Nézem a Kossuth tér betonján a tüntetések után maradt feliratokat és nem akarok hinni a szememnek. „KÖTELET NEKIK”, majd egy akasztófára fellógatott figurára mutató nyíl mellett, hogy „TŐKÉS FIDESZES”. A csupa nagybetű használata az internetes kommunikációban a kiabálás megfelelője. Tehát a szövegeket felfestők és társaik nem egyszerűen a kormány felakasztásáról ábrándoznak, hanem – lévén ifjú, internethasználó nemzedék – egyenesen kiabálva akarják nyomatékosítani dühüket, a gyilkolás szándékát. Abba kár belemenni, hogy név szerint Tőkés Lászlót emlegették-e az akasztófán, vagy általánosságban beszéltek a tőkéssé vált fideszesekről. Téves értelmezésekre az aljas és ostoba szövegezők adtak alapot. Ám ha az ő interpretációjukat vesszük helyesnek az még rosszabb, mert így nemcsak egy ember halálát vizionálják nem kicsiny kéjjel, hanem mindazokét, akiket ők tőkésnek gondolnak az emberek tőlük szerencsére nagyon távol álló csoportjából.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy akár potenciális tömeggyilkosok is randalírozhatnak a sorosisták szervezetei által irányított utcai megmozdulások agresszorai között. A halálgyáros Sztálin és Lenin mai követői s kiabálják, hogy kötelet nekik.

S e vérszomjas csürhe hőzöngésének remélt haszonélvezői, a kormányrúdról ábrándozó ellenzéki pártok egyszerűen kussolnak, még véletlenül sem határolódnak el a halállal fenyegető feliratoktól. Sőt, Kunhalmi saját szájával is terjeszti a mocskot, mondván egyik uszító beszédében, hogy „harcoljatok, mert ezek el fogják vágni a torkunkat”. Azokat vádolva vérengzéssel, akiket ők akarnak felakasztani. Azt a kormányt, amelynek rendőrsége hihetetlen fegyelmezettséggel áll ellen a botránygyárosok legaljasabb provokációinak is. Úgy, mint az igazi hősök.

Az ellenzéki falazóbrigádnak azonban ezúttal is Gyurcsány Ferenc a legaljasabb képviselője. Az emlékezetes ’köteles’ beszéd óta ő az az egyetlen ellenzéki politikus, akinek ezt a szöveget különösen komolyan kellene vennie. Ha valaha is lett volna benne egy szemernyi jóérzés – alig van ma józan ember az országban, aki ezt feltételezné róla – akkor elsőként kérte volna ki magának a köteles feliratokat s határolódott volna el az ezeket „megalkotó” betonfirkászoktól. „Akit a kígyó megmar, az a gyíktól is fél” – gondolhatnánk Gyurcsányról magyaros logika szerint, de fölösleges erőlködés. Tudjuk, a 2002-es választások előtt az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták kampányt Kövér László ’köteles beszéd’ néven híressé vált mondatainak kiforgatására építve. Gyurcsány és a jóérzés azonban két külön kategória. Nemhogy lelkiismeretfurdalása lenne, hogy a nép aljas átverése kellett ahhoz, hogy választást nyerjenek, hanem még dicsekszik is mindazzal, ami történt. Debreczeni József könyvében, Az új miniszterelnökben ezt mondja: „Mi csináltuk meg a „köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az – egy kis rossz szándékkal – ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.”

Láthatjuk, rossz szándékkal azóta is el vagyunk látva. Nem kevéssel, sokkal. S az akkor kötelekről hazudozók ma a fiatal akasztani akaróknak falaznak. Így közösen kiabálják oda a kormánynak, hogy kötél lesz a vége, ha nem azt csinálják, amit ők akarnak. Ők, az a szabad szemmel alig látható kisebbség, a fizetett provokátorok serege. A demokráciára támadó terroristák.

Mert a Századvég friss kutatása szerint a magyarok 83 százaléka elutasítja az utcai erőszakot, a rendőrök ellen irányuló agressziót. Még a baloldali érzelmű emberek 73 százaléka is hasonlóan vélekedik, ellentétben zsebsztalinista vezéreikkel.

Horváth K. József

]]>https://leander.blogstar.hu]]>