Ma 2021 március 04. Kázmér napja van. Holnap Adorján, Adrián napja lesz.
Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (6. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (6. rész)

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Fény derült a titokra.

Sorozatunk korábbi részeiben részletesen bemutattuk azt a hátországot, amely Gyurcsány Ferencnek lehetővé tette, hogy a nagypolitikában is villámkarriert fusson be. Ebben szerepet játszott a KISZ-es mozgalmi múltjában gyökerező kapcsolatrendszere, hálózatépítő rutinja, a vagyonából eredő pénzügyi függetlensége, valamint egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapat. Bár 2009-ben úgy tűnt, a bukott Gyurcsány hamarosan végleg eltűnik a süllyesztőben, ennek az ellenkezője történt. Az exminiszterelnök újabb hatalomtechnikai manőverekbe kezdett, önálló pártot alapított, amely mára a baloldali ellenzék vezető erejévé nőtte ki magát, így a 2022-es választások előtt Gyurcsány a legbefolyásosabb ellenzéki szereplő. Sorozatunk befejező részében a 2009-es bukás óta eltelt időszakot, a nagy visszatérés idejét mutatjuk be.

Akik azt hitték, Gyurcsány egyszerű parlamenti képviselőként csak üldögélni fog az Országgyűlésben, miután oda 2010-ben az MSZP-pártlista biztos befutó helyéről bekerült, alaposan tévedtek. A budapesti Szent István parkban felállított sátorban 2010 őszén életre hívta a Demokratikus Koalíció nevű platformot az MSZP-n belül, amelybe egyből kétezer-négyszázan jelentkeztek felvételért. A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP átformálása volt a saját elképzeléseinek megfelelően. Ennek lényege az lett volna, hogy a szocialista párt egy „Orbán-ellenes népfronttá” váljon, soraiban tudva nemcsak azokat, akik egyetértenek a hagyományos szocialista, szociáldemokrata értékekkel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szemben áll a nemzeti együttműködés rendszerével.

Gyurcsány 2011 tavaszán egy budapesti szálloda rendezvénytermében tartott ]]>évértékelőt]]>, a zsúfolásig telt teremben nemcsak szocialista politikusok tűntek fel: a szónokot Vágó István korábbi tévés műsorvezető konferálta fel, de jelen volt Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es politikus és Debreczeni József közíró is, aki az előző évben még az MDF jelöltje volt. Gyurcsány az évértékelőn azt hangoztatta: „Nem alapítunk új pártot, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot.” Éppen ekkoriban hozták létre azonban a XVII. kerületi MSZP-ből kivált személyek a Demokrata Párt nevű formációt, a későbbi Demokratikus Koalíció jogelődjét.

Zöldmezős beruházás

Miután az erről szóló hír megjelent a Magyar Nemzetben, Gyurcsány azzal a magyarázattal állt elő, hogy a Demokrata Párt nevet az MSZP számára foglalták le, lehetőséget teremtve arra, hogy a szocialista párt az átalakulása esetén a nevében is jelezze az új politikai orientációt. „Ez tehát az MSZP mozgásterének növelését jelenti. Ha akar, akkor él ezzel a lehetőséggel, ha nem akar, akkor nem” – fogalmazott Gyurcsány. Az exminiszterelnök ugyanakkor a Bloomberg hírügynökségnek ]]>nyilatkozva]]> arról beszélt: ha kudarcot vall utolsó kísérlete az MSZP megújítására, lehetségesnek tart „egy zöldmezős politikai beruházást”, vagyis új párt létrehozását.

Több hónapnyi egyeztetést, vitát követően végül Gyurcsány és az MSZP-vezetés viszonya annyira megromlott, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) platform a megalapítása első évfordulóján önálló párttá alakult. A kiválás után vita robbant ki arról, hogy a DK-hoz átállt szocialista képviselők – köztük Molnár Csaba – adják vissza az MSZP pártlistájáról szerzett mandátumukat. A DK-hoz csatlakozók természetesen nem tettek eleget a felszólításnak.

Gyurcsány azzal próbálta a frissen létrejött DK-t kilendíteni a kezdeti, egy-két százalékos népszerűségi sávból, hogy 2012 őszén látványos, sátras ]]>éhségsztrájkba]]> kezdett a Kossuth téren. Egy évvel később, a DK október 23-i megemlékezésén pedig már azt hangoztatta, hogy a demokratikus (értsd: az akkori Jobbik nélküli) ellenzék pártjainak össze kell fogniuk, 2014-ben kétharmados többséget kell szerezniük, ehhez pedig egy régi ismerős és kipróbált harcostárs, Bajnai Gordon volna a legmegfelelőbb kormányfőjelölt.

Szabadulás a karanténból

Bajnai ugyanaznap a Milla nevű mozgalom rendezvényén tért vissza a magyar belpolitikába, és Együtt 2014 néven választási mozgalmat is indított. Kezdeményezésére létrejött az úgynevezett ellenzéki összefogás, amely Gyurcsány szempontjából ]]>a lehető legjobban alakult]]>. A folyton az összefogást sürgető DK elérte, hogy legyen közös lista, és arra ők is felkerüljenek, kiszabadulva a politikai karanténból. A Bajnaitól remélt kezdeti lendület – az Együtt formációt a legelején 14 százalékos népszerűséggel is ]]>mérték]]> – azonban kifulladt, s az MSZP-nek mélyütést vitt be a Simon-ügy. A párt elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet ]]>írta meg]]>, hogy egy bécsi bankszámlán 240 millió forintnyi valutát tart, s ez nem szerepel a vagyonbevallásában. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány alig fél évvel korábban, egy DK-s fórumon volt pártjára, az MSZP-re utalva arról ]]>beszélt]]>: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.”

Angyalok és ördögök

A korszakváltónak kikiáltott összefogást csodafegyvernek szánták, de csúnyán besült. A Fidesz 2014-ben nemcsak nyert, de újból kétharmadot szerzett, ami meglepte a baloldali pártokat. A DK négy parlamenti helyhez jutott, de mivel a frakcióalakításhoz öt főre lett volna szükség, Gyurcsányék független képviselőként ültek be a T. Házba. Pár hónappal a baloldal második kétharmados veresége után Gyurcsány Ferenc egy fontos, ám kevésbé idézett véleménycikket jelentetett meg a Népszabadságban – derül ki az Origó.hu ]]>cikkéből]]>. Fontos kiemelni, hogy az írás publikálásának idején az amúgy is szétforgácsolt baloldal a választási sokk hatására atomjaira hullott. Gyakoriak voltak az üzengetések, a villongások és a nyilvánosság előtti csatározások, ráadásul akkor még a Jobbik is a baloldal szövetségi rendszerén kívül helyezkedett el.

Az Angyalok és ördögök? című cikkben Gyurcsány kijelentette: „Az optimális végcél világos, egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni.” A DK elnöke – bár mint említettük, korábban is beszélt ilyen jellegű terveiről – konkrét programként ekkor hirdette meg a baloldal egységesítését. „Együttműködés vagy politikai halál – ilyen egyszerű” – adta ki a jelszót Gyurcsány. Felvetései egy az egyben visszaköszönnek a mai baloldalon. A pártelnök akkor arról írt, hogy „létrehozhatunk pártuniót a demokratikus pártok részleges önállóságának meghagyásával, közös elnökséggel” vagy „még lazább együttműködést állandó pártközi egyeztetéssel, ehhez felállított fórumokkal, intézményekkel”. A Gyurcsány által akkor emlegetett pártunió – állandó pártközi egyeztetésekkel – mára lényegében megvalósult.

Porladó MSZP

Ez is jól mutatja, hogy Gyurcsány a baloldal többi szereplője közül nemcsak mozgalmár múltja, a titkosszolgálatokig érő kapcsolatrendszere, anyagi függetlensége és több évtizedes hatalomtechnikai rutinja miatt emelkedik ki, hanem amiatt is, hogy azon a térfélen ő az egyetlen, aki rendelkezik hosszabb távú víziókkal. Ráadásul korábbi pártjában, az MSZP-ben az „ősbölények”, a régi pártelit dörzsölt tagjai már lényegében visszavonultak. A szocialisták talán végső válságukat élve, egy lényegesen gyengébb politikusi adottságokkal rendelkező, fiatalabb alakulattal felállva már csak tétlenül szemlélik, ahogy irányításuk alatt szétporlad az MSZP.

2014 választási szuperév volt. Az országgyűlési választások után nem sokkal következtek az EP-választások, amelyek újabb hideg zuhannyal értek fel a baloldalnak. Az erőviszonyok pedig kezdtek átrendeződni: az MSZP és a DK közel azonos, tízszázalékos támogatást szerzett, a DK két EP-képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Bajnai a hét százalék körüli eredménye miatt ismét visszavonult a politikától, egy francia hátterű, infrastrukturális befektetésre szakosodott multicégnél lett ügyvezető igazgató.

Az őszi önkormányzati voksolás előtt a baloldali pártok gyakorlatilag a nyilvánosság előtt alkudoztak, aminek az lett a vége, hogy Bokros Lajossal vágtak neki a főpolgármester-választásnak. Budapest élén végül Tarlós István folytathatta, Szeged, Salgótarján, Zugló, Angyalföld, Pesterzsébet, illetve Kispest kivételével egyetlen nagyobb településen sem tudott győzni az ellenzék.

Párton belüli maffia

Gyurcsány rendületlenül futotta tovább a maratont. 2017 elején váratlanul feltűnt Botka László szegedi polgármester a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként, aki közös ellenzéki listát szorgalmazott, de egyértelművé tette, hogy Gyurcsányból nem kér. Botka azonban nemhogy az összefogást, de saját pártjának támogatását sem tudta megszerezni, s 2017 októberében párton belüli maffiát emlegetve visszalépett a jelöltségtől, sőt utóbb az MSZP-ből is ]]>távozott]]>.

Ugyanebben az évben Gyurcsány bejelentette: kampányt indítanak azt célozva, hogy vonják meg a határon túliak szavazati jogát. A DK ezt azzal indokolta, hogy a Fidesz 2014-ben a határon túli magyarok voksa nélkül – akik szinte valamennyien, 95 százalékban a Fideszt támogatták – nem szerzett volna ismét kétharmados többséget.

Az idő múlásával egyre halványulnak Gyurcsány sikertelen kormányzása, az őszödi beszéd és a 2006-os események emlékei. A DK 2018-ban, az országgyűlési választásokon önállóan mérette meg magát, átjutott a parlamenti küszöbön, és kilenc fővel frakciót is alakíthatott. A 2019-es európai parlamenti voksolás hozta meg az igazi sikert: meglepetésre a Dobrev Klára vezette listát 16 százaléknyian (több mint félmillió szavazó) támogatták, s így négy mandátumot szereztek.

Az őszi önkormányzati választásokon szintén jól szerepelt Gyurcsány pártja, Budapesten három kerület polgármesterét adhatták. A 2019-ben Tarlóst legyőző Karácsony Gergely főpolgármester sosem szívlelte Gyurcsányt, főként azt viselte nehezen, hogy a DK a korábbi ígérete ellenére kihátrált mögüle, és Kálmán Olgát indította az ellenzéki előválasztáson.

Térfoglalás

Karácsony mozgásterét jelentősen szűkíti, hogy Gyurcsány emberei befolyásos pozíciókat ]]>szereztek meg]]>: főpolgármester-helyettes lett a Karácsony által korábban alkalmatlannak nevezett Gy. Németh Erzsébet, akiről Karácsony egy kiszivárgott felvételen azt mondta, hogy „az a veszély nem fenyeget, hogy a XVII. kerületben megnyeri a választást”. Így is lett, valóban elvesztette a kerületi választást, csak kompenzációs listáról jutott be a fővárosi közgyűlésbe. És ha már Gy. Németh: annak idején még Demszky Gábort sem tudták meggyőzni arról, hogy ő alkalmas lenne a helyettesi posztra.

Általános főpolgármester-helyettes lett Kiss Ambrus, aki szintén szorosan kötődik a Gyurcsány–Bajnai-körhöz: 2002 és 2010 között a baloldali kormányokban egyre magasabb pozíciókat töltött be, Bajnai kormányában szakállamtitkárságig vitte. Említésre méltó körülmény, hogy még Gyurcsány egykori testőre, Handl Tamás is pozíciót kapott a fővárosban, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság vezetőjének nevezték ki.

A hab a tortán természetesen az igazi Gyurcsány-bizalmi, Draskovics Tibor. A szocialista kormányokban miniszteri, államtitkári posztokon rendszeresen felbukkanó fregoliember a hatalmas pénzekkel gazdálkodó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának élén találta magát.

Draskovics neve felbukkant a BKK-nál az akkori vezérigazgató, Varga Ivett élettársához kapcsolódó zaklatási botrány kivizsgálásában, amelyet apropóként használhatott fel a DK, hogy az inkább a szocialistákhoz húzó cégvezetőt eltávolítsák.

Laboratórium

A fentiekkel összefüggésben egyelőre nem világos, Gyurcsány miként tudta elérni, hogy Karácsony ekkora befolyást engedjen a DK-elnök embereinek. Mindenesetre Gyurcsány térfoglalása rendületlenül folytatódott, és folytatódik ma is. Legutóbb az óbudai és a XVIII. kerületi, korábban szocialista polgármesterek is átálltak a Demokratikus Koalícióhoz, így az övék lett a legnagyobb frakció a fővárosi közgyűlésben. Mindez természetesen konfliktussal is járt és jár a főpolgármester és a DK-elnök között.

A Direkt36.hu ]]>számolt be arról]]>: Karácsony és Gyurcsány a fővárosi színházak ügyében összekülönbözött azon, hogy előbbi hajlott volna a kompromisszumra az Orbán-kormánnyal, utóbbi viszont radikálisabb fellépést sürgetett, amibe a békülékenység nem fér bele. Az említett írás szerint egyébként a fővárost a baloldali pártok egyfajta laboratóriumnak tekintik, ahol tesztelik, tudnak-e együtt kormányozni.

Sértett emberek

A baloldalon egyöntetű a vélemény: Gyurcsánynak remek érzéke van ahhoz, hogy a sértett, bosszúra szomjas és számára rendkívül hasznos embereket maga köré gyűjtse.

Ma már a Demokratikus Koalíció félhivatalos tanácsadójaként tevékenykedik Laborc Sándor, akit a második Gyurcsány-kormány idején neveztek ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának. Emlékezetes, hogy Laborc számos büntetőügy – köztük a kémper – részese volt az elmúlt időszakban. Az elhárítás volt főnökét a bíróság lényegében az összes vád alól felmentette.

A DK legutóbbi nagy igazolása, hogy 2020 őszén Ihász Sándor volt fővárosi főügyész lett a párt igazságügyi szakértője, feladatai a Demokratikus Koalíció megfogalmazása szerint „a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával és a kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak”. Ihászt még Polt Péter nevezte ki 2004-ben fővárosi főügyésznek, 2012-ben pedig fővárosi fellebbviteli főügyész lesz, de 2017 végén indoklás nélkül menesztették. Karrierjét az törte ketté, hogy a Gyárfás-ügyben hivatali visszaélés miatt meggyanúsították.

Guruló milliárdok

A sikeres politikához nemcsak megfelelő háttér- és szakemberek kellenek, hanem rengeteg pénz is. Ami az anyagiakat ]]>illeti]]>, Gyurcsány az elmúlt években több mint 2,1 milliárd forintot vett ki az Altusból. Mivel saját vagyona csupán 198 millió forinttal nőtt 2016 óta, felmerül a kérdés, mire költötték a fennmaradó 1,9 milliárd forintot.

Tény ugyanakkor, hogy tizenöt évvel az őszödi beszéd után és alig tizenöt hónappal a következő országgyűlési választások előtt a baloldali pártok megállapodtak, hogy közös listán indulnak 2022-ben. Gyurcsány személye immáron nem akadály sem a még radikális jobboldaliként indult Jobbiknak, sem az eredetileg teljes politikai generáció- és kultúraváltást hirdető Momentumnak. A kényszer-koalíció pártjai közös miniszterelnök-jelöltet, közös programot, közös listát állítanak. Abban, hogy kikből áll a névsor, és hogyan vág neki a jövő évi választásoknak az egyesült baloldali ellenzék, Gyurcsánynak döntő szava lesz. Ebben pedig ismét segítségére lesz mindaz a hatalomtechnikai rutin és eszköztár, vagyon és kapcsolatrendszer, amelyet az elmúlt negyven évben sikerrel épített fel és alkalmazott.

Feri a házban

A DK eleinte nem büszkélkedhetett nagy támogatottsággal: egy-két százaléknyi szavazóját leginkább Gyurcsány Ferenc személye vonzotta. A kicsi, de nagyon elkötelezett tábor nagy részét az idősebb, 65 év feletti, jellemzően baloldali szavazók adták – írta korábbi ]]>elemzésében]]> a Mandiner.hu. 2018-ban a Gyurcsány-párté volt a második legöregebb szavazótábor, csak az MSZP szavazóinak átlagéletkora volt magasabb. A Medián 2018 végén készült felmérése szerint a DK támogatottsága a 18–25 évesek között gyakorlatilag mérhetetlen volt. Gyurcsányék ekkoriban kezdtek el látványosan nyitni a legifjabb szavazók felé. A pártelnök 18-19 éves fiatalokkal fényképezkedett, találkozót szervezett a Z generáció tagjaival, később pedig a Facebooktól az Instagramon keresztül a TikTokig minden, jellemzően fiatalok által használt platformon erősítette a jelenlétét. Ezt követte a saját ruhamárka Special Feri Edition néven, a Facebook-csetbot, majd a #Feriaházban országjáró turné, amely a legfiatalabbakat célozta meg. Az Index.hu korábbi riportja szerint sikerrel: többen először csak poénból kezdték követni Gyurcsányt az Instagramon és a Messengeren, de aztán ottragadtak, mert szórakoztatónak és informatívnak találták. Elsősorban arról a korosztályról van szó, amely fiatal kora miatt nem élte át az őszödi beszédet úgy, hogy fel is fogja annak jelentőségét.

Gyurcsány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy potenciális szavazóit a közösségi médiában is elérje. Mint arról a Magyar Nemzet ]]>beszámolt]]>, a 2018-as választások előtt hozták létre a DatAdat nevű céget, amelynek egyik tulajdonosa Bajnai és Gyurcsány egykori kabinetfőnöke, Ficsor Ádám, míg Szigetvári Viktor, mindkét volt kormányfő egykori bizalmas munkatársa menedzserként dolgozik a cégnél. A projekt fontosságát jelzi, hogy kisebbségi tulajdonosként – egy másik cégén keresztül – maga Bajnai is beszállt. A Demokratikus Koalíció megerősödéséhez jelentősen hozzájárulhatott a 2018-as európai parlamenti és önkormányzati választáson a legkorszerűbb kampányeszközök alkalmazása és ezzel szoros összefüggésben egy olyan választói adatbázis, amelyet Gyurcsány és Bajnai bizalmasai kezelnek. Szintén a DatAdat tulajdonosa Gyurcsány Ferenc egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor. A DatAdat együttműködik egy amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogram kapcsán.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Gazdaság (657) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Tereb (140) Kultúra (6) Belföld (6) Egészség (50) Vetítő (37) Mondom a magamét (5137) Heti lámpás (252) Mozi világ (440) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (505) Politika (1576) Sport (729) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Jobbegyenes (1972) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Autómánia (61) Nagyvilág (1454) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>