Ma 2019 november 16. Ödön napja van. Holnap Hortenzia, Gergő napja lesz.
d7b5bd4c4798bb968b0ae41672a214eb.jpg

Lovas István - Paks nem érzelmi kérdés

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Nehezen érthető az a hisztéria, amellyel a balliberális oldal hangadói a paksi atomerőmű a bővítésére az orosz Roszatommal megkötendő szerződés ügyében vagy annak margóján léptették ismét működésbe propagandagépezetük Sztálin-orgonáit {...}

{...} nemcsak e projektet, de általában a magyar kormánynak azt a kifejezett szándékát is ismételten célba véve, hogy fejleszteni merészeli keleti irányú kapcsolatait.

Az csak természetes, hogy a külföldi sajtó – jobb- és baloldali egyaránt – az ő oldalukra állt, mint kivétel nélkül minden ügyben 1990 óta.
Vasárnap erre ráerősített Simonyi András, volt washingtoni magyar nagykövet és korábbi MSZMP-s külkapcsolatis a neokonzervatív hangoltságu, igen befolyásos amerikai Huffington Post honlapján írt cikkével, amely ezzel a címmel jelent meg: „Magyarországnak nincs keresnivalója az orosz érdekszférában, ahogyan Ukrajnának sem”. Csak nem azt akarja sejtetni ezzel, hogy a paksi bővítés orosz kivitelezésével kilépünk az EU-ból és a NATÓ-ból?. Itthon pedig Paks kapcsán „Molotov-Ribbentrop-paktumot” kiáltottak.

Valóban hajmeresztő propagandakampány folyik most éppen az eredetileg is az oroszok által épített paksi atomerőmű tervezett kapacitásbővítése miatt. Az egyik vád az, hogy még ükunokáinkat is terheli a kormány, amiért a bővítés költségei 80 %-ának fedezetére 10 milliárd euró összegű orosz állami kölcsönt vesz fel. Szenvtelen kérdés: vajon ha Gyurcsány miniszterelnöksége idején felvett 20 milliárd eurós kölcsönből 10 milliárdot e bővítésre fordított volna és e kölcsön jó részét nem tapsolja el az általa csődtömeggé tett ország fenntartására, mint tette ezt az egész összeggel, ükunokáink mit szóltak volna?

Magyarország legmérvadóbb szakértői egyöntetűen állítják, hogy a Roszatom ajánlat minden szempontból jobb alternatíva a létező többinél. Az, hogy a budapesti francia nagykövetnek nem tetszik, amiért nem a francia Areva céget bízta meg a kormány a paksi bővítéssel, csak természetes. Nekünk pedig nem tetszik az, hogy a franciák SZDSZ-es kedvence, Demszky Gábor főpolgármester nem fogadta el annak idején azt az orosz ajánlatot, hogy az orosz államadósság fejében megépítik azt a metrót, amelynél ma oly sok baj van a francia inputtal, beleértve az Alstom kocsikat. És az sem tetszik nekünk egészen, hogy a D-209-es KGB-s ügynökként ismert Medgyessy Péter (a francia Paribas bank volt helynöke Pesten) egykori miniszterelnököt a francia becsületrend főtiszti (!) fokozatával tüntették ki.
A mérkőzésbe váratlanul beszállt John Lukács amerikai-magyar történész a Szabad Nép jogutódjának, a mai neo- és balballiberális Népszabadságnak a hasábjain inti óva Orbán Viktort Pakssal kapcsolatban, nehogy az oroszokhoz „sündörögjünk”, a kereszténységet, Szent Istvánt, Kossuthot, Széchenyit, Rooseveltet, Churchillt, Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Dantét, Shakespeare-t, Pascalt, Goethét és Tocqueville-t tanúként felhozva a Magyarország számára is előnyös biznisz mérlegelése helyett. Mely óvó levél és hivatkozások elmaradtak, amikor Berlin megkötötte az oroszokkal az Északi Áramlat földgázvezeték üzletet, a new yorki White & Case globális jogi tanácsadói cég bábáskodása mellett.

Németországot, a hazai balliberális ellenzék 1990 óta kedvenc országát sem támadta eddig senki, John Lukácsot éppen úgy beleértve, mint a nyugati világ vezetőit, amiért a világ összes országai közül a Kínai Népköztársaság a második legfontosabb importbeszerzési forrása. Az Egyesült Államoknak az első. Arról az USÁ-ról van szó, amelynek elnöke, Obama, ráadásul szintén meghirdette a keleti nyitás programját. A mi importunk 25 százaléka Németországból, 6 százaléka Kínából jön. Ki nyitottabb tehát Kelet felé? Ráadásul termékeink 25 százalékát Németországba, 2 százalékát Kínába, 3,2 százalékát Oroszországba exportáljuk. Ehhez kit idézzünk? Vak Bottyánt?

A keleti nyitás „erőltetése” egyszerűen gyakorlati szükséglet ahhoz, hogy az elkövetkező időkben a víz felszínén maradjunk.
Miután a balliberális tábor oly szívesen időzik a PISA felmérés adatainál belpolitikai rugdalás céljából, vegyük elő ezt a nemzetközi felmérést, azaz azt, hogy az egyes országokban a 15 éves diákok – a jövő mérnökei és vezetői - milyen eredményeket értek el a tudás globális tesztjén. Az első bizony nem Finnország. Hanem Sanghaj-Kína, majd Szingapúr, ami után Hong-Kong-Kína, a kínai Tajpej, Korea, Macaó-Kína, és Japán következik. Csak azok után értek célba az első európai ország, Liechtenstein diákjai az összteljesítmény alapján. Magyarul: az első hét hely Ázsiáé, utána jön a többi. Legyen e tény bármily kínos is egyeseknek.

Ideje kimondani, hogy nálunk a balliberális ellenzék nem racionális, hanem elsősorban zsigeri okból gyűlöli Ázsiát és a keleti fordulatot. És náluk, mint oly sokszor más téren is, mindez rasszista alapon történik. Nekik minden ázsiai ferde szemű és egyforma. Amolyan kínai. Teljesen mindegy, hogy az a borzalmasan zsarnoki rendszert megvalósító, nyomorgó Üzbegisztánból való, vagy a szuperfejlett Szingapúrból. Nem állhatják őket, mert orrukban turáni stichjük van: „Dakota lóról Orbán a nemzeti turulra nyergelt” – idézte tegnap az SZDSZ-es exminiszter Magyar Bálintot tudósítása címében a Népszava.

Csakhogy azok, akikhez balliberálisaink dörgölődznek, szutykosnak tekintik őket is. Bécsből ugyanis ők – bánatukra - szintén magyaroknak, ha jobban tetszik, kelet-európaiaknak látszanak, mint az ország valamennyi más lakója.
E kínos tényt ritka nyersességgel írta le Edward Lucas, az Economist című brit globális hetilap Közép-Európa tudósítója a European Voice január 30-i számában, amikor ismerteti, hogy egy tanulmány azt sürgeti, Ausztria a saját érdekében is az eddigieknél intenzívebben vegyen részt a visegrádi négyek regionális együttműködésében. Csakhogy, írja, „Egyes osztrákok azt gondolják, inkább az első osztályon repülnek a németekkel és svájciakkal, minthogy összezsúfolódjanak dinamikus, de szutykosabb szomszédjaikkal.”

De mi ne használjunk ilyen túlfűtött érzelmi jelzőket, hanem forduljunk ismét a hideg tényekhez. Már csak azok igen kínos volta miatt is. Amelyek a keleti fordulat bírálatán túl az EU-csatlakozás alapténynek vett üdvösségét is megkérdőjelezik. Nézzük, mennyire áll az egyes országok érdekében az EU-hoz tartozás.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy 2004-ben, uniós csatlakozásunk idején mi hol álltunk az egy főre jutó bruttó nemzeti termékben (GDP), és hová jutottunk 2012-re, az az évi USA dollárban kifejezve. És mások mit értek el, akik nem voltak tagjai az Európai Uniónak.

Ország 2004 2012

Magyarország 10850 12531
Horvátország 9237 13881 (tavaly óta EU-tag)
Törökország 5867 10686
Oroszország 4109 14037
Kína 1490 6091
Malajzia 4918 10432
Szingapúr 26241 51709

A keleti nyitás szükségességét vehemensen ellenzőknek és egyáltalán, az uniós közösséghez tartozás előnyét vagy hátrányát a kívülmaradáshoz képest dogmatikai okokból latra vetni sem hajlandó „értelmiségnek” annál is kínosabb ez a fenti táblázat, mert a benne lévő adatokat a Világbank tette közzé.
Szingapúrt is belefoglalva, hogy azonnal lesöpörjük azt az álérvet, amely szerint „ilyen szintről persze könnyű a nagy ugrás”. Keleti, illetve ázsiai fejlődési ütemmel ma 26 ezer dollár is lehetne egy főre jutó GDP-nk. Jó és kemény irányítást feltételezve.

Lovas István

(Magyar Nemzet, 2014-02-04)

forrás: Lovas István facebook

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Történelem (13) Tv fotel (65) Tereb (138) Életmód (1) Flag gondolja (33) Egészség (50) Sport (729) Mozaik (42) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (631) Vetítő (37) Politika (1571) Irodalmi kávéház (472) Kultúra (4) Jobbegyenes (1634) Mondom a magamét (4077) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (218) Nagyvilág (1439)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>