Ma 2021 december 02. Melinda, Vivien napja van. Holnap Ferenc napja lesz.
Megerősíteni magunkat nemzeti büszkeségünkben: ez a feladatunk

Megerősíteni magunkat nemzeti büszkeségünkben: ez a feladatunk

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Semjén Zsolt szerint az Európai Unió egy tőlünk idegen ideológiát akar ránk kényszeríteni

Fontos, hogy megvédjük szuverenitásunkat és keresztény civilizá­ciónkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben – nyilatkozta lapunknak a nemzeti ünnep alkalmából Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a magyar nemzet közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz. Ferenc pápa látogatását megtiszteltetésnek nevezte, szerinte ez komoly gesztus a szentatya részéről.

– Ma mi az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete számunkra?
– Kettős üzenete van 1848-nak, éppen úgy, mint Szent István államalapításának és 1956-nak is. Szent István esetében ez a keresztény Európához való csatlakozás és a szuverén magyar állam megteremtése volt, 1848-ban „haza és haladás”-nak nevezték, 1956-ban pedig a nemzeti függetlenség, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok és jöjjön létre a szabad Magyarország.

Most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben, s védjük meg szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben.

– Brüsszel lenne az új Bécs?
– Lehet persze párhuzamot látni, de Bécs vonatkozásában látni kell egy ívet: reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a rezisztencia és az 1867-es kiegyezés. Szerintem az Osztrák–Magyar Monarchia összehasonlíthatatlanul szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió. Gondoljunk Közép-Euró­pa közös mentalitására! Egy horvát vagy cseh emberrel félszavakból értjük egymást, de ez nem igaz egy svéd vagy egy belga esetében. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején lényegesen jobban akceptálták a történelmi örökségünket, mint ma az az Európai Unió, amelyik egy tőlünk idegen, uniformizált ideológiát akar ránk kényszeríteni.

– Idén elmaradnak a központi megemlékezések. Lehet így méltóan ünnepelni?

– Most a legfontosabb az emberi életek megmentése, és ennek minden mást alá kell rendelni,

így az ünnepi rendezvények megtartását is. Az állampolgárok sem ünnepelhetik szélesebb körben például a születésnapokat mostanában, és ezúttal a nemzeti ünnepet sem tudjuk a szokott módon megtartani, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a szívében ünnepeljen.

– Örömteli hír, hogy összegyűltek az aláírások a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése mellett, de tudva, hogy miként söpörték le az asztalról a Minority SafePack ügyét, van értelmük ezeknek az erőfeszítéseknek?
– Persze hogy van értelmük. Egyrészt soha nem szabad feladni, másrészt pedig jó, ha szokják a témát Brüsszelben.

Botrány, ami a Minority SafePack esetében történt. Věra Jourová cinikus nyilatkozatai és a bizottság állásfoglalása után nyilvánvalóan illúzió azt gondolni, hogy a határon túli magyar nemzetrészek problémáit Brüsszelből fogják megoldani. Számukra az a legfontosabb, hogy az LMBTQ-devianciákkal mi a helyzet, de a valódi, értékhordozó kisebbségekkel, mint amilyenek a nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek, kifejezetten ellenségesek.

Ez abból a kényszerképzetükből eredhet, hogy szerintük az a fejlődés, ha eltűnnek a nemzetek, a vallás és a család. Zsigerileg utasítják el a nemzeti létet, ezért mindig negligálni fogják a nemzeti szempontokat. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését végig kell vinni. A magyar kormány ehhez minden támogatást megadott, aminek segítségével Pesty László és csapata összegyűjtötte a szükséges aláírásokat mind a tíz országban. Naivitás lenne azt gondolni, hogy ezúttal elfogadják a székelyek javaslatát. De nemcsak az a kérdés, az unió elfogadja-e, hanem hogy megmutassuk, nem engedjük lesöpörni az asztalról. Újra és újra elő fogjuk hozni ezt az ügyet, és lépésről lépésre el fogjuk érni, hogy szélesedjen a nemzeti kisebbségek mozgástere.

– Nemrég volt a székely szabadság napja. Mi az üzenete ennek a napnak?
– A székely szabadság napja és az autonómiatörekvések elsősorban a székelységnek fontosak, mert magunknak is tudatosítanunk kell a jogainkat. Az egyetemes magyarságnak is fontosak, mert ha az egyik nemzetrésszel történik valami, az kihat a többire is. A Délvidéken például a megvalósulás állapotában van a kulturális autonómia. Ennek a pozitív tapasztalatai pedig hivatkozási alapot jelentenek máshol is. Mindig, folyamatosan napirenden kell tartani azoknak a jogoknak a követelését, amelyek megilletnek minket. Aminek van realitása, azt meg kell valósítani, de ami most nem reális, hogy elérjük, azt sem szabad feladni, mert attól még megillet minket. A román testvéreknek is szokni kell azt, hogy van autonómiakövetelés. Az EU-ban pedig napirenden kell tartani, hogy a székelységet is megilleti az, amit más nemzeti kisebbségek már megkaptak. Ha elfogadnánk, hogy ez a jog megilleti például a dél-tiroli osztrákokat, de a székelyeket nem, azzal azt ismernénk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk. Ez pedig soha nem fogadjuk el!

– Mit mondana egy románnak, aki a székely szabadság napja kifejezést hallva nem tud lelkesedni: miért nincs félnivalójuk?
– Román barátainknak azt tudom mondani, hogy nézzék meg azokat a nyugati országokat, amelyekben rengeteg nemzettársuk él, hogy ott a megvalósult autonómiák és a kisebbségi jogok biztosítása ártott-e az adott országnak vagy használt. Ez alapján beláthatják, hogy a magyarok jogainak biztosítása nincs kárára a románoknak. Egy románnak sem jobb attól, hogy a magyaroknak rossz. Ellenben ha a magyaroknak jó Erdélyben, és a székelység jól érzi magát a szülőföldjén a Székelyföldön, akkor attól Románia is gazdagodik.

– Miként tudná megvonni az elmúlt évek nemzetpolitikájának mérlegét?
– A honosítás szó szerint történelmi jelentőségű. Politikusok jönnek-mennek, a jogszabályok változnak, de a honosítás az örök. Akik magyar állampolgárok lettek, illetve utódaik, az idők végéig azok is maradnak, hiszen mindenki, aki magyar állampolgár gyermeke, maga is magyar állampolgár. A nemzetnek ez a közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz.

– Az állampolgárság megadása mellett mit tart még fontosnak?

– Megtízszereztük azt az összeget, amit a magyar identitás megőrzésre fordítottunk. A határon túli magyarok körében az óvodától az egyetemig fenntartjuk a magyar oktatási intézményeket. Ezer óvodát építettünk a határon túl és több mint háromezer templomot újítottunk fel vagy építettünk a Kárpát-medencében.

Sikeres a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek keretében több száz fiatal ösztöndíjasunk szolgál a diaszpóra közösségeiben, a Határtalanul program lényege pedig, hogy minden iskolás eljusson határon túli magyar környezetbe, a határon túliak pedig Magyarországra. Emellett a határon túli etnikai alapon álló magyar pártokat és szervezeteket is támogatjuk – akár tetszik ez némelyik utódállamnak, akár nem –, mert nem mindegy, hogy egy település polgármestere magyar-e vagy sem, benne vagyunk-e az adott ország parlamentjében, esetleg kormányzóerő-e a magyar párt. A gazdaságfejlesztésre is soha nem látott nagyságú forrást biztosítunk. Ez a magyar gazdasági expanzió szempontjából is értelmes befektetés, mert minden forint, amit a határon túl befektetünk, odaát kétforintnyi GDP-t termel, de az anyaországban is legalább egy felet. Ez jó az ottani magyaroknak, az ott élő többségi nemzet tagjainak, az adott országnak és Magyarországnak.

– Nem mindenki lelkesedik ennyire a kormány nemzetpolitikájáért. Mit szól ahhoz, hogy a DK azt kifogásolja, hogy – állításuk szerint – Magyarországon oltják be a határon túli kettős állampolgárokat?
– A kérdés komolyabb, mint maga a DK és az ő uszításuk. Az igazi kérdés ugyanis az, hogy mi a magyar állam értelme és célja? Az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon! A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmaradhat. Ha eltűnne a felvidéki vagy az erdélyi magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Mindebből következik a határon túli magyarság támogatása. Ők nem egy idegen test, hanem egy velünk. Egy nemzet vagyunk. Az oltást amúgy az kaphatja meg, aki regisztrált. Ehhez tb-kártya kell. Nem állampolgárság alapján történik az oltás.

– Olyan ördögtől való lenne ­amúgy, ha a határon túl élők is kaphatnának oltást?
– Nekem az a véleményem, hogy amikor a regisztráltakat beoltottuk, tehát mindenki megkapta a vakcinát, akit rá tudtunk beszélni az oltásra, akkor segíteni kell, hogy a határon túli testvé­reink is kaphassanak védőoltást. Ez praktikusan a kárpátaljai magyarokra vonatkozik, hiszen a szerbek jól állnak az oltással, és a többi szomszédunk uniós állam, így azokban is oltanak.

– Arra nem reagált, hogy mit szól a DK viselkedéséhez az ügyben.
– Gyurcsány Ferenc és társulata mindig is nemzetellenes, tehát hazaáruló volt, és most is az. Élettörténetük és politikájuk állandó eleme, hogy a magyar szuverenitást negligálják. Korábban ezt csinálták a szovjet blokkban, most meg az EU-t próbálják úgy deformálni, hogy az Európai Egyesült Államokban relativizálhassák a magyar szuverenitást. Nekik ebből a szempontból mindegy, hogy Szovjetunió vagy Európai Unió, az a lényeg, hogy ne legyen magyar. Ne felejtsük el, Gyurcsány Ferenc volt az, aki miniszterelnökként nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni, és magyarokat akart kirekeszteni a magyar állampolgárság lehetőségéből. Mindeközben pedig a migránsoknak a magyar állampolgárokat megillető támogatásokat akarja adni.

– Mit szól hozzá, hogy Ferenc pápa elfogadta a meghívást, és hazánkba látogat?
– Megtiszteltetés, hogy a szentatya eljön az eucharisztikus kongresszusra, mert nem minden esetben szoktak ezen a pápák részt venni. Ez komoly gesztus Ferenc pápa részéről.

– Az ellenzéki sajtó igyekszik a pápát úgy beállítani, mint aki szociálisan érzékeny, a bevándorlókért aggódó emberként nem szereti a magyar kormányt. Mégis ellátogat hozzánk. Ez cáfolja ezt a megközelítést?
– A szentatya hivatalánál fogva és személyében is mindenkit szeret, így minket is. A pápa dél-amerikai gyökereiből eredően is különös odafigyeléssel viseltetik a szegények, az üldözöttek és az úton lévők iránt, ami természetes, hiszen Krisztus azonosította magát a szegényekkel.

A katolikus tanítás alapján mindenkinek a saját állapotbeli kötelességét kell teljesítenie. A pápa esetében ez a világegyház szempontjai­nak képviselete. A magyar kormánynak pedig az az állapotbeli kötelessége, hogy a magyar embereket és az ő szempontjaikat képviselje. A különböző állapotbeli kötelességekből eredő felelősségi körök összekeverése tévedés lenne.

Mi arra kaptunk megbízást, hogy Magyarországot és a magyar embereket megvédjük. Ezen túlmenően viszont – keresztényi kötelezettségünket teljesítve – arányaiban sokkal nagyobb segítséget nyújtunk a szülőföldjükön a szegényeknek, mint a gazdag nyugati országok. Így felelünk meg egyetemes keresztény és magyar nemzetünk iránti felelősségünknek.

Csekő Imre - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (662) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (5727) Rejtőzködő magyarország (168) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Egészség (50) Heti lámpás (255) Flag gondolja (33) Történelem (14) Autómánia (61) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Politika (1578) Mozi világ (440) Kultúra (6) Tereb (138) Irodalmi kávéház (507) Vetítő (30) Életmód (1) Sport (729) Jobbegyenes (2163) Belföld (6) Nagyvilág (1463)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>