Az MSZP újra bebizonyította, hogy páratlan képessége van a megújulásra: eddig sikerült már elárulnia a melóst, a parasztot, az itthoni és határon túli magyart. Hihetetlen kreativitással szúrták kebelbarátaikat is hátba a szocialisták. Most viszont szintet léptek: egymás végleges lemészárlásába kezdtek. Félreértés ne essék, nem kár értük. Azokért kár kissé, akik valaha is bíztak bennük.

Hiller István választmányi elnök Molnár Gyula pártvezérre nézett, és somolyogva megjegyezte:

– Ezt megcsíptük, Gyuszi!
– Meg, Pistikém!
– Beszéltél már vele?
– Vele? A Lacival? Már minek?
– De a Ferit hívtad?
– Persze, öt perccel a Te telefonod előtt…

Az egymásba vetett feltétlen bizalom mindig is meghatározó alkotóeleme volt a Magyar Szocialista Pártnak. Nem vágyom politológusi babérokra, a tényleg tiszteletre méltó kevesek mellett akkora szükség van rájuk, mint a Nemzeti Múzeumban halőrre. De azért azt Botka miniszterelnök-jelöltté való bejelentkezése után azonnal lehetett tudni, hogy Molnár és Hiller ki fogja csinálni. Ahogy a szocialisták mondták: kivéreztetik „a Lacit”. Ő meg nem tett ellene semmit, sőt, kellőképpen mafla is volt hozzá. 

Könyörgöm: Hiller Molnár segítségével túrta ki Botkát  az MSZP választmányának éléről! Korábban meg mindannyian ott voltak, amikor Gyurcsány Medgyessyt szúrta hátba. A gyakorlat, a módszer megvolt. A Laci ne ismerte volna ezt? Pontosan értsük: „a Laci” is ott volt. Még ha arra már nem is emlékszik, és pártba beférkőzött maffiát emleget. Akkor az szolidaritást erősítő demokratikus közösség volt, ma bűnszervezet… Nézőpont kérdése.

– Te Gyuszi! Szerinted ezek a szegedi fiúkák tényleg azt hitték, hogy nyerhetnek?
– Hát, a pálinka nagy úr, főleg, ha konyak a kísérő. Az Ujhelyi meggyőzte Botkát, hogy Brüsszel mögé áll. Lesz pénz, nekünk is odaszólnak. Így mindent megnyerhet.
– Neked odaszóltak?
– Persze. A Szanyi Tibi, hogy maradna még egy körre az Európai Parlamentben, és hogy Ujhelyiék kivel alkudoznak.
– Jó fiú! Maradjon Brüsszelben.
– Milyen színekben, Pisti?
– Milyen színekben leszünk akkor, Gyuszikám?

Mert valóban: milyen színekben? Gyurcsány üzlete Molnárral és Hillerrel csak egy lehet: újra egyesüljön a két párt. Melyik cégér alatt? Hát most a szegfűs brand tűnik gyengébbnek, de egy szocialista vezetőnek van tartalékban a piros mellett kék, zöld, vagy akármilyen színű nyakkendője is, „szükség esetére”. Van fekete is, vagy szivárványszínnel ötvözött barna?

– Vona?
– A Ferit kérdezd, Pistám.
– Egyéniekben meg lehetne alkudni. Ők itt, mi ott lépünk vissza.
– A Feri azt mondja, kiderül. Egyeztetés alatt van Veszprémben a Lajosnál, és Brüsszelben is. Orbánt nem most kell legyőzni, most csak nekünk kell nyerni!
– Akkor nem lesz új miniszterelnök-jelölt, Gyuszi?
– Őszintén? Nem mindegy? Ha kimutatják, hogy azzal bejön pár plusz szavazat, akkor találunk egy Majtényit, Lattmannt, akárkit. Dunát lehet ezekkel rekeszteni, csak ne kelljen semmit sem csinálniuk. Más a gond, Pistám! Romokban vagyunk. A párt nem lázad fel?
– Most? Nem. Most a helyekért fognak egymásnak menni, azokat meg még mi osztjuk. Minél kevesebb a biztos parlamenti befutó, annál inkább fognak hozzánk alkalmazkodni.
– Botka nem robbant?
– Szegedet akarja. Nélkülünk esélye sincs rá. Mi meg ugye segítünk. Most mindenképpen szolidárisak leszünk, Lacikát most sajnálni illik. Két év múlva az önkormányzatin meg?  Kiderül. Nem vagyunk mi maffia, hogy haragot tartsunk. 

Az elvszerű, karakánul baloldali MSZP-vezérkar újabb örömünnepét ülte. Működött a terv. Jövőre néhányan azért csak bejutnak a parlamentbe, talán valamilyen közös lista is lesz. Gyurcsány tegnap pártja hivatalos döntését megerősítve mondta, erre már szinte nincs esély –  ez azt jelenti gyurcsányiul, hogy bőven belefér, csak az ár a kérdés. Utána meg az önkormányzati választás előtt végképp ők, a jelenlegi szoci vezetők vannak nyeregben, hiszen a szocialista középkádert nem a demokrácia, hanem a pozíció, városi-falusi szakértőség, bizottsági tagság motiválja. Baloldaliság, marxi osztályelmélet vagy kossuthi nemzeti liberalizmus, netán demokrácia, ugyan már! A lobbi az igazi, új, szent szó!

Ujhelyi Botkával együtt magától ment, nem fog zavarni. A szegedi polgármester másik nagy híve, Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettes pedig politikatörténeti szavakkal indokolta, hogy miért nem távozik: „Vannak még folyamatban lévő ügyeim”. Jó, tapasztalt káder.

– Az önkormányzatira akkor összehozzuk a pártegyesítést, Gyuszi?
– A nyugdíjasok imádni fogják. Őszödre már senki sem emlékszik. A Feri átveheti a teljes boltot.
– Nem kellene erről egyeztetnünk egymással, tagsággal?
– Pista, ne fárasszuk egymást! Te is tudod, kivel kell egyeztetünk.
– Ne írjak erről egy jó, erős és sarkosan baloldali programot, Gyuszi?
– Írjál Pistám! Ez nagyon kell nekünk!

Összenéztek ismét. Aztán mindegy rajtaütésszerűen a telefonjukhoz kaptak. De a modern szocialista nem párbajhős. Feljelenteni egymást hátulról szokás, szemtől-szembe biztató mosoly jár. Újfent egymásra vigyorogtak.

– Ezt megcsíptük, Gyuszi!
– Meg, Pistikém! Csak fialjon is! Már persze baloldalilag, meg stratégiai szempontból, szóval nekünk…

Fotó: 168.hu

Máté T. Gyula -]]> http://matete.pestisracok.hu]]>