Ma 2020 február 18. Bernadett napja van. Holnap Zsuzsanna napja lesz.
Jézus nyelve

Jézus nyelve

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
„Éli, éli, lamá sza­bak­táni?” Arámiul, anyanyelvén szólította az Urat: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”

Jézus születése idején a mai Közel-Keleten számos nyelv járta, ezért sokáig bizonytalanságot okozott, milyen nyelven beszélt a Megváltó. A Jézus anyanyelvének számító arámi egy-két településen még ma is él, és néhány éve tudósok erőfeszítéseket is tesznek megmentéséért.

Történészek eleinte azt sem látták pontosan igazolva, hol és milyen körülmények között élt a szent család. Akik kellőképpen nyitottak voltak, hosszú, nehéz kutatásba kezdtek, aminek eredményeképp Jézust elfogadták valóban a Földre érkezett valódi embernek, és tevékenysége ismeretében valódi Istenfiának.

Ettől kezdve már azt kutatták, hogy milyen körülmények között és hogyan élt a gyermek Jézus és szülei, de főleg azt, hogy milyen nyelvet használt napi tevékenysége során. Aki látta Mel Gibson A passió című filmjét, hallhatta, hogy Jézus arámiul beszél. Bár a moziban keveredik az arámi, a héber és a latin, ráadásul az aráminak egy sajátos akcentusát beszélik a színészek.

Mégis ízelítőt kaptunk az addigra már 900 éves nyelvből. Jézus olyannyira magáénak érezte ezt a nyelvet, hogy a keresztfán a hét utolsó mondatából az első így szólt: „Éli, éli, lamá sza­bak­táni?” Arámiul, anyanyelvén szólította az Urat: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” Nyelvészek mondják, hogy több nyelven beszélő emberek álmukban, vagy ha számolnak, imádkoznak, netán súlyos betegségben szenvednek, mindig anyanyelvükön szólalnak meg. Jézus is beszélt más nyelven, héberül biztos, de nem azt érezhette magáénak.

Hol használták a világ egyik legrégebbi beszélt nyelvét? Palesztina több tartományból állt Jézus idejében. Északon terült el Galilea, alatta Szamária, az alatt pedig Júdea. Galilea környéke hegyes, sziklás terület volt, az ott élő emberek lakásaikat a nap sugarai által rózsaszínbe játszó sziklákba vájták.

Ezen a területen az arámi terjedt el, de az ott élő zsidó lakosság héberül beszélt. A hébert nyilvánították vallási nyelvnek, mint a katolikusok a latint, és az arámi volt a beszélt nyelv. Az ott élő törzsek, kisebb és nagyobb népcsoportok szembefordultak a zsidókkal. Simon Makkabeus zsidó főpap úgy tudta megmenteni a népét, hogy áttelepítette őket Júdeába, Szamárián túlra.

Jézus születésének idején népszámlálást tartottak. A család, eleget téve a törvénynek, elindult a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe, ahol Jézus megszületett egy városszéli barlangban. Így lett Júdea tartomány Jézus születési helye. Ezután visszatértek galileai városukba, Názáretbe.

A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Istennek kedve telt benne – írja Lukács evangélista az Újszövetségben. Ettől kezdve nem részletezik, hogy mivel töltötte idejét a gyermek, de miután nevelőapja ács volt, neki segíthetett a munkában.

Lakásuk ugyanolyan egyszerű, sziklába vájt helyiségekből állt, mint a többi családé. Közben eljárt a názáreti zsinagógába felolvasni. Miután Galileá­ban többségében az arámi járta, Jézusnak is az lett az anyanyelve. Olyannyira, hogy a hébert bizonyos akcentussal beszélte, ami feltűnt az embereknek. Jézus olyannyira meghatározó módon beszélte az arámit, hogy ha Júdeában volt és ott tanított, a héberül beszélő zsidók az akcentusa miatt lekicsinylő módon csak a galileaiként emlegették.

A mai Szíria a késői antik időkben kereszténnyé lett, ahol a II.  századra már az arámi terjedt el. A szíriai fővárostól, Damaszkusztól alig több mint félszáz kilométerre régóta megtalálható három apró falu, Maalúla, Dzsabadín (Jabaden) és Bakhá. Maalúlában az arámit, a másik kettőben a neoarámit beszélik.

A VII. század előtt, amikor az arabok még nem éltek Szíriában, az ősi szír város is keresztény volt. A damaszkuszi Omajjád-mecsetben őrzik Keresztelő Szent János fejét ma is. Az arabokkal a VII. században az arab nyelv is megérkezett: ráerőszakolták a régióra, de Maalúla, Dzsabadín és Bakhá izoláltak maradtak, mert gazdaságilag nem voltak jelentős települések. Ez tette lehetővé, hogy az ősi arámi nyelv túlélje az arab inváziót.

Jézus nyelvét ma is beszélik Maalúlában. Itt található a Szent Tekla-kolostor, amelyik egyike a legrégebbieknek. Napjainkban jelenleg 20-25 apáca él itt, árvákat gondoznak. Az oktatás során a Miatyánkot arámi nyelven tanítják, a többit arabul. A damaszkuszi egyetem Arámi Nyelvi Akadémiát alapított Maalúlában 2008-ban.

Mégis félő, hogy Jézus nyelve kihal, bár jelenleg az említett településen 7000 ember beszéli, és 8000 a szomszédos két kis faluban. 2013-ban egy brit nyelvész hozzákezdett az arámi nyelv tudományos igényű lejegyzéséhez, mielőtt örökre eltűnne.

Egy német professzor pedig összeállította az arámi szótárát, és adományokat gyűjt Maalúla település újjáépítéséhez.

Hankó Ildikó - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50) Sport (729) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Kultúra (4) Politika (1571) Flag gondolja (33) Heti lámpás (232) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Tereb (139) Életmód (1) Jobbegyenes (1690) Mondom a magamét (4318) Történelem (13) Irodalmi kávéház (479) Autómánia (61) Belföld (5) Gazdaság (637) Nagyvilág (1446) Gasztronómia (539) Mozaik (42)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>