Ma 2021 április 18. Andrea, Ilma napja van. Holnap Emma napja lesz.
4fc21b46b60396188f365a6c2a5d9150.jpg

Már megint a Himnusszal van bajuk!

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Annak cáfolatául, hogy a magyar himnusz nem lelkesít, elég megnézni a magyar-norvég pótselejtező alkalmával készült bármelyik youtube-videót, aztán lehet visszakullogni a business-szektorba.

Egyelőre a tudósok között is vita tárgyát képezi, hogy miért vetődik fel időről-időre liberális körökben a Himnusz lecserélésének kérdése. Radikális elméletek általában a hazaárulással magyarázzák a jelenséget, a mostani cikkünkben azonban elégedjünk meg a politikai ok-okozati összefüggések vizsgálatával. Most éppen a Prezi nevű informatikai cég vezetője, Árvai Péter igyekezett lelket verni a mély depresszióban tépelődő, kisebbségi komplexusos magyar népbe.

Az interjúval nincs mit kezdenünk, a sikeres ember marketing szöveggyűjteményének kivonatáról van szó, amelyben olyan időtálló megállapítások mondatnak ki, mint például „A történelem már annyiszor bebizonyította, hogy az emberiség hihetetlen dolgokra is képes.„ Árvai szerint az országon eluralkodó borúlátás a fejlődés gátja, és ez ellen tenni kell, az ő cége pedig remek példa arra, hogyan győzzük le a kishitűséget. Halkan jegyzem meg, hogy általában nem a jobboldal akart mindig „kicsi lenni”, és az utóbbi években épp a baloldal jár élen a Nemzeti Pesszimizmus alapprogramjának megfogalmazásában.

De visszatérve Árvai Péterhez, ő úgy látja, hogy a nemzet, – bocs, nála inkább – az ország felvirágoztatása Kölcsey Himnuszának kidobásán múlik. Imigyen nyilatkozott az Indexnek: „az első dolog, amit meg kellene tennünk, hogy írunk egy optimistább himnuszt, amiben nem arról van szó, hogy milyen rossz nekünk minden.”

A Himnusz egyébként nem arról szól, hogy „milyen rossz nekünk minden”, de nem szeretnék középiskolai második osztályos irodalmi órát tartani a keretes szerkezetről, a mű keletkezésének történelmi hátteréről és a műfaj meghatározásáról. Az „imádság” szótól amúgy is összeugrana Árvai gyomra. És még a látszatát is elkerülném, hogy munkaidőben IT-szakembereket leckéztetek verselemzésből. Nézzük el a Prezi alapítójának felületes ismereteit, hiszen Svédországban járt iskolába, nyilván nem Kölcseyt húzta az érettségin.

Pedig Árvainak, aki nemrég nyíltan vállalta homoszexualitását, akár még rokonszenves is lehet a reformkori költő, hiszen nemrég derült ki róla, hogy szerelmes leveleket írt Szemere Pálnak. Ezt egyébként – mit tesz a magyarok istene – épp Demszky volt kampányfőnökének, Nyáry Krisztiánnak a könyvéből tudjuk. A liberálisok mindig szeretik kavarni a dolgokat a nemzeti jelképek körül. Az Anima Sound System Himnusz-átdolgozása mellett, még a szintén nem jobboldali Dopemant említhetjük, mint aki provokatív célból nyúlt a műhöz.

Tóta W. Árpád írta 2004-ben: „Akár szégyen, akár dicsőség, be kell vallanom, hogy a Csillagok háborúja főcímzenéje sokkal inkább megindít, sokkal inkább előhozza belőlem az egyenes gerincű pátoszt, mint mondjuk a Himnusz.” A vélemény, amely a Medgyessy–Gyurcsány-korszakban zajló árokásás exkavátorának számított, véletlenül szintén az Indexen jelent meg.

Egy évtizede a baloldali sajtó Geszti Péter Magyarország című szerzeményét kiáltotta ki az új himnusznak, a szerző azonban cáfolta, hogy a dallal Kölcsey és Erkel művének lecserélése volt a szándéka. Csernus Imre pszichiáter szerint ugyan „gyönyörű” Erkel zenéje, néhány éve megjelent könyvében mégis olyan sportolókat idézett, akik szerint „egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt.” Mint írja: „Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…”

Az amcsi himnusz biztos lelkesítőbb, ugyanakkor a nemrég elhunyt amerikai író Kurt Vonnegut egyszer azt tette szóvá, hogy túl sok benne a kérdőjel. A magyar himnuszban speciel egy sincs. Az igaz, hogy nem egy tipikus harci nóta, és nincs átitatva birodalmi gőggel, mint mondjuk a szovjet. Míg angolul a nemzeti himnuszt nem is „hymn”-nek, hanem „anthem”-nek nevezik, és csak ünnepélyes, de nem követelmény, hogy fohász legyen benne, addig a magyar nemzeti ének valóban istenhez szól.

Tudom, hogy egy ballibnek ezzel nagyon nehéz együtt élni, de nem tudunk mit tenni. Erkel Ferenc volt annyira szűk látókörű, hogy nem kozmopolita jogvédő slágert akart komponálni, hanem magyar nemzeti éneket, amely felváltja az 1800-as években énekelt császári himnuszt. Árvai Péternek is meg kéne értenie, hogy a mi himnuszunkban nem a vállalati kultúra öltött testet, és nem Chief Executive Officerek brainstormingjára alkották.

Az Orbán-kormány amúgy is rövidre zárta a Himnusz-problematikát, amikor Kölcsey versét beemelte az alaptörvénybe. Annak cáfolatául pedig, hogy a magyar himnusz nem lelkesít, elég megnézni a magyar-norvég pótselejtező alkalmával készült bármelyik youtube-videót, aztán lehet visszakullogni a business-szektorba.

Szikszai Péter -]]> www.magyaridok.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2008) Egészség (50) Kultúra (6) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (254) Vetítő (37) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Gazdaság (657) Nagyvilág (1454) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (5232) Autómánia (61) Sport (729) Szépségápolás (15) Tereb (140) Életmód (1) Mozi világ (440) Belföld (6) Titkok és talányok (12) Politika (1578) Irodalmi kávéház (505) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Történelem (14)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>