Fontos, hogy megvédjük szuverenitásunkat és keresztény civilizá­ciónkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben – nyilatkozta lapunknak a nemzeti ünnep alkalmából Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a magyar nemzet közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz. Ferenc pápa látogatását megtiszteltetésnek nevezte, szerinte ez komoly gesztus a szentatya részéről.

– Ma mi az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete számunkra?
– Kettős üzenete van 1848-nak, éppen úgy, mint Szent István államalapításának és 1956-nak is. Szent István esetében ez a keresztény Európához való csatlakozás és a szuverén magyar állam megteremtése volt, 1848-ban „haza és haladás”-nak nevezték, 1956-ban pedig a nemzeti függetlenség, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok és jöjjön létre a szabad Magyarország.

Most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben, s védjük meg szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben.

– Brüsszel lenne az új Bécs?
– Lehet persze párhuzamot látni, de Bécs vonatkozásában látni kell egy ívet: reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a rezisztencia és az 1867-es kiegyezés. Szerintem az Osztrák–Magyar Monarchia összehasonlíthatatlanul szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió. Gondoljunk Közép-Euró­pa közös mentalitására! Egy horvát vagy cseh emberrel félszavakból értjük egymást, de ez nem igaz egy svéd vagy egy belga esetében. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején lényegesen jobban akceptálták a történelmi örökségünket, mint ma az az Európai Unió, amelyik egy tőlünk idegen, uniformizált ideológiát akar ránk kényszeríteni.

– Idén elmaradnak a központi megemlékezések. Lehet így méltóan ünnepelni?

– Most a legfontosabb az emberi életek megmentése, és ennek minden mást alá kell rendelni,

így az ünnepi rendezvények megtartását is. Az állampolgárok sem ünnepelhetik szélesebb körben például a születésnapokat mostanában, és ezúttal a nemzeti ünnepet sem tudjuk a szokott módon megtartani, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a szívében ünnepeljen.

– Örömteli hír, hogy összegyűltek az aláírások a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése mellett, de tudva, hogy miként söpörték le az asztalról a Minority SafePack ügyét, van értelmük ezeknek az erőfeszítéseknek?
– Persze hogy van értelmük. Egyrészt soha nem szabad feladni, másrészt pedig jó, ha szokják a témát Brüsszelben.

Botrány, ami a Minority SafePack esetében történt. Věra Jourová cinikus nyilatkozatai és a bizottság állásfoglalása után nyilvánvalóan illúzió azt gondolni, hogy a határon túli magyar nemzetrészek problémáit Brüsszelből fogják megoldani. Számukra az a legfontosabb, hogy az LMBTQ-devianciákkal mi a helyzet, de a valódi, értékhordozó kisebbségekkel, mint amilyenek a nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek, kifejezetten ellenségesek.

Ez abból a kényszerképzetükből eredhet, hogy szerintük az a fejlődés, ha eltűnnek a nemzetek, a vallás és a család. Zsigerileg utasítják el a nemzeti létet, ezért mindig negligálni fogják a nemzeti szempontokat. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését végig kell vinni. A magyar kormány ehhez minden támogatást megadott, aminek segítségével Pesty László és csapata összegyűjtötte a szükséges aláírásokat mind a tíz országban. Naivitás lenne azt gondolni, hogy ezúttal elfogadják a székelyek javaslatát. De nemcsak az a kérdés, az unió elfogadja-e, hanem hogy megmutassuk, nem engedjük lesöpörni az asztalról. Újra és újra elő fogjuk hozni ezt az ügyet, és lépésről lépésre el fogjuk érni, hogy szélesedjen a nemzeti kisebbségek mozgástere.

– Nemrég volt a székely szabadság napja. Mi az üzenete ennek a napnak?
– A székely szabadság napja és az autonómiatörekvések elsősorban a székelységnek fontosak, mert magunknak is tudatosítanunk kell a jogainkat. Az egyetemes magyarságnak is fontosak, mert ha az egyik nemzetrésszel történik valami, az kihat a többire is. A Délvidéken például a megvalósulás állapotában van a kulturális autonómia. Ennek a pozitív tapasztalatai pedig hivatkozási alapot jelentenek máshol is. Mindig, folyamatosan napirenden kell tartani azoknak a jogoknak a követelését, amelyek megilletnek minket. Aminek van realitása, azt meg kell valósítani, de ami most nem reális, hogy elérjük, azt sem szabad feladni, mert attól még megillet minket. A román testvéreknek is szokni kell azt, hogy van autonómiakövetelés. Az EU-ban pedig napirenden kell tartani, hogy a székelységet is megilleti az, amit más nemzeti kisebbségek már megkaptak. Ha elfogadnánk, hogy ez a jog megilleti például a dél-tiroli osztrákokat, de a székelyeket nem, azzal azt ismernénk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk. Ez pedig soha nem fogadjuk el!

– Mit mondana egy románnak, aki a székely szabadság napja kifejezést hallva nem tud lelkesedni: miért nincs félnivalójuk?
– Román barátainknak azt tudom mondani, hogy nézzék meg azokat a nyugati országokat, amelyekben rengeteg nemzettársuk él, hogy ott a megvalósult autonómiák és a kisebbségi jogok biztosítása ártott-e az adott országnak vagy használt. Ez alapján beláthatják, hogy a magyarok jogainak biztosítása nincs kárára a románoknak. Egy románnak sem jobb attól, hogy a magyaroknak rossz. Ellenben ha a magyaroknak jó Erdélyben, és a székelység jól érzi magát a szülőföldjén a Székelyföldön, akkor attól Románia is gazdagodik.

– Miként tudná megvonni az elmúlt évek nemzetpolitikájának mérlegét?
– A honosítás szó szerint történelmi jelentőségű. Politikusok jönnek-mennek, a jogszabályok változnak, de a honosítás az örök. Akik magyar állampolgárok lettek, illetve utódaik, az idők végéig azok is maradnak, hiszen mindenki, aki magyar állampolgár gyermeke, maga is magyar állampolgár. A nemzetnek ez a közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz.

– Az állampolgárság megadása mellett mit tart még fontosnak?

– Megtízszereztük azt az összeget, amit a magyar identitás megőrzésre fordítottunk. A határon túli magyarok körében az óvodától az egyetemig fenntartjuk a magyar oktatási intézményeket. Ezer óvodát építettünk a határon túl és több mint háromezer templomot újítottunk fel vagy építettünk a Kárpát-medencében.

Sikeres a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek keretében több száz fiatal ösztöndíjasunk szolgál a diaszpóra közösségeiben, a Határtalanul program lényege pedig, hogy minden iskolás eljusson határon túli magyar környezetbe, a határon túliak pedig Magyarországra. Emellett a határon túli etnikai alapon álló magyar pártokat és szervezeteket is támogatjuk – akár tetszik ez némelyik utódállamnak, akár nem –, mert nem mindegy, hogy egy település polgármestere magyar-e vagy sem, benne vagyunk-e az adott ország parlamentjében, esetleg kormányzóerő-e a magyar párt. A gazdaságfejlesztésre is soha nem látott nagyságú forrást biztosítunk. Ez a magyar gazdasági expanzió szempontjából is értelmes befektetés, mert minden forint, amit a határon túl befektetünk, odaát kétforintnyi GDP-t termel, de az anyaországban is legalább egy felet. Ez jó az ottani magyaroknak, az ott élő többségi nemzet tagjainak, az adott országnak és Magyarországnak.

– Nem mindenki lelkesedik ennyire a kormány nemzetpolitikájáért. Mit szól ahhoz, hogy a DK azt kifogásolja, hogy – állításuk szerint – Magyarországon oltják be a határon túli kettős állampolgárokat?
– A kérdés komolyabb, mint maga a DK és az ő uszításuk. Az igazi kérdés ugyanis az, hogy mi a magyar állam értelme és célja? Az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon! A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmaradhat. Ha eltűnne a felvidéki vagy az erdélyi magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Mindebből következik a határon túli magyarság támogatása. Ők nem egy idegen test, hanem egy velünk. Egy nemzet vagyunk. Az oltást amúgy az kaphatja meg, aki regisztrált. Ehhez tb-kártya kell. Nem állampolgárság alapján történik az oltás.

– Olyan ördögtől való lenne ­amúgy, ha a határon túl élők is kaphatnának oltást?
– Nekem az a véleményem, hogy amikor a regisztráltakat beoltottuk, tehát mindenki megkapta a vakcinát, akit rá tudtunk beszélni az oltásra, akkor segíteni kell, hogy a határon túli testvé­reink is kaphassanak védőoltást. Ez praktikusan a kárpátaljai magyarokra vonatkozik, hiszen a szerbek jól állnak az oltással, és a többi szomszédunk uniós állam, így azokban is oltanak.

– Arra nem reagált, hogy mit szól a DK viselkedéséhez az ügyben.
– Gyurcsány Ferenc és társulata mindig is nemzetellenes, tehát hazaáruló volt, és most is az. Élettörténetük és politikájuk állandó eleme, hogy a magyar szuverenitást negligálják. Korábban ezt csinálták a szovjet blokkban, most meg az EU-t próbálják úgy deformálni, hogy az Európai Egyesült Államokban relativizálhassák a magyar szuverenitást. Nekik ebből a szempontból mindegy, hogy Szovjetunió vagy Európai Unió, az a lényeg, hogy ne legyen magyar. Ne felejtsük el, Gyurcsány Ferenc volt az, aki miniszterelnökként nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni, és magyarokat akart kirekeszteni a magyar állampolgárság lehetőségéből. Mindeközben pedig a migránsoknak a magyar állampolgárokat megillető támogatásokat akarja adni.

– Mit szól hozzá, hogy Ferenc pápa elfogadta a meghívást, és hazánkba látogat?
– Megtiszteltetés, hogy a szentatya eljön az eucharisztikus kongresszusra, mert nem minden esetben szoktak ezen a pápák részt venni. Ez komoly gesztus Ferenc pápa részéről.

– Az ellenzéki sajtó igyekszik a pápát úgy beállítani, mint aki szociálisan érzékeny, a bevándorlókért aggódó emberként nem szereti a magyar kormányt. Mégis ellátogat hozzánk. Ez cáfolja ezt a megközelítést?
– A szentatya hivatalánál fogva és személyében is mindenkit szeret, így minket is. A pápa dél-amerikai gyökereiből eredően is különös odafigyeléssel viseltetik a szegények, az üldözöttek és az úton lévők iránt, ami természetes, hiszen Krisztus azonosította magát a szegényekkel.

A katolikus tanítás alapján mindenkinek a saját állapotbeli kötelességét kell teljesítenie. A pápa esetében ez a világegyház szempontjai­nak képviselete. A magyar kormánynak pedig az az állapotbeli kötelessége, hogy a magyar embereket és az ő szempontjaikat képviselje. A különböző állapotbeli kötelességekből eredő felelősségi körök összekeverése tévedés lenne.

Mi arra kaptunk megbízást, hogy Magyarországot és a magyar embereket megvédjük. Ezen túlmenően viszont – keresztényi kötelezettségünket teljesítve – arányaiban sokkal nagyobb segítséget nyújtunk a szülőföldjükön a szegényeknek, mint a gazdag nyugati országok. Így felelünk meg egyetemes keresztény és magyar nemzetünk iránti felelősségünknek.

Csekő Imre - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>