Tartalmas interjút adott a Lokálnak Jeszenszky Zsolt politikai hobbista, az Echo Tv Keménymag című műsorának állandó vendége. Szóba kerültek többek között migráció, a meggyőződés megvásárlása és latolgattuk a kvóta-tárgyalások kimenetelét is.

– Többször hangoztatta, hogy ön politikai hobbista. Mit takar ez a fogalom?

– Különböző emberek különböző hobbikat űznek különböző szinteken. Bélyeget gyűjtenek vagy minden reggel körbeszaladják a Margitszigetet. Én a politikával vagyok így. Annak ellenére, hogy a családban komoly hagyományai vannak a politikának, én sokáig nem foglalkoztam vele napi szinten vagy aktívan. Aztán csak észrevett, hogy hangosan elmélkedtem a politikáról, kiírom a véleményem Facebook-ra. Eszem ágában sincs politikusnak állni, de van egy elképzelésem a világról. Most kialakult egy nagyon jó közeg a jobboldalon, amelyben friss, fiatalos lendület van. Átalakult teljesen az izzadságszagú, nyakkendős urakból, akik mindig vigyáztak, hogy meg ne sértsenek senkit, és a „mindig veszítünk a baloldallal szemben” hangulatból lett egy magas szinten művelt, olvasott, tanult emberekből álló szellemi közeg, amiben nagyon jól érzem magam.

– Ha már a családnál tartunk. Édesapja, Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterrel sokat vitáznak.

– Apám mérhetetlenül tisztességes ember, azonban nagyon naiv. Hiába volt benne a politikában, a gyakorlati működéséből szerintem vajmi keveset látott. Ma már egyre kevésbé vitázunk egymással, ugyanis fölösleges. Kerüljük a politikai kérdéseket. Nemrég együtt utaztunk, így elkerülhetetlen volt, hogy hosszabban beszélgessünk. Kiderült, hogy elvi kérdésekben maradéktalanul egyetértünk. Csak én a valóságban próbálom látni és megvalósítani ezeket, ő pedig egy harminc évvel ezelőtti képzelt világban él és azt gondolja, hogy az létezik, csak akarni kell. Ez a világ, amit elképzel, egyébként soha nem létezett.

– Sokan hangoztatják az ellenzékiek, hogy aki kiáll a jobboldal vagy a Fidesz mellett, azt megvásárolták. Mi igaz ebből?

– Ezek csak vagdalkozások. Arra gondolnak, hogy a meggyőződésünk van megvásárolva. Ez egyébként nem lehetséges, az én esetemben pláne nem, de bizton állíthatom, hogy Apáti Bence, Megadja Gábor és a többiek a kocsmában és az online felületek hasábjain is ugyanazt mondják. A véleményünk nem változott sem a közeg, sem az évek során, nyilván finomodik, megismerünk, tanulunk új dolgokat, de az irányultságunk nem változik. Persze ismerünk olyan médiamunkásokat, akik véleménye többször is változott az elmúlt időben. Egyszer már irányba lettek állítva, aztán egy másik irányba, és ők mell-döngetve nevezik magukat objektívnek és függetlennek. Ezen már csak röhögünk, kicsit saját magukat is nevetségessé teszik. Mi soha nem mondtuk azt, hogy függetlenek lennénk. Bevalljuk, hogy kormánypártiak vagyunk.

– Véres szájjal támadják a jobboldali sajtót azzal, hogy gyűlöletkeltő és hogy miattunk tart ott a közbeszéd, ahol. Annyit ismételgetik, hogy nem csoda, hogy az emberek elhiszik. Valóban így lenne?

– Ez egy költői kérdés. Napnál világosabb, hogy mindig is a baloldal keltette a gyűlöletet, kezdve azzal, hogy 1990-ben nem volt hajlandó elfogadni, hogy nem az SZDSZ nyerte a választást. Eltervezték, hogy a posztkommunisták hogyan adják át a gazdasági és politikai hatalmat nekik. A politikai hatalmat elvesztették egy időre, a gazdasági hatalom viszont megmaradt a baloldalnál. Az első pillanattól kezdve aljas gyűlöletpropagandát folytattak az akkor még teljes mértékben a baloldal irányítása alatt álló médiájukban a jobboldali kormányzat ellen. Minden, ami azóta történt, csak reakció a jobboldal részéről, és mindig védekező reakció volt. Nagyon jó, hogy végre nem állandóan a védekezés pozíciójában vagyunk, hanem tematizálunk, és ha kell, támadunk. De ehhez kellett egy csomó médiafelület, ahol a jobboldal megnyilvánulhat, kellett az, hogy felnőjön egy új generáció. Érdekes dolog az is, hogy azt állítják, az ellenzéki beállítottságú emberek félnek és nem merik a Fidesz-ellenes véleményüket kimondani. Majd egy másik cikkben írják, hogy nem tudom hol mennyien szidták Orbánt. Önmagukkal is folyton ellentmondásba kerülnek. A valóság az, hogy a kormánypárti véleményüket nem merik kimondani az emberek, mert az ellenzéki vélemény annyira aggresszív és hangos.

– Apáti Bencével folytatott beszélgetésem során az már kiderült, hogy a színházak falain belül a liberalizmus tombol, de mi a helyzet a zenei világban?

– Ugyanez a helyzet. A zenészek köre talán annyiban elviselhetőbb, hogy nagyon sok az apolitikus. Míg a színházban azért erősen átpolitizált a közeg, az ottaniak napi szinten politizálnak, a zenében annyira nem. Tény viszont, hogy a többség a baloldal felé húz, de napi szinten ez nem jelentkezik, pláne nem fröcsögés szinten, mint mondjuk a színházban.

– Ha már a liberális közeg szóba került, tudom, hogy április 8-án épp Kaliforniában tartózkodott és ott is szavazott. Ez az állam a liberalizmus egyik fellegvára. Találkozott magyarokkal kint?

– Igen. Találkoztam ilyen nagyon „menő” füves fiatalokkal, akikkel beszélgettem és leszűrtem, hogy valószínűleg nem a kormányra szavaznak, és olyanokkal is, akik odajöttek hozzám, hogy elmondják: a Fideszt támogatják. Egyiküknek egy mesterséges intelligenciával foglalkozó cége van, tehát ne gondoljuk azt, hogy a kint dolgozó értelmiségből mindenki a kormány ellen szavaz.

– Mire számít az új Orbán-kormánytól?

– Csodákat sosem szabad várni, az ellenzékből hatalomra kerülés esetében sem, és pláne a folytatásnál nem. Az elmúlt közel egy évtizedben világosan látszott, hogy honnan indultunk és hova jutottunk. Látszik, hogy van egy folyamatosság. A kormány nem érdekek kiszolgálását tervezi, hanem bátran szembemegy bizonyos törekvésekkel és folyamatokkal, mint például a migráció.

– Ön szerint minek köszönhető, hogy a nyugat-európai országok ennyire könnyen lefekszenek a migrációnak?

– A nyugatiak megtagadták saját hitüket és kultúrájukat. Van egy állandó bűntudatérzés, hogy a fehér ember mennyi bajt okozott már a világban. Nem vagyunk szeplőtlenek, de igenis az európai ember épített fel egy olyan kultúrát, amelynek nincsen párja. Lehet mondani, hogy ilyen meg olyan volt az iszlám csillagászat. Oké. De hol van most? Az európaiak kollektív bűnösséget éreznek, felteszik a kezüket és azt mondják, „megérdemeljük, gyertek hódítsatok meg minket”. Ez egy irgalmatlanul nagy baromság. Önfeladáshoz vezet.

– Hamarosan tárgyalják a kvótákat az Európai Bizottságban. Ellen tud majd állni Magyarország a nyomásnak?

– Nem mindegy, hogy egyedül kell ellenállni, vannak-e szövetségesek és milyen a közvélemény. Az európai politikusok – mivel választások lesznek hamarosan – ki vannak téve a saját választóiknak. Látszik, hogy két nagyon erős álláspont ütközik. Az európai elit által diktált véleményt a lakosság egy része elfogadja, de egyre nagyobb része megy szembe vele. Ott tartunk, hogy a lakosság és a politikai vezetők között egyre nagyobb a szakadék, és ha ez így van, akkor ezek a vezetők a következő választáson meg fognak bukni. Ez megtörtént már Olaszországban, Ausztriában, és  némileg a Angliában is a Brexittel. Németországban is ébredeznek, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt a bevándorlásellenes AfD lett, de ott az öngyűlölő agymosás már olyan mélyen hatott, hogy nehezen ébred föl a társadalom.

– Térjünk haza egy kicsit, mi lesz az ellenzékkel?

– Baráti jó tanácsként megírtam már nekik, hogy a zsigeri, mérhetetlen Orbán-gyűlölettel le kell állniuk. 2002-ben okosabban ment a gyűlöletpropaganda, mert akkor Medgyessy Péter azt mondta, hogy ez is nagyon jó volt meg az is nagyon jó volt, de mi még jobbat fogunk mutatni, még többet fogunk adni. Nyilván most mások a körülmények. Benne vannak nyakig egy lefelé tartó spirálban. Egyszer mindennek vége, majdcsak rájönnek erre, amikor már annyira rossz helyzetben lesznek. Na, akkor kezdődik majd nulláról az egész.

– A Facebook már többször is letiltotta az oldalát. Mi a baja a közösségi oldalnak önnel?

– A Facebook algoritmusa nem ismeri a humor és a tartalom fogalmát, csak a kulcsszavakat. Előfordult, hogy azért tiltottak le, mert idéztem valakinek a buzizását, helytelenítve azt. Többször másfél-két éves posztjaim miatt tiltottak le. Megjelentek ilyen feljelentő csoportok is, amelyekben állítólag kevesebben vannak a DK-sok, inkább Jobbik-szimpatizánsok, akik kamu profilokkal tolják a párt propagandáját, illetve igyekeznek minden módon elhallgattatni a nekik nem tetsző hangokat. Nekik ez a demokráciafelfogásuk.

Filipp Dávid - ]]>www.lokal.hu]]>