Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
5bed8384dde8ecc139a397fcea3b2ada.jpg

D.Tóth Kriszta - Taki néni és az epe

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Emlékeztek Taki bácsira a Szomszédokból? Hát persze, hogy emlékeztek. Mindenki emlékszik Taki bácsira a Szomszédokból.

Az igazság bajnokára, a taxisok gyöngyére, és a budapesti utcák lovagjára. Taki bácsi mindig minden szabályt betartott. Ő maga volt a fővárosi autósok négy keréken járó, élő lelkiismerete. Amikor véget ért a Szomszédok, talán Taki bácsi hagyta a legnagyobb űrt maga után. Taki bácsi hiányzik nekem. Még ma is.

A Hűvösvölgyi úton található Budapest legidegesítőbb kereszteződése. Talán a lámpa tőszomszédságában elterülő Lipótmező szelleme játszadozik az autósok elméjével, talán a kora reggel fokozottan manifesztálódó alváshiány nyomja rájuk a bélyegét... vagy talán egyszerűen csak zsigerből bunkók. Itt is. Mint mindenhol máshol, az egész városban.

Az úgy van kitalálva, hogy a Hűvösvölgyi-Vadaskerti sarkon egy rendőrlámpa szortírozza a kocsisort egyenesen továbbhaladókra és balra kanyarodókra. A kétsávosból 1+1 sáv lesz, nagyjából 20 méterrel a kereszteződés előtt. Vagyis 1 darab egyenesen továbbhaladó és 1 darab (kizárólag) balra kanyarodó sáv. Autóstársaim és én minden egyes reggel erre haladunk. Mert visszük a gyereke(ke)t óvodába, iskolába, kitudjahova. Vagy megyünk munkába, megbeszélésre, miegymásra. Szóval hét és nyolc között hömpölygünk együtt, közösen, benne a kétségkívül idegesítő, ugyanakkor fizikailag kikerülhetetlen masszában. E viszonylag homogén, közép-, felső-középosztálybeli szövet 99 százaléka már a domb tetején, a Nagykovácsi elágazásnál tudja, hogy nagyjából másfél kilométerrel lejjebb a két sávból 1+1 sáv lesz. Tudja, hogy ha egyenesen kíván tovább hömpölyögni, akkor bizony előbb-utóbb jobbra kék sorolni, ahogyan az elő vagyon írva. Illetve, ahogy azt a józan ész (ha!) és a többi autós iránt érzett tisztelet (haha!) diktálja. Diktálná. Merthogy e 99 százalék 70 százaléka egészen tutira a balos, és gyorsabban hömpölygő sávban marad, ameddig csak a pofája le nem szakad. És csak az utolsó nagyjából 10 méteren tolja be az orrát a jobbos sávba, többnyire egy addigra már lila fejjel és habzó szájjal, szabályosan, minimum a domb fele óta a jobbsávban araszoló autóvezető polgártársa elé. Aki addigra már vagy hat hasonlót volt kénytelen beengedni maga elé. A kedvencem az az – általában – a méreténél két számmal nagyobb autót vezető, jó eséllyel festett hajú, arcán tökéletes sminket, fülén mobiltelefont viselő úrhölgytípus, aki a „hopp, nézzenek csak oda, de hát ez a sáv balra kanyarodik, jujj, léccilécci engedjbeee. Kösssziii!” arckifejezéssel tolja be magát a sorban legelölre. Hát persze drága, szívesen. És igen, az a sáv bizony balra kanyarodik. Ma reggel is.

Lola nagyon jókat somolyog azon, hogy képes vagyok minden reggel kiborulni ezen. A múltkor elkezdtem neki magyarázni, hogy azért húzom fel magam, mert a Hűvösvölgyi-Vadaskerti jelenség nem egyedülálló. Ez bizony Budapest legtöbb hasonló kereszteződésében előforduló tünet. Annak a tünete, hogy nagyjából Taki bácsi visszavonulásával egy időben a magyar főváros utcáin komoly romlásnak indult a közlekedési morál. És mára olyan szinten öntött el minden négyzetcentimétert az erőszak, hogy lassan nem merem a gyerekem kezét elengedni az utcán. Ki tudja, mikor lép le zöld lámpánál valaki olyan elé a zebrán, aki aztán majd az epétől nem látva-hallva jól kiszáll a terepjáróból, és hatalma teljes tudatában verbális, ne adj’ isten fizikai abúzussal sebzi meg a testét-lelkét örökre... Ennél a pontnál látom, hogy megijed, úgyhogy abbahagyom a tirádát. És elszégyellem magam. Mert nem akarok én is epevezérelt autós lenni. Nem akarok erőszakosan nyomulni, nem akarok pofátlankodni, nem akarom „nekem ehhez jogom van” arckifejezéssel tolni neki, amíg föl nem csavarodok egy villanyoszlopra. Vagy, ami még rosszabb, amíg valaki más föl nem csavarodik miattam. Én Taki bácsi akarok lenni! Vagyis... inkább: Taki néni!

Úgyhogy ezennel megfogadom, és komolyan is gondolom. Hogy holnap reggel, a Hűvösvölgyi-Vadaskerti sarkon nem dudálok. Nem szentségelek. Nem lilulok. Nem epézek. Ha másért nem, akkor a következő sofőrgenerációt képviselő, hátul ülő hétéves kedvéért Taki nénivé válok. Úgy legyen.

D. Tóth Kriszta - shopline.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Mozi világ (440) Gazdaság (702) Heti lámpás (310) Történelem (17) Vetítő (30) Autómánia (61) Kultúra (6) Nézőpont (1) Rejtőzködő magyarország (168) Irodalmi kávéház (537) Mozaik (83) Jobbegyenes (2778) Egészség (50) Mondom a magamét (7501) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Tereb (146) Szépségápolás (15) Flag gondolja (36) Titkok és talányok (12) Sport (729) Belföld (10) Nagyvilág (1309) Politika (1582) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>