- 0
Nocsak...
Ahhoz képest, hogy néhány évvel ezelőtt még bírálatok özöne zúdult Magyarországra, amiért határkerítéssel védekezik az illegális migráció ellen, ma már több uniós tag is követi példáját. A vita most már nem is annyira azon dúl, hogy kell-e a fizikai határvédelem, mint inkább, hogy ki fizesse annak költségeit? A pálfordulást jól jelzi, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője a Welt am Sonntag német lapnak a hétvégén már úgy nyilatkozott:
támogatja, hogy az Európai Unió pénzt adjon a közösség külső határának lengyel–belarusz szakaszán tervezett kerítésre.
– Recep Tayyip Erdoğan török államfő zsarolási kísérleteit a görög–török EU-s külső határon csak akkor lehetett megállítani, amikor a határkerítés gyakorlatilag megakadályozta az illetéktelen átkelést. Ugyanez vonatkozik most a keleti határra is – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
A politikus nemrégiben Twitter-bejegyzésben is uniós forrásokat követelt az unió külső határának védelmére.
– Nem értjük, miért nem finanszírozhat kerítést az Európai Unió a belarusz határon. Hibrid háború van és nem szabad naivnak lennünk. Litvánia, Lettország és mások megérdemlik a teljes támogatásunkat, beleérte a határkerítéshez nyújtott támogatást is!
– értetlenkedett akkor.
Weber egyébként nem túlságosan következetes:
mi nem építünk falakat, mi hidakat akarunk építeni. Európának készen kell állnia a szoros partnerségre Mexikóval
– írta még négy évvel ezelőtt arra reagálva, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök falat épített a mexikói határra. Ugyanakkor még ugyanebben az évben támogatta Magyarország igényét , hogy uniós pénzt használjon fel a déli határkerítés építésére és üzemeltetésére.
Német fordulat
És nincs vele egyedül. Az MTI jelentése szerint a lengyel határkerítés kiépítésének támogatását szorgalmazza Thorsten Frei, a minden jel szerint ellenzékbe kényszerülő CDU/CSU pártszövetség migrációs ügyekért felelős vezetője. Úgy vélte, az is elengedhetetlen, hogy kidolgozzanak egy német–lengyel megállapodást, amelynek alapján vissza lehet fordítani a határon a Németországba Lengyelországból jogcím nélkül belépni szándékozó embereket.
Az EU keleti külső határára nehezedő nyomás enyhül, amint világossá válik, hogy a Németországba vezető út nincs nyitva
– jelentette ki a Willkommenskultur hazájában.
Csak Orbánt szajkózzák
A német politikusok nem találták fel a spanyol viaszt, csak ugyanazt szajkózzák, amit már Magyarország is nagyon régóta követel. Orbán Viktor miniszterelnök éppen november elején írt levelet az Európai Bizottságnak, amelyben arra szólított fel, hogy az unió térítse meg a határvédelem költségeit. Emlékeztetett rá, hogy hazánk eddig 590 milliárd forintot költött saját költségvetéséből határvédelemre, amely Európát is védi.
Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy Magyarország az elmúlt hat évben jelentős mértékű eszközt, pénzt és emberi erőforrást fordított az Európai Unió külső határainak védelmére. Ezért újfent felszólítom az Európai Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit
– írta. Felidézte azt a 12 ország által aláírt levelet is, amelyben a tagállamok kiállnak a fizikai akadályok hatékonysága mellett, és uniós forrásokat kérnek kiépítésükhöz.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a követeléseik süket fülekre találtak. Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábban leszögezte, az Európai Unió támogatja ugyan a külső határok védelmét,
de „kerítésekre és szögesdrótokra nem ad pénzt”.
Belarusz nyomás
A Welt am Sonntag összeállítása szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette belarusz hatalom igyekszik tovább növelni az EU-ba irányuló illegális migrációt. Ezt jelzik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Ez bő kétszeres növekedés a 2019/2020 telén regisztrált 17-hez képest – emelte ki a Welt am Sonntag, rámutatva, hogy erről a három repülőtérről érkezik Belaruszba az EU-ba illetéktelenül bejutni próbáló emberek többsége.
Mint írták, német biztonsági körök becslése szerint naponta átlagosan 800–1000 ilyen ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. A járatok száma hétről hétre ingadozik, és időnként egy-két járatot törölnek. Azonban hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba. Ezeket a repülőtereket belföldiből nemzetközivé minősítik át. Az egyik ilyen a lengyel határtól mindössze húsz kilométerre fekvő Grodno repülőtere – mondták a Welt am Sonntag forrásai, hozzátéve, hogy a minszki hatalom orosz támogatással tevékenykedik, így nemcsak a Közel-Keletről, hanem Moszkvából is szállítanak embereket Belaruszba.
Az EU és Belarusz határán augusztusban bontakozott ki migrációs hullám. A fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt bevezetett EU-s szankciókkal. Az Európai Bizottság államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte a határon kibontakozott folyamatokat legutóbbi jelentésében. A brüsszeli bizottság ismeretei szerint az EU-ba igyekvők belarusz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Belaruszba.
Az első számú célpont Németország.
A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január–júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Belarusz–Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt.
A legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre esett vissza, és azóta is folyamatosan csökken.
Borítókép: Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével nagyot fordult a világ. (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)