Miután Márki-Zay Péter tematizálni kezdte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra külföldről is komoly összegeket kaptak a kampányra, a Magyar Nemzet sorozatot indított, hogy bemutassa a baloldal külföldi finanszírozásának mélyrétegeit. Sorozatunk első részében Márki-Zay amerikai kapcsolatrendszerét és fő finanszírozási csatornáját, a második részben pedig mindenekelőtt Bajnai Gordon kampányban játszott szerepét ismertettük. A következő, harmadik részben a Soros-hálózat szervezeteit és szereplőit mutatjuk be, akik szintén egy „amerikai típusú” kampányorganizáció részeként működtek a kampányban.

A baloldalon ma már hagyományosnak nevezhető az a választási munkamegosztás, amely már a 2014-es, majd a 2018-as voksolás előtt is jól kirajzolódott. Ez pedig a különböző, Soros György alapítványa által fenntartott szervezetek, illetve az ezekben működő közismert szereplők fokozott kampányaktivitása. 2014 előtt a különböző NGO-k (pl. Hallgatói Hálózat, Szülői Hálózat, Milla) előbb „civil” kormányellenes tüntetéseket szerveztek, hogy aztán szoros szövetségre lépjenek Bajnaiékkal. Egyébként a volt baloldali kormányfő maga is létrehozott egy olyan alapítványt „Haza és Haladás” néven, amely képes volt külföldi forrásokat fogadni – például a Center for American Progress nevű, Soros által is pénzelt szervezettől –, és ezáltal is szélesíteni tudta kampányarzenálját.

Szintén jellegzetes, hogy 2018-ban Karácsony Gergely „árnyékkormányában” egy egész sor olyan szereplő jelent meg, akik így vagy úgy, de a magyar származású amerikai spekuláns széles magyarországi hálózatához ]]>kapcsolódtak]]>.

A jelenlegi főpolgármester felesége korábban egyébként közös céget működtetett a Soros-egyetem egyik oktatójával, Tóka Gáborral. Arról, hogy ]]>Karácsony Gergely]]> főpolgármesterként, illetve előválasztási kampánya időszakában mennyire összenőtt az amerikai spekuláns NGO-hálózatával, sorozatunk ]]>első részében]]> olvashattak. Friss fejlemény, hogy Budapest első embere ]]>Bohár Dániel]]> kérdéseire válaszolva belezavarodott a választási pénzcsapjaként működő 99 Mozgalom amerikai finanszírozásának megmagyarázásába. Karácsony végül beismerte, hogy nem kizárólag tengerentúlon élő magyar állampolgároktól, hanem „más állampolgároktól” is gyűjtött pénzt a baloldal a kampányra.

MEGMOZDULT A SOROS-HÁLÓZAT TÖBB ISMERT TAGJA…

Ezen előzmények után szinte már rutinszerű fejleménynek volt mondható, hogy 2021 őszétől egy sor Soros-közeli értelmiségi állt ki Márki-Zay Péter mellett, sőt, maga a baloldal kormányfőjelöltje többüket úgynevezett „kabinetvezetőként” állította csatasorba. Emlékezetes, hogy elsők között tett hitet ]]>Márki-Zay]]> kormányfőjelöltsége mellett Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-es honatya, a régóta jelentős Soros-pénzekből működő Magyar Helsinki Bizottság alapítója. Szintén a ]]>hódmezővásárhelyi polgármester]]> mellett állt ki az egykori SZDSZ egy másik prominense, Haraszti Miklós, aki a magyarországi Soros-birodalom kialakításának egyik kulcsszereplője volt, ahogy ezt a XXI. Század Intézet ]]>korábban részletesen is bemutatta]]>. Emlékezetes az is, hogy Horn Gábor, az SZDSZ és az MSZP közötti egyeztetésekért felelős korábbi államtitkár, – aki számtalanszor kiállt a magyar származású amerikai spekuláns mellett – szintén ]]>hosszan méltatta]]> tavaly októberben Márki-Zay Péter később fuccsba ment jelöltségét.

A kampány egyik, a baloldal által kiemeltnek szánt pillanata volt 2022 januárjának végén, amikor kijött az ellenzék szakpolitikai kabinetvezetőinek ]]>névsora]]>. A csapat kimondva-kimondatlanul egyfajta árnyékkormányként funkcionált, és több olyan tagja is volt, aki a tárgyalt, külföldről finanszírozott rendszerhez kapcsolódott. Így például Bod Péter Ákos, a Soros-hálózathoz tartozó Transparency International felügyelőbizottsági elnöke, aki személyesen is találkozott a spekulánssal. Az egykori jegybankelnök korábban az MDF-ben politizált, de már hosszú évek óta a baloldalt segíti, Karácsony Gergely 99 mozgalmának is alapítója volt. Szintén a kabinetvezetők közé tartozott ]]>Bojár Gábor]]>, aki a Soros Alapítvány egyik vezetőjeként tűnt fel korábban az SZDSZ környékén, majd a Gyurcsány-kormány megszorító csomagjait is védelmébe vette, viszont támadta a rezsicsökkentést és a családi adórendszert. Érdekesség, hogy a milliárdos Bojár nemcsak tisztviselőként, de donorként is megjelent ]]>Márki-Zay kampányában]]>.

Utóbbi szervezet vezetője Fleck Zoltán, aki az Open Society (Nyílt Társadalom, Soros alapítványa – a szerk.) támogatásából működő Eötvös Károly Intézet (EKINT) igazgatója, és a kétharmados többség nélküli balos alkotmányozás egyik fő szószólója. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a kultúra kampánybeli képviseletét Márki-Zay arra az Inkei Péterre bízta, aki a Soros-egyetem könyvkiadójának főszerkesztője, egyben a Horn-kormány korábbi államtitkára. A médiaügyek baloldali felelőse pedig Polyák Gábor lett, aki a magyar származású amerikai spekuláns által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Végül, de nem utolsósorban: nemcsak a „szakértők”, de a politikusok között is akadtak olyan kabinetvezetők, például Szél Bernadett, vagy a momentumos Tóth Endre, akik pályafutásuk során munkavállalóként megfordultak egy-egy külföldről finanszírozott ]]>szervezetnél]]>.

…ÉS MEGMOZDULT MAGA A SOROS-HÁLÓZAT IS

Az előválasztás megszervezése volt a baloldal részéről a 2022-es választási felkészülésük nagy innovációja. Az eddigiek ismeretében nem okoz meglepetést, hogy ezt a döntőnek szánt fegyvert sem maguk a pártok, hanem egy nemzetközi hálózatba tartozó szereplő, az aHang nevű szervezet működtette. Az aHang afféle „pártok feletti” szervezőként, egy úgynevezett Civil Választási Bizottsággal együttműködve bonyolította le a balos előselejtezőt, természetesen a liberális közegben már-már mágikus erővel bíró „civilség” jegyében.

Az OPEN 19 országban képvisel baloldali mozgalmakat, kiálltak például korábban az erőszakos, rasszista Black Lives Matter mozgalom mellett is. Az aHangot a Magyarhang Nonprofit Kft. üzemelteti. 2018. február 7-én, azaz a 2018-as parlamenti választások előtt pár hónappal alapították, tulajdonosai Varga Tamás és Varga Máté. Érdekes egybeesés, hogy Varga Máté a szintén baloldali háttérszervezet a Civil Kollégium Alapítvány elnöke, amely rengeteg támogatást kapott a Soros-féle alapítványtól. Az aHang részletes finanszírozói névsorát a honlapjukon, illetve 2021-es gazdálkodási adatait egy neves céginformációs rendszerben hiába kerestük, a Magyarhang Nonprofit Kft. 2022 júliusában mindösszesen két alkalmazottal működött.

Természetesen egy választási gépezetben az aktivistatoborzás mindig kulcskérdés, az aktivisták döntő részét ezúttal valamiért a szavazatszámlálásban vetették be. Bajnai Gordon ez esetben is magára vállalta a feladatot, és 2021. október 19-én mozgalmat hirdetett. Ez lett a „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű kezdeményezés. Elmondásuk szerint a 20K azért jött létre, hogy minden választókörzetbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámlálót biztosítsanak. Az aktivistákat toborzó oldal üzemeltetője a Tiszta Választásokért Alapítvány lett, a weboldalukon található információk szerint a pártok pártalapítványai támogatták ezt a szervezetet. A Tiszta Választásokért Alapítvány a 2018-as országgyűlési választások után pár hónappal jött létre, budapesti székhellyel (1085 Budapest, Baross utca 36. 3. emelet 5. ajtó). Az alapítvány kurátora Tordai Csaba, Bajnai Gordon és

A már említettek mellett röviden érdemes kitérni arra is, hogy a Soros-birodalom régóta egy sor médiumot támogat Magyarországon. Ezek közül talán a legnagyobb elérésű Uj Péter 444-e, de említést érdemel a Magyar Narancs nevű hetilap, az Átlátszó, vagy éppen a szintén Soros-pénzből működő Direkt 36, ami a választás előtti év nyarán valamilyen oknál fogva a 444 helyett inkább a szintén részben külföldről finanszírozott Telex nevű hírportállal kezdett együttműködni. Mindezeken túlmenően szintén komoly külföldi dotációban részesült nemrégiben egy sor vidéki baloldali hírportál, a Szabad Pécstől a szombathelyi Nyugat.hu-n át egészen a Debreciner nevű baloldali honlapig. A Magyar Nemzet által idén márciusban nyilvánosságra hozott Skype-interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a Soros-féle Open Society Foundations (OSF) által finanszírozott szervezetek a külföldi újságírókat befolyásolva torz képet festenek Magyarországról és a magyar kormányról. Az interjúkból az is világossá vált, hogy Soros György bizalmasai rajta tartják a kezüket a hazai balliberális sajtó egy részén is. Az OSF több magyar médiumot pénzel, és aktivistái ügyelnek a „megfelelő”]]> tartalmak megjelenésére]]> is. 

A Nyugati Pályán nevű közösségi oldal az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával és a Splendidea Communications Kft. üzemeltetésével működött, a kampány során végig. A Nyugati Pályán csak Facebookon és Instagramon található meg, 2020. februári alapítása és 2022. március 29. között több mint 72 millió forintot költöttek hirdetésekre. Az egykori MSZP–SZDSZ-kormány tanácsadói hátországához köthető Splendidea tulajdonába tartozott korábban a Political Capital Kft. is, amely szintén kormányellenes elemzések egész sorát közölte a kampányban. Soros György alapítványi támogatásaiból működő Political Capital pedig egy volt azon balliberális szervezetek sorából (UnHack Democracy, K-Monitor Transparency International stb.), amelyek választási törvénytelenségek elkövetésével vádolták meg a végül magabiztos, megkérdőjelezhetetlen győzelmet arató kormányoldalt.

Vegyük az aHang példáját, amely maga számolt be a hálózat belső kapcsolódásairól a választást követően a honlapján.

Először is, az aHang az úgynevezett Tiszta Szavazás kampányban a Civil Kollégium Alapítvánnyal, a Political Capital Hungaryvel és a Társaság a Szabadságjogokért nevű, szintén Soros által pénzelt NGO-val dolgozott együtt. Másodszor, az aHang az amerikai National Democratic Institute (egyik támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány) által létrehozott „A te választásod” kampányban különböző társadalmi csoportok, elsősorban fiatalok, nők, és romák figyelmét hívta fel a tudatos választásra. Harmadszor, az aHang segítette a szavazatszámlálással foglalkozó szervezetek – 20K2022 és Számoljuk Együtt Mozgalom – munkáját szavazatszámlálók toborzásával. Negyedszer, az aHang terjesztette az Unhack Democracy által készített, szavazatszámlálóknak szóló felkészítő anyagokat. Ötödször, támogatták a – szintén a Soros-hálózatba tartozó – Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság „Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz” című népszavazási kampányát. És végül hatodszor, együttműködtek a sorozatunk első részében tárgyalt Nyomtass Te is Mozgalommal, és több mint egymillió lapszámot terjesztettek a baloldal szintén külföldről finanszírozott propagandakiadványából.

Az aktivisták toborzásától az adatbázisok kezeléséig, a kormányképességhez szükséges szakértői háttértől a szükséges kampánytámogatások begyűjtéséig gyakorlatilag minden választási erőforrásuk összegyűjtését és működtetését kiszervezték. Így aztán a 2022-re végérvényesen médiapártokká váló balliberális formációk már csak a politikusaikat, a pártlogókat és az állami támogatásaikat, illetve megfogyatkozott párttagságaikat tudták „bevinni a közösbe”. Ez a szuverenitásvesztés, a külföldi befolyásolás pedig a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, a háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta. Erről szól majd sorozatunk negyedik, befejező része.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>