hagyományok, amelyek nélkül szegényebb, üresebb, illúziótlanabb lenne egy nemzet élete. 

Vagyis: nem lehet az egyik fontos dolgot szembeállítani a másikkal addig, amíg nem alakul ki az országban gazdasági válsághelyzet – ilyen viszont, bármit hőbörög az ellenzék, nincs Magyarországon. (Legfeljebb ők szeretnének válságot.) Magyarul: ne keverjük össze a szezont a fazonnal, tisztelt Berni asszony! Ez olyan, mintha egy szűkösen, de azért megélő család úgy döntene, hogy többé nem mennek sehová a hétvégeken sem, nem mennek ki a Városligetbe sétálni a gyerekekkel, vagy nem mennek el egy moziba sem, mert mindez pénz- és időpazarlás, azt az időt is pénzkereséssel kell tölteni. Milyen élet lenne az?

Másodszor: Széll „Berni” okfejtése a liberális világlátás jellegzetes megnyilvánulása. Ennek alapja az, hogy gazdasági szempontból a PIAC mindennek az alfája és az ómegája, a piacon verseny zajlik, amibe az ÁLLAM nem szólhat bele, ennek következtében viszont a piac szelektál, a versenynek pedig vannak vesztesei, akik „sajnos” – de szerintük elkerülhetetlenül! – az út szélére kerülnek, viszont rajtuk segíteni kell, segélyekkel, gyermekétkeztetésekkel, egyszeri támogatásokkal.

Vagyis, a liberálisok halat adnak a szegényeknek, és nem hálót, amivel megtanulhatnának halat fogni. 

Ezáltal pedig valójában bent tartják őket abban a helyzetben, amibe valóban sajnálatos módon belekerültek – a piac „áldásos” szelekciója következtében. Bent tartják egy csapdahelyzetben, amiből nem tudnak kitörni, sőt még függő viszonyba is kerülnek a liberális jótevőiktől, akik nagyon „megértik” őket, de igazi segítséget nem nyújtanak számukra.

Ezzel szemben áll a konzervatív-kereszténydemokrata világlátás, gazdasági szemlélet. Utóbbi szerint az egyszeri segélyek sorozata nem más, mint a szegénység problémájának prolongálása, kitolása az idők végezetéig. A szegénység ugyanis a liberális, pontosabban neoliberális, friedmaniánus gazdasági körülmények között állandóan újratermelődik, mert strukturális probléma. 

Az igazi megoldás tehát nem ez, hanem a MUNKA, vagyis a munkalehetőségek megteremtése és ebben az állam hathatós segítsége, például a közmunkák megszervezésével. A munka maga a háló, amivel a szegényeknek esélyük lesz arra, hogy megtanuljanak horgászni – vagyis munkából megélni –, s így önmaguk tudják kihúzni magukat a szegénységből, ha van erre akaratuk és szándékuk. 

Ezt tette az utóbbi években az Orbán-kormány, amelynek hatására látványos módon csökkent a szegények száma Magyarországon. Egyre több ember tanult meg halászni és gondoskodni önmagáról ahelyett, hogy a liberális jóemberek adományaiért esedezzenek. 

Egy fontos tanulság még: felhívom a figyelmét mindenkinek arra, hogy ha egyik vagy másik ellenzéki politikustól azt hallja – mint most Berni asszonytól –, hogy nem szabad semmilyen látványos nemzeti eseményre pénzt költeni az államnak, mert az mind felesleges, helyette a szegényeknek kell segélyeket adni, akkor rögtön tudni lehet, hogy tőrőlmetszett liberális politikussal vagy párttal állunk szemben.

Remélem, jól érthető, hogy nem a segélyezés és az élelmezés ellen szóltam, sőt ezt mindig csinálni kell, mert ez alapvető erkölcsi kötelessége a keresztény és jóakaratú embereknek. 

Csak közben azt nem szabad hinni, hogy ezzel oldódik meg a szegénység problémája. Utóbbira a liberálisok látszat-megoldásokat kínálnak, a konzervatívok viszont hosszú távú programot. Választhatunk!

Fricz Tamás - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (14) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (30) Gazdaság (662) Mondom a magamét (5663) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Nagyvilág (1463) Tv fotel (65) Sport (729) Egészség (50) Belföld (6) Politika (1578) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (506) Tereb (138) Életmód (1) Heti lámpás (255) Rejtőzködő magyarország (168) Mozi világ (440) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2136) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>